Luca napja
A XVIII. században a későbbi Monarchia Osztrák Örökös tartományaiból, ezen belül a mai Magyarország nyugati részéről, Sopron, Vas és Zala megyéből megindult a szekerező kereskedelem, azon belül is elsősorban a gabonaszállítás Bécs és a közeli osztrák (Stíria, Salzburg, Felső-Ausztria és Karinthia) tartományok felé. A fuvarozáshoz erős, igénytelen és könnyen kezelhető lovak kellettek. Ezért a nyugat-magyarországi fuvarosok előszeretettel hoztak magukkal az itthon lévőnél tömegesebb, nagy terhek vontatására alkalmasabb nóri és pinzguai lovakat. Tömeges elterjedésük az 1880-as évekre tehető.Tovább >>>
Folyamatosan emelkedett az őshonos lófajták állománya az utóbbi öt évben az Agrárminisztérium és a tenyésztők szoros együttműködésének, valamint az őshonos támogatásoknak köszönhetően - közölte az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára kedden Tiszaföldváron.Tovább >>>
A magyar hidegvérű ménes megalapításáról, a szarvastartásról és az idei Kaposvári Állattenyésztési Napokról folytatott megbeszélést az agrárminiszter a Somogy megyei Bőszénfán csütörtökön.Tovább >>>
A fogatos közelítés a legősibb faanyagmozgatási módszer. Ez a munkafolyamat nagy szakértelmet igényel, elengedhetetlen feltétele a jól képzett munkaló és a lovakhoz értő, velük együtt dolgozni tudó tapasztalt fogatos. A lovak az 1950-es évektől a gépesítés fejlődésének következtében háttérbe szorultak, napjainkban viszont a környezet- és természetvédelmi szempontok felerősödése miatt újra előtérbe kerültek.Tovább >>>
Július 2-án, szombaton rendezték meg a Töki Lovas Napot a Pest megyei településen. Az eseményen a szervezők rönkhúzó versenyt is tartottak, amelyen összesen hat fogat indult. A rönkhúzók a tudásukat két versenyszámban mérhették össze.Tovább >>>
A lovas fakitermelőkből és hobbi rönkhúzókból álló mezőny legközelebb július 2-án, szombaton, mérkőzik meg egymással Tökön, majd Dabason lesz nagyszabású nemzetközi rönkhúzó verseny július 30-án, amelyen kihirdetik a Közép-Európa legerősebb lova címet is.Tovább >>>
Idén új helyszínekkel bővül a Magyar Rönkhúzó Bajnokság, az augusztus 6-i vámosmikolai rendezvény mellett ugyanis július 6-án Tökön, július 30-án pedig Dabason találkozhatnak az erdészeti munkákat is kiválóan űző hidegvérű lovakkal. A dabasi megmérettetés tétje ráadásul minden eddiginél nagyobb lesz, hiszen az összdíjazás több százezer forint.Tovább >>>
Augusztus 8-án Vámosmikolán rendezték meg a II. Magyar Rönkhúzó Bajnokság harmadik fordulóját. A szigetszentmiklósi és ikladi versenyek után ismét egy izgalmas megmérettetést láthatott a közönség, amelyen végül Szabadi Endre diadalmaskodott. A második helyen a tavalyi bajnok, Drexler Gábor végzett. A vámosmikolai rönkhúzó verseny után a harmadik helyezett Árvai Ágostonnal beszélgettünk.Tovább >>>
Május 1-jén Szigetszentmiklóson megkezdődik a II. Magyar Rönkhúzó Bajnokság. A nagyrészt lovas fakitermelőkből álló mezőny idén először mutathatja meg, ki a legjobb, legügyesebb a szakmájában. A főszervező, Baranyai Tamás a versenyzők azon szűk körét képviseli, aki csak szabadidejében húzza a rönköt, egyébként a Ba-Ta Tanyát vezeti.Tovább >>>
Drexler Gábor az első magyar rönkhúzó bajnok. A 43 éves kóspallagi férfi 20 éve dolgozik az Ipolyerdő Zrt. Királyréti Erdészeténél mint fakitermelő vállalkozó - természetesen lóval. De milyen szerepe van a Magyar Rönkhúzó Bajnokságnak a szakmában? Mik a tervek, és hogyan készült az idei győztes a megmérettetésekre? Milyen lovakkal versenyez és végzi a munkáját? Drexler Gábor lovas fakitermelővel és rönkhúzó bajnokkal az Erdő-Mező beszélgetett.Tovább >>>
A téma jóval összetettebb, mint első olvasatra hinnénk. Igásló. Talán ez a jelző jut eszébe minden olyan laikus embernek, aki gyermekként hidegvérű lóval találkozott. Kolbász. Ez meg azoknak, akik járnak henteshez, és tudják, hogy bizony itthon és külföldön is nagy keletje van a lóhúsból készült termékeknek. Viszont kevesen tudják, hogy a belvárostól nem is olyan messze, késő ősztől kora tavaszig, nemcsak a síelőktől hangosak a Börzsöny magaslatai.Tovább >>>