Akác virágzásbiológiai vizsgálatok alföldi erdőgazdaságoknál

akac_Az Alföldi Erdőkért Egyesület 2014. évi őszi Kutatói Napján “Akác virágzásbiológiai vizsgálatok alföldi erdőgazdaságoknál” címmel tartottak előadást az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai. Ennek anyagát most az Erdő-Mező Online is közzé teszi.

Az Alföldi Erdőkért Egyesület engedélyével a 2014-es Kutatói Nap többi előadása is olvasható lesz az Erdő-Mező Online portálon!
A cikk alján ajánlót és tartalomjegyzéket is talál!

AKÁC VIRÁGZÁSBIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK ALFÖLDI ERDŐGAZDASÁGOKNÁL

Csiha Imre – Dr. Rédei Károly – Kovács Csaba – Dr. Keserű Zsolt – Rásó János – Kamandiné Végh Ágnes
NAIK – Erdészeti Tudományos Intézet Ültetvényszerű Fatermesztési Osztály
csihai@erti.hu

Akác állományaink, melyek az idei évben kiemelt társadalmi, politikai figyelmet kaptak, Alföldi erdőgazdálkodásunk egyik fontos, bizonyos területeken talán legfontosabb részét képezik. A mára erdőterületünkből több mint 460 ezer hektárt elfoglaló akác, francia közvetítéssel – Jean Robin 1601-ben hozta be Amerikából a párizsi füvészkertbe, parkfaként, díszes nagy mennyiségű virágai miatt – a 18. században kezdte meg máig tartó hódító útját hazánkban. A honosító munka célja azon fátlan területek fásítása volt, ahol hazai fafajaink számára kedvezőtlenek voltak az ökológiai, kiemelten a termőhelyi feltételek. A hazai erdészeti szakirodalomban napjainkig nyomon követhetőek a ciklikusan fellángoló akác ellenes kampányok, a további területfoglalást megakadályozó kijelentések. Az adatok ismeretében azonban azt kell gondolnunk, hogy ezek a fafaj elleni politikai indíttatású gondolatok rendszeresen süket fülekre találnak az erdőtelepítők között, hiszen azokon a területeken, ahol lehetőség adódik új erdők létesítésére, sok esetben hazai fafajaink nem találják meg életfeltételeiket. Csak remélni lehet, hogy napjaink akác ellenes támadásaival szemben tartós és teljes védelmet jelent az idén elnyert hungarikum védjegy, mert akácosaink eltűnése pótolhatatlan veszteséget jelentene az alföldi magán és állami erdőgazdaságainknak, a tájban élő embernek, de különösen az ország méhészeinek.

Az akác térfoglalása az összes erdőterületen belül Magyarországon 2012-es adatok szerint 463 ezer hektár, amely az összes faállománnyal borított erdő 24 %-át, tehát a negyedét fedi le. Az élőfakészlet mennyisége 48,6 millió m3, ez az összes élőfakészlet 13,5 %-a. Az akác fafaj kitermelése 2012-ben 1,8 millió m3 volt úgy, hogy a termelési lehetőségek nem voltak teljes mértékben kihasználva. Az összes folyónövedék erdeinkben 13,1 millió m3/év, ebből az akácé mintegy 25 %, amely hozzávetőlegesen 3,2 millió m3-t jelent. Az akác átlagos talajértéke 440 ezer Ft/ha, ez összesen 204 milliárd Ft-ot tesz ki. Az akácból (fahozamból) megközelítőleg 105 ezer Ft/ha éves járadék nyerhető, ez összesen 48,6 milliárd Ft/év.

Magyarországon sok éves átlagban a méhészetek száma 15 ezer és 20 ezer között alakult, a méhcsaládok száma az elmúlt években 40%-os emelkedést mutat, napjainkban meghaladja az 1 milliót. Az éves méztermelésünk 15 ezer és 30 ezer tonna között változott az elmúlt években. Az Európai Unió 27 tagállamát tekintve hazánk rendelkezik a 6. legtöbb méhcsaláddal, a méhsűrűséget figyelembe véve pedig az előkelő 2. helyet foglaljuk el. Az akácméz a legértékesebb mézfajtánk, mely méltán szerzett világhírnevet. Az ára 30-50%-kal magasabb a vegyes méz áránál és a gyengébb minőségű mézek feljavítására is használható.

A virágzat fenológiai megfigyelése

A virágzat fenológiai megfigyelése

Kutatóintézetünkben az akác méhészeti célú szelekciója az 1960-as évekre nyúlik vissza, Dr. Keresztesi Béla és munkatársai nevéhez kapcsolhatók, és mindenkor az erdészek és méhészek szoros együttműködésére alapult (Keresztesi és Halmágyi, 1975). Számos – méhészetileg ígéretes egyedre – a méhészek hívták fel a kutatók figyelmét, akik a jelzés alapján, a terepen felkeresték az értékes faegyedeket, a virágzás idejével, mennyiségével és nektár tartalommal, valamint cukorértékkel kapcsolatos vizsgálatokat követően a valóban érdekes egyedeket gyűjteménybe helyezték, elszaporították, kísérletekben vizsgálták e klónok erdészeti és méhészeti teljesítményét.

Ezen munka talán legkiemelkedőbb eredménye az 1973-ban fajtabejelentett rózsaszín akác (Robinia ambigua POIR. decaisneana CARR.), mely néhány nappal a zömvirágzás után virágzik, virágzási ideje 15 nap, cukorértéke pedig majdnem kétszeresen haladja meg kommersz akácosaink teljesítményét.

Talán nem mindenkinek evidencia, hogy a magyar méhészeti ágazat szempontjából az akácméz adja a jövedelem döntő részét, vegyes mézeink, repce-, napraforgóméz-termelésünk elsősorban az állományok fenntartását, teleltetését, kezelésének költségét fedezi. Ezen körülmény következtében döntő jelentősége lehet, ha az akác méhlegelőn a gyűjtési időt kései akác egyedek szelekciójával meg tudjuk nyújtani. Különösen azokon a területeken lenne kiemelt jelentősége a méhészeti akác klónok ültetésének, ahol termőhelyi okokból maga a faanyagtermelés jövedelmezősége nem kielégítő. Ezek pedig általában a határ termőhelyeink, ahol az akácon kívül más fafaj telepítése termőhelyi okokból nem képzelhető el.

Kijelölt törzsfa

Kijelölt törzsfa

Az intézetünknél folyó akác kutatási munkák részeként 2013-ban kezdtük meg akác virágzásbiológiai vizsgálatok folytatását. Az első évben kidolgoztuk – felújítottuk, és a mai lehetőségek szerint kicsit átalakítottuk – a felvételi metodikát. Az adatok kiértékelésekor látszott, hogy már harminc fa vizsgálata során is találhatunk az átlagtól eltérően korán, későn virágzó egyedeket, valamint sajnálatosan rövid virágzási ciklusú és ígéretesen hosszan virágzó egyedeket. A virágzás mennyiségi vizsgálatánál is jelentős eltéréseket tapasztaltunk, de ezekkel kapcsolatos következtetések levonásához mindenképpen több évre kiterjedő vizsgálatokat tartunk fontosnak.

Első éves vizsgálataink adatait egy GOP-pályázat részjelentéseként (GOP-1.1.1-11- 2012-0084, Új, kiugróan gyors növekedésű, minőségi törzsnevelő ”OBELISK” akác fajtajelöltek iparszerű vegetatív szaporítás-technológiájának és ültetvény-modelljének kidolgozása), valamint az AEE 2013. évi konferenciáján is ismertettük (Csiha és mtsai, 2013). Adataink feldolgozása és publikációnk szakmai visszhangja indított el bennünket, hogy a “Gyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása” című determinációs téma egyik részfeladataként észlelési területeinket kiszélesítsük, az észleléseket erdész és méhész kollégák bevonásával végezzük.

Az idei év folyamán a NYÍRERDŐ Zrt., a NEFAG Zrt. és a KEFAG Zrt. erdőgazdaságokkal közösen végeztük az akác virágzásbiológiai vizsgálatainkat. Ezen kívül a Pilisi Parkerdő Zrt. területén (gödöllői ERTI akác klóngyűjtemény) és a NAIK-ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomásának területén is végeztünk megfigyeléseket. A vizsgálati területek elhelyezkedését az 1. számú ábra szemlélteti.

1. ábra: A vizsgálati területek elhelyezkedése

1. ábra: A vizsgálati területek elhelyezkedése

A területek kiválasztásánál – az általunk megadott kiválasztási kritériumokra alapozva – a helyi szakemberek tapasztalataihoz igazodtunk. Az egyedek kiválasztásánál törekedtünk arra, hogy egészséges koronájú, a felső koronaszintben található egyedeket válasszuk ki. Az egyedeket tartósan megjelöltük, terveink szerint a vizsgálatainkat az elkövetkező években folytatjuk.

A felvételi metodika kidolgozásakor törekedtünk arra, hogy az észlelési kategóriák egymástól jól elkülöníthetőek legyenek, a kategóriák objektív lehatárolását az észlelési jegyzőkönyvek szemléltetik (2. ábra). Az ERTI ezzel kapcsolatosan végzett megelőző munkáira alapozva – figyelemmel a méhészeti, nektározási szempontokra, – észleléseink során 6 kategóriát különítettünk el. A kategóriák a következőek voltak:
1. a koronában zömében csak zöld bimbókezdemények érzékelhetők,
2. a koronában észlelhető zöld bimbókezdemények végei kifehéredtek,
3. a koronában a virágok zöme fehér, kifejlett bimbó, nyitott-bimbó állapotban van,
4. a koronában a virágok kinyíltak, a teljes virágzat fehér
5. a koronában megjelentek az elfonnyadt virágok, fehér és barna színek vegyesen észlelhetők, megkezdődött a szirmok hullása. A gyepszintben foltokban jelennek meg a lehullott virágok.
6. a virágok zöme elvirágzott, a koronában a barna szín dominál. A virág folyamatosan hullik, a gyepszín lehullott fonnyadt szirmokkal egyenletesen, összefüggően borított.

2. ábra: Felvételi jegyzőkönyv

2. ábra: Felvételi jegyzőkönyv

A virágzási szakaszok helyes elhatárolása érdekében a virágok képeit az észlelési jegyzőkönyvre vezettük fel. Az utolsó – (6) nincs élő virág – kategória képi megjelenítését mellőztük. A virág mennyiségi értékelését a 4. szakaszban végeztük el, 3 kategóriát felállítva – I – kevés, II – közepes és III – sok.
Adataink értékelését mind tájegységi, mind kelet-magyarországi szinten elvégeztük. A tájegységi elkülönített elemzést fontosnak tartottuk azért, hogy képet kapjunk az egyed virágzási idejének, a virágzás hosszának egyed függő, nem mikroklimatikus adottságokhoz igazodó tulajdonságairól. A nagyobb léptékű kiértékelést pedig elsősorban méhészeti célú hasznosítás érdekében végeztük el, hogy tájékoztató adatot adhassunk a méhészeknek a déli, közép és északi akác méhlegelők hasznosításához.

A gödöllői akác klóngyűjteményünkben és a Debrecen határában telepített kísérletünkben pedig az államilag elfogadott akác klónok vizsgálatára koncentráltunk. Munkánk során 882 db egyedet 49 észlelő vizsgált folyamatosan, a virágzási időszak alatt.

KEFAG Zrt.
Kecskemét térségében 5 erdész kolléga 50 egyed vizsgálatát végezte el. A virágzás időbeli kiterjedése április 30. és május 27. közé tehető, méhészetileg értékelhető periódus (3-4 fázis) május 4-15. között volt regisztrálható. A virágzási idő tekintetében a vizsgált egyedek 22 %-a rövid, 74 %-a közepes és 4 %-a a hosszú virágzási időtartalom kategóriába volt sorolható. Ebben a tekintetben a méhészetileg értékelő periódust (3-4 fázis) vettük alapul (3. ábra).

Az adatok elemzése alapján a térségből 8 db későn és 4 darab hosszan virágzó egyed szelekcióját tervezzük.

3. ábra: A virágzás méhészetileg jelentős periódusának (3-4 intervallum) hossza tájegységenként

3. ábra: A virágzás méhészetileg jelentős periódusának (3-4 intervallum) hossza tájegységenként

NEFAG Zrt.
Szolnok térségében 14 erdész kolléga 140 egyed vizsgálatát végezte el. A virágzás időbeli kiterjedése április 23. és május 26. közé tehető, méhészetileg értékelhető periódus (3-4 fázis) április 28 – május 19. között volt regisztrálható. A virágzási idő tekintetében a vizsgált egyedek 10 %-a rövid, 60 %-a közepes és 30 %-a a hosszú virágzási időtartalom kategóriába volt sorolható.

Az adatok elemzése alapján a térségből 12 db későn és 12 darab hosszan virágzó egyed szelekcióját tervezzük.

NYÍRERDŐ Zrt.
Nyíregyháza és Debrecen térségében 25 erdész kolléga 250 egyed vizsgálatát végezte el. A virágzás időbeli kiterjedése április 24. és május 27. (kommersz akácok esetében) valamint április 30. és május 27. (klónok esetében) közé tehető, méhészetileg értékelhető periódus (3-4 fázis) április 28. és május 19. (kommersz akácok esetében), ill. május 5. és május 20. (klónok esetében) között volt regisztrálható. A virágzási idő tekintetében a vizsgált egyedek 14 %-a rövid, 56 %-a közepes és 30 %-a a hosszú virágzási időtartalom kategóriába volt sorolható.

Az adatok elemzése alapján a térségből 14 db későn és 10 darab hosszan virágzó egyed szelekcióját tervezzük.

GÖDÖLLŐI ARBORÉTUM
A gödöllői akác klóngyűjtemény területén 2 fő végezte az észlelést 33 egyedre vonatkozóan. A virágzás időbeli kiterjedése május 3. és június 6. közé tehető, méhészetileg értékelhető periódus (3-4 fázis) május 9-23. között volt regisztrálható. A virágzási idő tekintetében a vizsgált egyedek 15 %-a rövid és 84 %-a közepes virágzási időtartalom kategóriába volt sorolható.

Az adatok elemzése alapján a térségből 30 db későn és 20 darab hosszan virágzó egyed szelekcióját tervezzük.

NAIK – ERTI PÜSPÖKLADÁNYI KÍSÉRLETI ÁLLOMÁS
Az állomáson található akác génbank területén 335 db egyed folyamatos vizsgálatára került sor. A virágzás időbeli kiterjedése április 28. és május 23. közé tehető, méhészetileg értékelhető periódus (3-4 fázis) május 2-14. között volt regisztrálható. A virágzási idő tekintetében a vizsgált egyedek 22 %-a rövid és 78 %-a közepes virágzási időtartalom kategóriába volt sorolható.

Az adatok elemzése alapján a térségből 25 db későn és 25 darab hosszan virágzó egyed szelekcióját tervezzük.

4. ábra: A klónok méhészeti szempontból jelentős virágzási ideje napokban és a virágzás (virágmennyiség) átlagos értékei

4. ábra: A klónok méhészeti szempontból jelentős virágzási ideje napokban és a virágzás (virágmennyiség) átlagos értékei

Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a virágzási periódus hossza, kezdete, vége – bár alapvetően egyedi genetikai adottságoktól determinált – időjárási hatások következtében jelentősen módosulhat.

A hideg periódusok késleltetik a virágzás kezdetét, a virágzás alatti meleg idő pedig lényegesen lerövidítheti a virágzás hosszát.

A korai és a kései akác-fajták szaporítása és elterjesztése lokális szinten lehetővé teszi az akácvirágzás megnyújtását, amely a méztermelés szempontjából a főhordás időtartamát is meghosszabbítja. Ha egy adott területen mind a korai,- mind a kései virágzású akácfajták megtalálhatóak, akkor ebben az esetben az időjárási anomáliák negatív hatásait kiiktathatjuk a „rendszerből”. Meg kell jegyeznünk, hogy az igen kései virágzású akácok is befolyásolhatják a méztermelést, hiszen előfordulhat, hogy a forró nyári napokon gyengén vagy alig mézelnek.

5. ábra: A vizsgálatba vont egyedek méhészeti szempontból jelentős virágzási ideje napokbanés a virágzás (virágmennyiség) átlagos értékei tájegységenkénti bontásban

5. ábra: A vizsgálatba vont egyedek méhészeti szempontból jelentős virágzási ideje napokbanés a virágzás (virágmennyiség) átlagos értékei tájegységenkénti bontásban

Ami a virágzási intenzitást illeti, előfordulnak bő virágmennyiséget hozó és gyengén virágzó egyedek egyaránt, valamint a két típus közötti átmenet széles spektruma. Korábbi megfigyelések alapján elmondható, hogy a virágzat mennyisége és a faanyag mennyisége és minősége között kapcsolat van. A gyengén, szegényesen virágzó akác egyedek („leveles” típusok) általában nagyobb hozamú és jobb minőségű faanyagot termelnek. Tehát erdőgazdasági szempontból a kevesebb virágot hozó alakok az értékesebbek. Méhészeti szempontból természetesen a dús virágzatot adó alakok bírnak nagyobb jelentőséggel.

Akácnemesítési szempontból célszerű olyan fajok, fajták és származások keresztezése, amelyek eltérő időben és eltérő intenzitással virágoznak. Ebből kifolyólag olyan új egyedek jöhetnek létre, amelyek egyszerre elégítik ki a méhészeti, valamint a minőségi és mennyiségi fatermesztés által támasztott biológiai igényeket.

Irodalom
CSIHA I., KESERŰ ZS., KOVÁCS CS. 2013. Virágzásbiológiai felvételek kiértékelése a Bocskaikert 7H erdőrészletben. Részjelentés a „GOP-1.1.1-11-2012-0084, Új, kiugróan gyors növekedésű, minőségi törzsnevelő ”OBELISK” akác fajtajelöltek iparszerű vegetatív szaporítás-technológiájának és ültetvény-modelljének kidolgozása” című pályázathoz.
CSIHA I., KESERŰ ZS., KOVÁCS CS. 2013. Szelektált akác származások virágzásbiológiai vizsgálata Tiszántúli száraz homoki termőhelyen. Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Nap, Lakitelek. 59-67.
KERESZTESI B. (szerk.) 1965. Akáctermesztés Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest.
KERESZTESI B., HALMÁGYI L. 1975. A méhlegelő. Akadémiai Kiadó, Budapest.
KERESZTESI B. 1988. The Black locust. Akadémiai Kiadó, Budapest.

———————–

A következő napokban az alábbi előadás-anyagokat is olvashatja portálunkon az Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Napjáról:

– Gondolatok az innovációs eredmények gyakorlati bevezetéséről, mint stratégiáról az alföldi erdőgazdálkodásban – ELOLVASOM >>>
– Energetikai ültetvények az Alföldön – ELOLVASOM >>>
– Szarvasgomba – gazdálkodás és kutatás a NEFAG Zrt-nél – ELOLVASOM >>>
– Akác virágzásbiológiai vizsgálatok Alföldi erdőgazdaságoknál –
– Kedvezőtlen termőhelyi adottságú kocsányos tölgy állomány lékes felújításának állapotváltozása – ELOLVASOM >>>
– A vaddisznó területhasználata és aktivitása egy síkvidéki élőhelyen – ELOLVASOM  >>>
– Hagyományos és új agroerdészeti technológiák lehetséges szerepe az Alföld klímaérzékenységének mérséklésében – ELOLVASOM >>>
– Kocsányos tölgy erdőfelújítási technológiák összehasonlítása a Kisalföldi Erdőgazdaság területén lévő Rábakecöl 6/G erdőrészletben – ELOLVASOM >>>
– Az Alföldi Erdőkért Egyesület erdészeti részvénytársasági tagjainak átláthatósága – ELOLVASOM >>>
– Az erdők hatása a sófelhalmozódásra sekély talajvízű alföldi területeken – ELOLVASOM >>>
– Harveszterek terjedése Magyarországon – ELOLVASOM >>>
– A bálványfa (Ailanthus altissima) faipari és energetikai célú alkalmazhatósága – ELOLVASOM >>>
– Környezetkímélő és költséghatékony agroerdészeti termesztési rendszerek, mint a jövő földhasználati lehetőségei – ELOLVASOM >>>
– Király dió és magas kőris elegyes növekedésdinamikai elemzése az évgyűrűk alapján – ELOLVASOM >>>
– Talajtömörödöttség mérésére alapozott termőhely-értékelés tapasztalatai a Nyírségben – ELOLVASOM >>>
– Szélsőséges termőhelyi jellemzők hatása kocsányos tölgy erdőállomány talajnedvességére lékes felújítása során – ELOLVASOM >>>
– Akác kutatások a Faanyagtudományi Intézetben – ELOLVASOM >>>
– Rövid vágásfordulójú energetikai faültetvények technológiai sajátosságai – ELOLVASOM >>>
– Numerikus analízis alkalmazása forgó szerszám fejlesztéséhez – ELOLVASOM >>>

(Forrás: aee.hu – Engedéllyel közzétéve: Erdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?