Kocsányos tölgy erdőfelújítási technológiák összehasonlítása a Kisalföldi Erdőgazdaság területén lévő Rábakecöl 6/G erdőrészletben

Az Alföldi Erdőkért Egyesület 2014. évi őszi Kutatói Napján “Kocsányos tölgy erdőfelújítási technológiák összehasonlítása a Kisalföldi Erdőgazdaság területén lévő Rábakecöl 6/G erdőrészletben” címmel tartottak előadást a Nyugat-magyarországi Egyetem munkatársai. Ennek anyagát most az Erdő-Mező Online is közzé teszi.

h i r d e t é s

Az Alföldi Erdőkért Egyesület engedélyével a 2014-es Kutatói Nap többi előadása is olvasható lesz az Erdő-Mező Online portálon! A cikk alján ajánlót és tartalomjegyzéket is talál! KOCSÁNYOS TÖLGY ERDŐFELÚJÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A KISALFÖLDI ERDŐGAZDASÁG TERÜLETÉN LÉVŐ RÁBAKECÖL 6/G ERDŐRÉSZLETBEN Kondorné dr. Szenkovits Mariann - Molnár Miklós Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet, Sopron kondor.mariann@emk.nye.hu; mmiki@emk.nye.hu A Kisalföldi Erdőgazdaság területén levő kísérleti terület alkalmas egyrészt a termőhelynek megfelelő őshonos célállomány kialakítására, másrészt a mesterséges erdőfelújítás során a különböző erdősítési technológiával történő erdőfelújítások összehasonlító vizsgálatára. Vizsgálati anyag és módszer A kísérlet kezdeti szakaszában kijelölésre került az elsődlegesen faanyagtermelő gazdasági rendeltetésű erdőrészlet (1. ábra), és a négy kísérletbe vont szaporítóanyag fajta kiválasztása. Az Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet munkatársai összehasonlító jellegű makkvetéssel és csemeteültetéssel történő mesterséges erdőfelújítási kísérletet állítottak be. A felhasznált szaporítóanyagok és technológiák az alábbiak: - 2 éves kocsányos tölgy alávágott csemeteültetés (észak-hansági), - 2 éves kocsányos tölgy alá nem vágott csemeteültetés (dél-hansági,) - kocsányos tölgy makkvetés (magyar származás, Duna ártéri), - kocsányos tölgy makkvetés (lengyel származás). [caption id="attachment_14979" align="aligncenter" width="600"]

1. ábra: A kísérleti terület vázrajza és mintasorai[/caption] 2006 kora tavaszán a 8,5 ha-os Rábakecöl 6/G erdőrészletben megtörtént a területen lévő óriásnyár és olasznyár faállomány letermelése. A mesterséges felújítását – mind a makkvetést, mind a csemeteültetést – még az év tavaszán elvégezték. A területen minden évben többszöri ápolásra volt szükség a csemeték töretlen fejlődése érdekében. Különösen az első években a felverődő akácsarjak visszaszorítására évi kétszeri gépi szárzúzásra, valamint vegyszeres sorápolásra került sor. A gazdálkodó az erőteljes növekedésű és a csemeték tartós magassági növekedését akadályozó gyomok korlátozására kézi sorápolásokat és kaszálásokat is végeztetett. A kísérleti területen eddig négy alkalommal került sor terepi felvételezésre. Ennek folyamán 2006, 2007, 2008 és 2014 őszén mintasorokban végeztük a csemeték magasságmérését. Vizsgálati eredmények A kísérleti terület termőhelyi jellemzői: Klíma: gyertyános-tölgyes (GY-T) Hidrológiai viszonyok: időszakos vízhatású (IDŐSZ) Genetikai talajtípus: öntés erdőtalaj (ÖE) Termőréteg vastagsága: mély (MÉ) Fizikai talajféleség: vályog (V) Lejtés: sík [caption id="attachment_14978" align="aligncenter" width="595"]

2. ábra: Az átlagmagasságok változása a különböző erdőfelújításokban[/caption] Ebben az összehasonlításban látható, hogy a lengyel makkvetésű csemeték átlagmagassága meghaladja a többi erdősítési technológia csemetéinek átlagmagasságát. A magyar makkvetésű terület csemetéinek átlagmagassága közel azonos a dél-hansági csemeteültetéses technológiájú terület átlagmagasságával, míg az észak-hansági alávágott csemeteültetésű terület csemetéi mutatják a legalacsonyabb értéket. Ismert, hogy a makkvetés közelebb áll a természetes erdőfelújításhoz, mint a csemetével történő erdősítés. A kísérleti területen a makkvetéses parcellákban a csemeteszám jóval magasabb a csemeteültetéses parcellák csemeteszámánál, amely szintén természetes, különösen az első egy-két évben, de a különbség megvan még 9 éves korban is. Az ültetés a csemete növekedésében élettani zavarokat idéz elő (Gál-Káldy, 1977). Az ültetést követően a csemete – az átültetésből származó sérülések hatására – a csemetekertben addig mutatott növekedésénél jóval szerényebb teljesítményt mutat, a csemete úgymond „megül” a talajon. A makkvetés során a helyben kelt csemete az első év végére kb. 30 cm hosszú karógyökeret fejleszt, míg a csemetekertből kikerült csemete erősen megcsonkított gyökérrel kerül az erdősítésbe. A csemeteültetéssel történt erdősítésben – mind az alávágott, mind az alá nem vágott csemeték esetén – az első vegetációs időszak végére a csemeték mérete alig haladja meg a csemetekertben elért 2 éves magágyi csemeteméretet, azaz a kiültetés évében magassági növekedés szinte nem is volt. A következő években azután megindul a magassági növekedés, de a különbség továbbra is megmarad a makkvetéses technológiájú csemeték javára. Statisztikai értékelés A csemeték átlagmagasságát kétmintás t-próba segítségével hasonlítottuk össze (Sváb, 1973). Külön vizsgáltuk a csemetével történő felújítás és a makkvetéssel történő erdősítés magassági növekedését. A csemetével történő felújítás esetén az alá nem vágott csemeték átlagmagassága a vizsgálat ideje alatt folyamatosan nagyobb volt, mint az alávágott csemetéké. A különbség 95%-os konfidencia szint mellett az erdősítés első négy évében szignifikáns, a kilencedik évben már nem volt szignifikáns. A lengyelországi makkból származó csemeték átlagmagassága az erdősítés első évétől kezdve szignifikánsan nagyobb, mint a magyarországi makkból származó csemeték magassága. A különbség az erdősítés 9. évében is szignifikáns (95%-os konfidencia szint mellett). [caption id="attachment_14977" align="aligncenter" width="463"]

1. táblázat A csemeték átlagmagassága a felvételezés éveiben, a különböző erdősítési technológiák esetén (cm)[/caption] [caption id="attachment_14976" align="aligncenter" width="492"]