Kedvezőtlen termőhelyi adottságú kocsányos tölgy állomány lékes felújításának állapotváltozása

2. ábra: A PL2 számú lék alulnézeti képe

Az Alföldi Erdőkért Egyesület 2014. évi őszi Kutatói Napján “Kedvezőtlen termőhelyi adottságú kocsányos tölgy állomány lékes felújításának állapotváltozása” címmel tartottak előadást az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai. Ennek anyagát most az Erdő-Mező Online is közzé teszi.

Az Alföldi Erdőkért Egyesület engedélyével a 2014-es Kutatói Nap többi előadása is olvasható lesz az Erdő-Mező Online portálon!
A cikk alján ajánlót és tartalomjegyzéket is talál!

KEDVEZŐTLEN TERMŐHELYI ADOTTSÁGÚ KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNY LÉKES FELÚJÍTÁSÁNAK ÁLLAPOTVÁLTOZÁSA

Kamandiné Végh Ágnes – Csiha Imre – Dr. Keserű Zsolt – Dr. Rédei Károly – Kovács Csaba – Rásó János
NAIK-Erdészeti Tudományos Intézet Ültetvényszerű Fatermesztési Osztály
vegha@erti.hu

Bevezetés

A 2009. évi erdőtörvény megerősíti a tartamos, fenntartható gazdálkodás fontosságát és előírja a védett területeken a természetközeli erdőgazdálkodást. Ennek okai többek között a nagy térléptékű biotikus és abiotikus erdőkárok gyakoriságának és méretének növekedésében, a termőhely megóvásának előtérbe kerülésében és a klímaváltozásra való felkészülésben keresendők. Mindezek a tényezők az erdészeti politika irányítóit és a gazdálkodókat is arra késztették, hogy a gyakorlatban a legszélesebb körben alkalmazott vágásos üzemmód mellett más, alternatív módszerek elterjedését is előmozdítsák. A várható klímaváltozás, klíma bizonytalanság feltehetően melegebb és szárazabb körülményeket fog eredményezni, és ez kedvezőtlen hatással lesz a természetes felújulási folyamatokra. A kérdés az, hogy milyen változásokat eredményeznek a természetszerű erdő működésében és összetételében a prognosztizált folyamatok.

Anyag és módszer

Az ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomásán az elmúlt években 58 léket alakítottunk ki a kocsányos tölgy természetes felújulásának megfigyelésére. A kísérleti állományok kedvezőtlen klímájú, változó vízellátású, szikes talajú területeken helyezkednek el. A lékek nincsenek bekerítve, így a vadkár is megfigyelhető, bár a vadállomány nem jelentős.

1. ábra: Mintakörök elhelyezkedése a lékben

1. ábra: Mintakörök elhelyezkedése a lékben

A kocsányos tölgy elérhető talajvíz esetén, az extrémebb termőhelyeken is megél. Hazai fafajaink közül a jó sziktűrő képességűek közé tartozik. Az egy hónapnál rövidebb elárasztást és a pangóvizet jól tűri, viszont fényigényes fafaj, amely tulajdonsága megnehezíti a természetes felújulást. Tápanyagigénye közepesnek mondható.

A metodika az 1. ábrán szemléltetett mintakörös felvételezésen alapult. Az átlagosan egy famagasság átmérőjű lékekben 9 db 5 négyzetméteres mintakört tűztünk ki és itt vizsgáltuk az újulatot valamint az aljnövényzet összetételét, illetve a vadkár mértékét. A felvételi jegyzőkönyvben rögzítettük a lék fontosabb paramétereit és a mintakörök részletes adatait. A lékekben a természetes folyamatokat vizsgáljuk, ezért szándékosan nem avatkoztunk be a lejátszódó folyamatokba.

Jelen tanulmányunkban a 2012-ben és 2014-ben felvett adatokat elemeztük és viszonyítottuk egymáshoz. A 2. ábra azt a képet mutatja, amely akkor tárul elénk, ha egy lék közepében állva felnézünk az égre.

2. ábra: A PL2 számú lék alulnézeti képe

2. ábra: A PL2 számú lék alulnézeti képe

Eredmények

A 3. ábra szemlélteti a két adatfelvétel összesítő grafikonját, melyen jól látható a kocsányos tölgy újulat csökkenése és az invazív fafajok (amerikai kőris és zöld juhar) rohamos térhódítása.

3. ábra: Főbb fafajok eloszlása a lékekben (2012; 2014)

3. ábra: Főbb fafajok eloszlása a lékekben (2012; 2014)

A leglátványosabb az amerikai kőris térfoglalása, valamint a zöld juhar intenzív elterjedése. Sajnálatos módon a kocsányos tölgy újulat eltűnése is jól kivehető a grafikonon. Tapasztalataink szerint minden évben előfordulnak új kocsányos tölgy magoncok a lékekben, de ezek őszre nagyrészt el is tűnnek, elsősorban az anyaállomány gyökér és fény konkurenciájának következtében, nem jutnak elég fényhez, vízhez és tápanyaghoz a csemeték.

A vadkár alig megfigyelhető a KST újulaton, melynek oka az egyéb fafajok fiatal hajtásainak bőségéből ered. A lékek mintaköreinek gyomosodását mutatja a 4. ábra.

4. ábra: A mintakörök gyomborítottsága százalékban kifejezve

4. ábra: A mintakörök gyomborítottsága százalékban kifejezve

A gyomborítottság a talajnak és a feltörekvő újulatnak köszönhetően 2012-ben nem volt számottevő, de a 2014-es adatok alapján a gyomosodás is jelentősen nőtt. Ennek oka valószínűleg a vegetációs időben hullott csapadék átlagon felüli mennyisége.

Következtetések, javaslatok

Ismertetett eredményeink arra engednek következtetni, hogy sziki kocsányos tölgy állományok természetközeli módon nehezen újíthatók. A siker elengedhetetlen feltétele, a mesterséges csemete, vagy mag bevitele, és a természetvédelmi okokból visszaszorítandó fafajok gyérítése. A mesterséges alátelepítés, pótlás folyamatos ápolás és az elegyarány beállítása elengedhetetlen.

A klímaváltozás következtében kialakuló kedvezőtlen ökológiai feltételek miatt a felújítani kívánt fafajok pótlása is létfontosságú lehet.
– Figyelembe kell venni a környezeti adottságokat, valamint a felújítani kívánt fafajok ökológiai igényeit.
– Át kell gondolni – a klímaváltozás következményeihez mérten – a felújítandó fafajok megválasztását.
– Az erdőállomány megbontását a már megjelenő újulatnál kell létrehozni.
– Mesterséges állománykiegészítést szükséges alkalmazni.
– A bontásokat az állomány fiatal korában meg kell kezdeni.

———————-

A következő napokban az alábbi előadás-anyagokat is olvashatja portálunkon az Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Napjáról:

– Gondolatok az innovációs eredmények gyakorlati bevezetéséről, mint stratégiáról az alföldi erdőgazdálkodásban – ELOLVASOM >>>
– Energetikai ültetvények az Alföldön – ELOLVASOM >>>
– Szarvasgomba – gazdálkodás és kutatás a NEFAG Zrt-nél – ELOLVASOM >>>
– Akác virágzásbiológiai vizsgálatok Alföldi erdőgazdaságoknál – ELOLVASOM >>>
– Kedvezőtlen termőhelyi adottságú kocsányos tölgy állomány lékes felújításának állapotváltozása –
– A vaddisznó területhasználata és aktivitása egy síkvidéki élőhelyen – ELOLVASOM  >>>
– Hagyományos és új agroerdészeti technológiák lehetséges szerepe az Alföld klímaérzékenységének mérséklésében – ELOLVASOM >>>
– Kocsányos tölgy erdőfelújítási technológiák összehasonlítása a Kisalföldi Erdőgazdaság területén lévő Rábakecöl 6/G erdőrészletben – ELOLVASOM >>>
– Az Alföldi Erdőkért Egyesület erdészeti részvénytársasági tagjainak átláthatósága – ELOLVASOM >>>
– Az erdők hatása a sófelhalmozódásra sekély talajvízű alföldi területeken – ELOLVASOM >>>
– Harveszterek terjedése Magyarországon – ELOLVASOM >>>
– A bálványfa (Ailanthus altissima) faipari és energetikai célú alkalmazhatósága – ELOLVASOM >>>
– Környezetkímélő és költséghatékony agroerdészeti termesztési rendszerek, mint a jövő földhasználati lehetőségei – ELOLVASOM >>>
– Király dió és magas kőris elegyes növekedésdinamikai elemzése az évgyűrűk alapján – ELOLVASOM >>>
– Talajtömörödöttség mérésére alapozott termőhely-értékelés tapasztalatai a Nyírségben – ELOLVASOM >>>
– Szélsőséges termőhelyi jellemzők hatása kocsányos tölgy erdőállomány talajnedvességére lékes felújítása során – ELOLVASOM >>>
– Akác kutatások a Faanyagtudományi Intézetben – ELOLVASOM >>>
– Rövid vágásfordulójú energetikai faültetvények technológiai sajátosságai – ELOLVASOM >>>
– Numerikus analízis alkalmazása forgó szerszám fejlesztéséhez – ELOLVASOM >>>

(Forrás: aee.hu – Engedéllyel közzétéve: Erdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?