Az Alföldi Erdőkért Egyesület 2014. évi őszi Kutatói Napján “Kedvezőtlen termőhelyi adottságú kocsányos tölgy állomány lékes felújításának állapotváltozása” címmel tartottak előadást az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai. Ennek anyagát most az Erdő-Mező Online is közzé teszi.
Az Alföldi Erdőkért Egyesület engedélyével a 2014-es Kutatói Nap többi előadása is olvasható lesz az Erdő-Mező Online portálon!
A cikk alján ajánlót és tartalomjegyzéket is talál!
KEDVEZŐTLEN TERMŐHELYI ADOTTSÁGÚ KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNY LÉKES FELÚJÍTÁSÁNAK ÁLLAPOTVÁLTOZÁSA
Kamandiné Végh Ágnes – Csiha Imre – Dr. Keserű Zsolt – Dr. Rédei Károly – Kovács Csaba – Rásó János
NAIK-Erdészeti Tudományos Intézet Ültetvényszerű Fatermesztési Osztály
vegha@erti.hu
Bevezetés
A 2009. évi erdőtörvény megerősíti a tartamos, fenntartható gazdálkodás fontosságát és előírja a védett területeken a természetközeli erdőgazdálkodást. Ennek okai többek között a nagy térléptékű biotikus és abiotikus erdőkárok gyakoriságának és méretének növekedésében, a termőhely megóvásának előtérbe kerülésében és a klímaváltozásra való felkészülésben keresendők. Mindezek a tényezők az erdészeti politika irányítóit és a gazdálkodókat is arra késztették, hogy a gyakorlatban a legszélesebb körben alkalmazott vágásos üzemmód mellett más, alternatív módszerek elterjedését is előmozdítsák. A várható klímaváltozás, klíma bizonytalanság feltehetően melegebb és szárazabb körülményeket fog eredményezni, és ez kedvezőtlen hatással lesz a természetes felújulási folyamatokra. A kérdés az, hogy milyen változásokat eredményeznek a természetszerű erdő működésében és összetételében a prognosztizált folyamatok.
Anyag és módszer
Az ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomásán az elmúlt években 58 léket alakítottunk ki a kocsányos tölgy természetes felújulásának megfigyelésére. A kísérleti állományok kedvezőtlen klímájú, változó vízellátású, szikes talajú területeken helyezkednek el. A lékek nincsenek bekerítve, így a vadkár is megfigyelhető, bár a vadállomány nem jelentős.
1. ábra: Mintakörök elhelyezkedése a lékben
A kocsányos tölgy elérhető talajvíz esetén, az extrémebb termőhelyeken is megél. Hazai fafajaink közül a jó sziktűrő képességűek közé tartozik. Az egy hónapnál rövidebb elárasztást és a pangóvizet jól tűri, viszont fényigényes fafaj, amely tulajdonsága megnehezíti a természetes felújulást. Tápanyagigénye közepesnek mondható.
A metodika az 1. ábrán szemléltetett mintakörös felvételezésen alapult. Az átlagosan egy famagasság átmérőjű lékekben 9 db 5 négyzetméteres mintakört tűztünk ki és itt vizsgáltuk az újulatot valamint az aljnövényzet összetételét, illetve a vadkár mértékét. A felvételi jegyzőkönyvben rögzítettük a lék fontosabb paramétereit és a mintakörök részletes adatait. A lékekben a természetes folyamatokat vizsgáljuk, ezért szándékosan nem avatkoztunk be a lejátszódó folyamatokba.
Jelen tanulmányunkban a 2012-ben és 2014-ben felvett adatokat elemeztük és viszonyítottuk egymáshoz. A 2. ábra azt a képet mutatja, amely akkor tárul elénk, ha egy lék közepében állva felnézünk az égre.
2. ábra: A PL2 számú lék alulnézeti képe
Eredmények
A 3. ábra szemlélteti a két adatfelvétel összesítő grafikonját, melyen jól látható a kocsányos tölgy újulat csökkenése és az invazív fafajok (amerikai kőris és zöld juhar) rohamos térhódítása.
3. ábra: Főbb fafajok eloszlása a lékekben (2012; 2014)
A leglátványosabb az amerikai kőris térfoglalása, valamint a zöld juhar intenzív elterjedése. Sajnálatos módon a kocsányos tölgy újulat eltűnése is jól kivehető a grafikonon. Tapasztalataink szerint minden évben előfordulnak új kocsányos tölgy magoncok a lékekben, de ezek őszre nagyrészt el is tűnnek, elsősorban az anyaállomány gyökér és fény konkurenciájának következtében, nem jutnak elég fényhez, vízhez és tápanyaghoz a csemeték.
A vadkár alig megfigyelhető a KST újulaton, melynek oka az egyéb fafajok fiatal hajtásainak bőségéből ered. A lékek mintaköreinek gyomosodását mutatja a 4. ábra.
4. ábra: A mintakörök gyomborítottsága százalékban kifejezve
A gyomborítottság a talajnak és a feltörekvő újulatnak köszönhetően 2012-ben nem volt számottevő, de a 2014-es adatok alapján a gyomosodás is jelentősen nőtt. Ennek oka valószínűleg a vegetációs időben hullott csapadék átlagon felüli mennyisége.
Következtetések, javaslatok
Ismertetett eredményeink arra engednek következtetni, hogy sziki kocsányos tölgy állományok természetközeli módon nehezen újíthatók. A siker elengedhetetlen feltétele, a mesterséges csemete, vagy mag bevitele, és a természetvédelmi okokból visszaszorítandó fafajok gyérítése. A mesterséges alátelepítés, pótlás folyamatos ápolás és az elegyarány beállítása elengedhetetlen.
A klímaváltozás következtében kialakuló kedvezőtlen ökológiai feltételek miatt a felújítani kívánt fafajok pótlása is létfontosságú lehet.
– Figyelembe kell venni a környezeti adottságokat, valamint a felújítani kívánt fafajok ökológiai igényeit.
– Át kell gondolni – a klímaváltozás következményeihez mérten – a felújítandó fafajok megválasztását.
– Az erdőállomány megbontását a már megjelenő újulatnál kell létrehozni.
– Mesterséges állománykiegészítést szükséges alkalmazni.
– A bontásokat az állomány fiatal korában meg kell kezdeni.
———————-
A következő napokban az alábbi előadás-anyagokat is olvashatja portálunkon az Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Napjáról:
– Gondolatok az innovációs eredmények gyakorlati bevezetéséről, mint stratégiáról az alföldi erdőgazdálkodásban – ELOLVASOM >>>
– Energetikai ültetvények az Alföldön – ELOLVASOM >>>
– Szarvasgomba – gazdálkodás és kutatás a NEFAG Zrt-nél – ELOLVASOM >>>
– Akác virágzásbiológiai vizsgálatok Alföldi erdőgazdaságoknál – ELOLVASOM >>>
– Kedvezőtlen termőhelyi adottságú kocsányos tölgy állomány lékes felújításának állapotváltozása –
– A vaddisznó területhasználata és aktivitása egy síkvidéki élőhelyen – ELOLVASOM >>>
– Hagyományos és új agroerdészeti technológiák lehetséges szerepe az Alföld klímaérzékenységének mérséklésében – ELOLVASOM >>>
– Kocsányos tölgy erdőfelújítási technológiák összehasonlítása a Kisalföldi Erdőgazdaság területén lévő Rábakecöl 6/G erdőrészletben – ELOLVASOM >>>
– Az Alföldi Erdőkért Egyesület erdészeti részvénytársasági tagjainak átláthatósága – ELOLVASOM >>>
– Az erdők hatása a sófelhalmozódásra sekély talajvízű alföldi területeken – ELOLVASOM >>>
– Harveszterek terjedése Magyarországon – ELOLVASOM >>>
– A bálványfa (Ailanthus altissima) faipari és energetikai célú alkalmazhatósága – ELOLVASOM >>>
– Környezetkímélő és költséghatékony agroerdészeti termesztési rendszerek, mint a jövő földhasználati lehetőségei – ELOLVASOM >>>
– Király dió és magas kőris elegyes növekedésdinamikai elemzése az évgyűrűk alapján – ELOLVASOM >>>
– Talajtömörödöttség mérésére alapozott termőhely-értékelés tapasztalatai a Nyírségben – ELOLVASOM >>>
– Szélsőséges termőhelyi jellemzők hatása kocsányos tölgy erdőállomány talajnedvességére lékes felújítása során – ELOLVASOM >>>
– Akác kutatások a Faanyagtudományi Intézetben – ELOLVASOM >>>
– Rövid vágásfordulójú energetikai faültetvények technológiai sajátosságai – ELOLVASOM >>>
– Numerikus analízis alkalmazása forgó szerszám fejlesztéséhez – ELOLVASOM >>>
(Forrás: aee.hu – Engedéllyel közzétéve: Erdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu)
