Akác virágzásbiológiai vizsgálatok alföldi erdőgazdaságoknál

Az Alföldi Erdőkért Egyesület 2014. évi őszi Kutatói Napján “Akác virágzásbiológiai vizsgálatok alföldi erdőgazdaságoknál” címmel tartottak előadást az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai. Ennek anyagát most az Erdő-Mező Online is közzé teszi.

h i r d e t é s

Az Alföldi Erdőkért Egyesület engedélyével a 2014-es Kutatói Nap többi előadása is olvasható lesz az Erdő-Mező Online portálon! A cikk alján ajánlót és tartalomjegyzéket is talál! AKÁC VIRÁGZÁSBIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK ALFÖLDI ERDŐGAZDASÁGOKNÁL Csiha Imre – Dr. Rédei Károly - Kovács Csaba - Dr. Keserű Zsolt - Rásó János - Kamandiné Végh Ágnes NAIK – Erdészeti Tudományos Intézet Ültetvényszerű Fatermesztési Osztály csihai@erti.hu Akác állományaink, melyek az idei évben kiemelt társadalmi, politikai figyelmet kaptak, Alföldi erdőgazdálkodásunk egyik fontos, bizonyos területeken talán legfontosabb részét képezik. A mára erdőterületünkből több mint 460 ezer hektárt elfoglaló akác, francia közvetítéssel – Jean Robin 1601-ben hozta be Amerikából a párizsi füvészkertbe, parkfaként, díszes nagy mennyiségű virágai miatt – a 18. században kezdte meg máig tartó hódító útját hazánkban. A honosító munka célja azon fátlan területek fásítása volt, ahol hazai fafajaink számára kedvezőtlenek voltak az ökológiai, kiemelten a termőhelyi feltételek. A hazai erdészeti szakirodalomban napjainkig nyomon követhetőek a ciklikusan fellángoló akác ellenes kampányok, a további területfoglalást megakadályozó kijelentések. Az adatok ismeretében azonban azt kell gondolnunk, hogy ezek a fafaj elleni politikai indíttatású gondolatok rendszeresen süket fülekre találnak az erdőtelepítők között, hiszen azokon a területeken, ahol lehetőség adódik új erdők létesítésére, sok esetben hazai fafajaink nem találják meg életfeltételeiket. Csak remélni lehet, hogy napjaink akác ellenes támadásaival szemben tartós és teljes védelmet jelent az idén elnyert hungarikum védjegy, mert akácosaink eltűnése pótolhatatlan veszteséget jelentene az alföldi magán és állami erdőgazdaságainknak, a tájban élő embernek, de különösen az ország méhészeinek. Az akác térfoglalása az összes erdőterületen belül Magyarországon 2012-es adatok szerint 463 ezer hektár, amely az összes faállománnyal borított erdő 24 %-át, tehát a negyedét fedi le. Az élőfakészlet mennyisége 48,6 millió m3, ez az összes élőfakészlet 13,5 %-a. Az akác fafaj kitermelése 2012-ben 1,8 millió m3 volt úgy, hogy a termelési lehetőségek nem voltak teljes mértékben kihasználva. Az összes folyónövedék erdeinkben 13,1 millió m3/év, ebből az akácé mintegy 25 %, amely hozzávetőlegesen 3,2 millió m3-t jelent. Az akác átlagos talajértéke 440 ezer Ft/ha, ez összesen 204 milliárd Ft-ot tesz ki. Az akácból (fahozamból) megközelítőleg 105 ezer Ft/ha éves járadék nyerhető, ez összesen 48,6 milliárd Ft/év. Magyarországon sok éves átlagban a méhészetek száma 15 ezer és 20 ezer között alakult, a méhcsaládok száma az elmúlt években 40%-os emelkedést mutat, napjainkban meghaladja az 1 milliót. Az éves méztermelésünk 15 ezer és 30 ezer tonna között változott az elmúlt években. Az Európai Unió 27 tagállamát tekintve hazánk rendelkezik a 6. legtöbb méhcsaláddal, a méhsűrűséget figyelembe véve pedig az előkelő 2. helyet foglaljuk el. Az akácméz a legértékesebb mézfajtánk, mely méltán szerzett világhírnevet. Az ára 30-50%-kal magasabb a vegyes méz áránál és a gyengébb minőségű mézek feljavítására is használható. [caption id="attachment_14869" align="aligncenter" width="517"]

A virágzat fenológiai megfigyelése[/caption] Kutatóintézetünkben az akác méhészeti célú szelekciója az 1960-as évekre nyúlik vissza, Dr. Keresztesi Béla és munkatársai nevéhez kapcsolhatók, és mindenkor az erdészek és méhészek szoros együttműködésére alapult (Keresztesi és Halmágyi, 1975). Számos – méhészetileg ígéretes egyedre – a méhészek hívták fel a kutatók figyelmét, akik a jelzés alapján, a terepen felkeresték az értékes faegyedeket, a virágzás idejével, mennyiségével és nektár tartalommal, valamint cukorértékkel kapcsolatos vizsgálatokat követően a valóban érdekes egyedeket gyűjteménybe helyezték, elszaporították, kísérletekben vizsgálták e klónok erdészeti és méhészeti teljesítményét. Ezen munka talán legkiemelkedőbb eredménye az 1973-ban fajtabejelentett rózsaszín akác (Robinia ambigua POIR. decaisneana CARR.), mely néhány nappal a zömvirágzás után virágzik, virágzási ideje 15 nap, cukorértéke pedig majdnem kétszeresen haladja meg kommersz akácosaink teljesítményét. Talán nem mindenkinek evidencia, hogy a magyar méhészeti ágazat szempontjából az akácméz adja a jövedelem döntő részét, vegyes mézeink, repce-, napraforgóméz-termelésünk elsősorban az állományok fenntartását, teleltetését, kezelésének költségét fedezi. Ezen körülmény következtében döntő jelentősége lehet, ha az akác méhlegelőn a gyűjtési időt kései akác egyedek szelekciójával meg tudjuk nyújtani. Különösen azokon a területeken lenne kiemelt jelentősége a méhészeti akác klónok ültetésének, ahol termőhelyi okokból maga a faanyagtermelés jövedelmezősége nem kielégítő. Ezek pedig általában a határ termőhelyeink, ahol az akácon kívül más fafaj telepítése termőhelyi okokból nem képzelhető el. [caption id="attachment_14868" align="aligncenter" width="517"]

Kijelölt törzsfa[/caption] Az intézetünknél folyó akác kutatási munkák részeként 2013-ban kezdtük meg akác virágzásbiológiai vizsgálatok folytatását. Az első évben kidolgoztuk – felújítottuk, és a mai lehetőségek szerint kicsit átalakítottuk – a felvételi metodikát. Az adatok kiértékelésekor látszott, hogy már harminc fa vizsgálata során is találhatunk az átlagtól eltérően korán, későn virágzó egyedeket, valamint sajnálatosan rövid virágzási ciklusú és ígéretesen hosszan virágzó egyedeket. A virágzás mennyiségi vizsgálatánál is jelentős eltéréseket tapasztaltunk, de ezekkel kapcsolatos következtetések levonásához mindenképpen több évre kiterjedő vizsgálatokat tartunk fontosnak. Első éves vizsgálataink adatait egy GOP-pályázat részjelentéseként (GOP-1.1.1-11- 2012-0084, Új, kiugróan gyors növekedésű, minőségi törzsnevelő 'OBELISK' akác fajtajelöltek iparszerű vegetatív szaporítás-technológiájának és ültetvény-modelljének kidolgozása), valamint az AEE 2013. évi konferenciáján is ismertettük (Csiha és mtsai, 2013). Adataink feldolgozása és publikációnk szakmai visszhangja indított el bennünket, hogy a "Gyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása" című determinációs téma egyik részfeladataként észlelési területeinket kiszélesítsük, az észleléseket erdész és méhész kollégák bevonásával végezzük. Az idei év folyamán a NYÍRERDŐ Zrt., a NEFAG Zrt. és a KEFAG Zrt. erdőgazdaságokkal közösen végeztük az akác virágzásbiológiai vizsgálatainkat. Ezen kívül a Pilisi Parkerdő Zrt. területén (gödöllői ERTI akác klóngyűjtemény) és a NAIK-ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomásának területén is végeztünk megfigyeléseket. A vizsgálati területek elhelyezkedését az 1. számú ábra szemlélteti. [caption id="attachment_14874" align="aligncenter" width="546"]

1. ábra: A vizsgálati területek elhelyezkedése[/caption] A területek kiválasztásánál – az általunk megadott kiválasztási kritériumokra alapozva – a helyi szakemberek tapasztalataihoz igazodtunk. Az egyedek kiválasztásánál törekedtünk arra, hogy egészséges koronájú, a felső koronaszintben található egyedeket válasszuk ki. Az egyedeket tartósan megjelöltük, terveink szerint a vizsgálatainkat az elkövetkező években folytatjuk. A felvételi metodika kidolgozásakor törekedtünk arra, hogy az észlelési kategóriák egymástól jól elkülöníthetőek legyenek, a kategóriák objektív lehatárolását az észlelési jegyzőkönyvek szemléltetik (2. ábra). Az ERTI ezzel kapcsolatosan végzett megelőző munkáira alapozva – figyelemmel a méhészeti, nektározási szempontokra, – észleléseink során 6 kategóriát különítettünk el. A kategóriák a következőek voltak: 1. a koronában zömében csak zöld bimbókezdemények érzékelhetők, 2. a koronában észlelhető zöld bimbókezdemények végei kifehéredtek, 3. a koronában a virágok zöme fehér, kifejlett bimbó, nyitott-bimbó állapotban van, 4. a koronában a virágok kinyíltak, a teljes virágzat fehér 5. a koronában megjelentek az elfonnyadt virágok, fehér és barna színek vegyesen észlelhetők, megkezdődött a szirmok hullása. A gyepszintben foltokban jelennek meg a lehullott virágok. 6. a virágok zöme elvirágzott, a koronában a barna szín dominál. A virág folyamatosan hullik, a gyepszín lehullott fonnyadt szirmokkal egyenletesen, összefüggően borított. [caption id="attachment_14873" align="aligncenter" width="600"]

2. ábra: Felvételi jegyzőkönyv[/caption] A virágzási szakaszok helyes elhatárolása érdekében a virágok képeit az észlelési jegyzőkönyvre vezettük fel. Az utolsó - (6) nincs élő virág – kategória képi megjelenítését mellőztük. A virág mennyiségi értékelését a 4. szakaszban végeztük el, 3 kategóriát felállítva – I - kevés, II - közepes és III - sok. Adataink értékelését mind tájegységi, mind kelet-magyarországi szinten elvégeztük. A tájegységi elkülönített elemzést fontosnak tartottuk azért, hogy képet kapjunk az egyed virágzási idejének, a virágzás hosszának egyed függő, nem mikroklimatikus adottságokhoz igazodó tulajdonságairól. A nagyobb léptékű kiértékelést pedig elsősorban méhészeti célú hasznosítás érdekében végeztük el, hogy tájékoztató adatot adhassunk a méhészeknek a déli, közép és északi akác méhlegelők hasznosításához. A gödöllői akác klóngyűjteményünkben és a Debrecen határában telepített kísérletünkben pedig az államilag elfogadott akác klónok vizsgálatára koncentráltunk. Munkánk során 882 db egyedet 49 észlelő vizsgált folyamatosan, a virágzási időszak alatt. KEFAG Zrt. Kecskemét térségében 5 erdész kolléga 50 egyed vizsgálatát végezte el. A virágzás időbeli kiterjedése április 30. és május 27. közé tehető, méhészetileg értékelhető periódus (3-4 fázis) május 4-15. között volt regisztrálható. A virágzási idő tekintetében a vizsgált egyedek 22 %-a rövid, 74 %-a közepes és 4 %-a a hosszú virágzási időtartalom kategóriába volt sorolható. Ebben a tekintetben a méhészetileg értékelő periódust (3-4 fázis) vettük alapul (3. ábra). Az adatok elemzése alapján a térségből 8 db későn és 4 darab hosszan virágzó egyed szelekcióját tervezzük. [caption id="attachment_14872" align="aligncenter" width="618"]

3. ábra: A virágzás méhészetileg jelentős periódusának (3-4 intervallum) hossza tájegységenként[/caption] NEFAG Zrt. Szolnok térségében 14 erdész kolléga 140 egyed vizsgálatát végezte el. A virágzás időbeli kiterjedése április 23. és május 26. közé tehető, méhészetileg értékelhető periódus (3-4 fázis) április 28 - május 19. között volt regisztrálható. A virágzási idő tekintetében a vizsgált egyedek 10 %-a rövid, 60 %-a közepes és 30 %-a a hosszú virágzási időtartalom kategóriába volt sorolható. Az adatok elemzése alapján a térségből 12 db későn és 12 darab hosszan virágzó egyed szelekcióját tervezzük. NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyháza és Debrecen térségében 25 erdész kolléga 250 egyed vizsgálatát végezte el. A virágzás időbeli kiterjedése április 24. és május 27. (kommersz akácok esetében) valamint április 30. és május 27. (klónok esetében) közé tehető, méhészetileg értékelhető periódus (3-4 fázis) április 28. és május 19. (kommersz akácok esetében), ill. május 5. és május 20. (klónok esetében) között volt regisztrálható. A virágzási idő tekintetében a vizsgált egyedek 14 %-a rövid, 56 %-a közepes és 30 %-a a hosszú virágzási időtartalom kategóriába volt sorolható. Az adatok elemzése alapján a térségből 14 db későn és 10 darab hosszan virágzó egyed szelekcióját tervezzük. GÖDÖLLŐI ARBORÉTUM A gödöllői akác klóngyűjtemény területén 2 fő végezte az észlelést 33 egyedre vonatkozóan. A virágzás időbeli kiterjedése május 3. és június 6. közé tehető, méhészetileg értékelhető periódus (3-4 fázis) május 9-23. között volt regisztrálható. A virágzási idő tekintetében a vizsgált egyedek 15 %-a rövid és 84 %-a közepes virágzási időtartalom kategóriába volt sorolható. Az adatok elemzése alapján a térségből 30 db későn és 20 darab hosszan virágzó egyed szelekcióját tervezzük. NAIK – ERTI PÜSPÖKLADÁNYI KÍSÉRLETI ÁLLOMÁS Az állomáson található akác génbank területén 335 db egyed folyamatos vizsgálatára került sor. A virágzás időbeli kiterjedése április 28. és május 23. közé tehető, méhészetileg értékelhető periódus (3-4 fázis) május 2-14. között volt regisztrálható. A virágzási idő tekintetében a vizsgált egyedek 22 %-a rövid és 78 %-a közepes virágzási időtartalom kategóriába volt sorolható. Az adatok elemzése alapján a térségből 25 db későn és 25 darab hosszan virágzó egyed szelekcióját tervezzük. [caption id="attachment_14871" align="aligncenter" width="574"]

4. ábra: A klónok méhészeti szempontból jelentős virágzási ideje napokban és a virágzás (virágmennyiség) átlagos értékei[/caption] Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a virágzási periódus hossza, kezdete, vége - bár alapvetően egyedi genetikai adottságoktól determinált – időjárási hatások következtében jelentősen módosulhat. A hideg periódusok késleltetik a virágzás kezdetét, a virágzás alatti meleg idő pedig lényegesen lerövidítheti a virágzás hosszát. A korai és a kései akác-fajták szaporítása és elterjesztése lokális szinten lehetővé teszi az akácvirágzás megnyújtását, amely a méztermelés szempontjából a főhordás időtartamát is meghosszabbítja. Ha egy adott területen mind a korai,- mind a kései virágzású akácfajták megtalálhatóak, akkor ebben az esetben az időjárási anomáliák negatív hatásait kiiktathatjuk a „rendszerből”. Meg kell jegyeznünk, hogy az igen kései virágzású akácok is befolyásolhatják a méztermelést, hiszen előfordulhat, hogy a forró nyári napokon gyengén vagy alig mézelnek. [caption id="attachment_14870" align="aligncenter" width="583"]