Keresési találatok erre a cimkére: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Vadátjárókat vizsgálnak a Soproni Egyetem kutatói

Nemzetközi konferencián mutatták be eredményeiket a Soproni Egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet kutatói Prágában.  A fenntartható közlekedés témakörét vizsgáló egyetemi kollégák nagyban elősegíthetik a közlekedési fejlesztésekért felelős szakemberek és kivitelezők munkáját hazákban és külföldön is.

Mi történik a talajban, ha egy szántóföld helyére erdőt telepítenek?

Magyar kutatók kiderítették, mi történik a talajban, ha egy szántóföld helyére erdőt telepítenek. Három különböző erdőtípus talajának felső rétegét vizsgálták, amiből kiderült: bár az akácerdők alatt színesebb baktériumközösség él, a nitrogénkötő szervezetekből kevesebb van.

Az aranysakál hazai helyzetéről

Magyarország volt az egyik első ország Európában, ahol az aranysakál az 1980-as éveket követően ismét megjelent. Ennek ellenére a toportyán vagy nádi farkas néven is ismert ragadozót a magyar Vöröskönyv szerzői 1989-ben kihaltnak tekintették, mivel az utolsó ismert és hivatalosan bejelentett egyedet még 1942-ben lőtték. A szakértők véleményét a sakálok gyors visszatérésükkel hamar megcáfolták, és az 1990-es évek közepe óta terjedése nagymértékben felgyorsult. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói a kilencvenes évek elejétől folyamatosan figyelemmel kísérik a faj rohamos térhódítását, egészen napjainkig.  

Az illegális agancsgyűjtést az erdő is megszenvedi

A szarvasok április elejéig vetik le agancsukat, amelyek engedély nélküli gyűjtése – főleg kereskedelmi célú, szervezett és állatkínzással járó formájában – a teljes erdei ökoszisztémát veszélyezteti: a tavaszra legyengült kondíciójú nagyvad mellett kárt szenvednek a fiatal facsemeték és a vékonykérgű fafajok is: Emellett lopásnak minősül.

Bükkerdő talajában fedeztek fel új ugróvillás fajokat

Két, a tudományra nézve új ugróvillás (Collembola) fajt írtak le kutatók a Soproni Egyetem oktatójának vezetésével – hívja fel a figyelmet a felfedezésre a felsőoktatási intézmény.

Nemesnyár termesztés jövője ártéri körülmények között

Bár nagyobb folyóinkat övező, a nemesnyárak termesztése szempontjából optimális középmagas fekvésű ártéri területek nem tartoznak a klímaváltozás szempontjából legveszélyeztetettebb területek közé, a folyók vízjárását befolyásoló csapadékviszonyok változása, a hőségnapok előidézte erőteljes párologtatási kényszer, valamint a viharos napok számának növekedése közvetlen és közvetett hatásokat gyakorol az ártéri nemesnyár ültetvényekre, ezáltal e területeken gazdálkodó erdészeket is egyre nagyobb kihívások elé állítja. 

A NAK céget alapít a vadkárkövetelések behajtásának átvállalásáért

A mezőgazdasági vadkár rendre óriási gazdasági károkat okoz a termelőknek, akik számára annak csak töredékét térítik meg a vadászatra jogosultak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megelégelte ezt, és a jövőben e téren is határozottan kiáll a gazdák érdekeiért. 

Az aranysakál gyors terjeszkedésének megértését segíti elő egy új megfigyelés

Párja pusztulása után egy nappal új nőstény szegődött egy hím aranysakál mellé Somogy megyében – derítették ki magyar kutatók az állatokra rögzített GPS-nyakörvek adatainak elemzésével. A világon egyedülálló megfigyelés egy korábbi sejtést igazol, és annak megértéséhez vihet közelebb, hogy a sakál miért képes Európa-szerte ennyire sikeres és rohamos terjeszkedésre.

Tévinformációk ellen: nincs érdemi változás a vadgázolással kapcsolatos szabályozásban

Az elmúlt hetekben a sajtóban többször jelentek meg fél- és tévinformációk a vadgázolások során keletkező károkra vonatkozó jogi szabályozásról. A Vadgazdálkodási törvényben ugyan valóban hatályba lépett egy kapcsolódó kiegészítés július 1-jétől, ez azonban a gyakorlatban semmilyen újdonságot nem jelent – hívja fel a figyelmet a az Országos Magyar Vadászkamara.

Össze kell egyeztetni a nagyvadak védelmét és a mezőgazdaság, állattenyésztés szempontjait

Noha a farkasok visszatérése az Európai Unió olyan régióiba, ahol hosszú ideig nem voltak jelen, egyre gyakrabban vezet konfliktusokhoz a helyi mezőgazdasági és vadász közösségekkel, a vadállatok védelmét össze lehet egyeztetni az emberi tevékenységekkel - jelentette ki Mairead McGuinness pénzügyi stabilitásért, pénzügyi szolgáltatásokért és tőkepiaci unióért felelős biztos Strasbourgban szerdán.

A fenntartható erdőgazdálkodás is kiemelt témája a Nemzeti Biodiverzitás Stratégiának

A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket.

A vízi ökoszisztémák alakulását és regenerációs képességét kutatták

Az inváziós kagylófajok sorozatos megjelenése után nemzetközi együttműködésben vizsgálták a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) munkatársai az európai és észak-amerikai sekély tavak ökológiai állapotának átalakulását és regenerációs képességét - tájékoztat a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat.

Milyen sors vár a Mediterráneum erdeire?

Nem csak az elmúlt félmillió év, de a jelenkor embere okozta klímaváltozásokat is megvizsgálta egy új kutatás, melyre a National Geographic hívta fel a figyelmet.

A Balaton mikroműanyag tartalmát vizsgálták

Bizonyossá vált, hogy a Balatonban is vannak 50-100 µm-es mikroműanyagok, amelyek bejuthatnak a nagy vízibolha tápcsatornájába – közölték a MATE és az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói a rangos Science of the Total Environment szaklapban közölt új tanulmányukban. A mikroműanyagok ráadásul nemcsak önmagukban jelentenek problémát, hanem a gyógyszermaradványokkal közösen egyaránt kedvezőtlen élettani hatásokkal bírnak e gerinctelen élőlényekre nézve.

Agrárkutatók ismerkedtek meg az erdőgazdaság munkásságával

A Kelet-Mecsekben vendégeskedett a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottságának Agrártudományok Szakbizottsága, amely az Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottság és a Mecsekerdő Zrt. meghívásának tett eleget.