Milyen sors vár a Mediterráneum erdeire?

Nem csak az elmúlt félmillió év, de a jelenkor embere okozta klímaváltozásokat is megvizsgálta egy új kutatás, melyre a National Geographic hívta fel a figyelmet.

h i r d e t é s

A Mediterráneum, vagyis a Földközi-tenger térségének erdői biológiai sokféleségükben is rendkívül fontosak, emellett számos ökoszisztéma-szolgáltatással segítik a mindennapjainkat: szabályozzák a térség klímáját és vizeit, gátolják a talaj erózióját, fát és élelmet adnak. Vajon miként fog reagálni ez az erdőség a jövő klímájára? Erre a múltban a legkönnyebb megtalálni a választ.

A Heidelbergi Egyetem kutatói Görögország északkeleti régiójából, a történelmi korokból híres világörökségi helyszín Filippi közelében egy tőzegláp üledékmintáit, az azokban található virágporszemcséket elemeztek, amelyekben 500 ezer évre visszamenőleg követték, mi történt az itteni élővilágban és klímában. A Nature Communications folyóiratban közzé tett eredmények részletezték e múltbéli változásokat és azok következményeit.

A minták pollentartalmának összetétele s a geokémiai adatok alapján megismert csapadékviszonyok egy ütemre változtak. Az adatokból a Dr. Andreas Koutsodendris vezette csoport kimutatta, hogy amint a csapadék egy bizonyos határérték alá csökkent, pár évtized alatt az erdők helyét füves puszta vette át.

A múltban elegendő volt a 40-45 százalékos csapadékmennyiség-csökkenés ahhoz, hogy az erdők természetes úton átalakuljanak sztyeppévé

– magyarázta a kutató. Ez a szakemberek szerint azt is jelenti, hogy a közeli jövőben hasonló sors várhat a Mediterráneum erdőire, ha semmit se teszünk a védelmük érdekében.

A 2 Celsius-fokos felmelegedés a térségben átlag 30 százalékkal kevesebb csapadékot jelent majd a számítások szerint, így a terület erdői kritikus helyzetbe kerülhetnek. Azt se feledjük, hogy a csökkenő csapadékkal az erdőtüzek lehetősége is drámaian megugrik.