Brigitta napja
Nemzetközi konferencián mutatták be eredményeiket a Soproni Egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet kutatói Prágában. A fenntartható közlekedés témakörét vizsgáló egyetemi kollégák nagyban elősegíthetik a közlekedési fejlesztésekért felelős szakemberek és kivitelezők munkáját hazákban és külföldön is.
Tovább >>>Magyar kutatók kiderítették, mi történik a talajban, ha egy szántóföld helyére erdőt telepítenek. Három különböző erdőtípus talajának felső rétegét vizsgálták, amiből kiderült: bár az akácerdők alatt színesebb baktériumközösség él, a nitrogénkötő szervezetekből kevesebb van.
Tovább >>>Magyarország volt az egyik első ország Európában, ahol az aranysakál az 1980-as éveket követően ismét megjelent. Ennek ellenére a toportyán vagy nádi farkas néven is ismert ragadozót a magyar Vöröskönyv szerzői 1989-ben kihaltnak tekintették, mivel az utolsó ismert és hivatalosan bejelentett egyedet még 1942-ben lőtték. A szakértők véleményét a sakálok gyors visszatérésükkel hamar megcáfolták, és az 1990-es évek közepe óta terjedése nagymértékben felgyorsult. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói a kilencvenes évek elejétől folyamatosan figyelemmel kísérik a faj rohamos térhódítását, egészen napjainkig.
Tovább >>>Két, a tudományra nézve új ugróvillás (Collembola) fajt írtak le kutatók a Soproni Egyetem oktatójának vezetésével – hívja fel a figyelmet a felfedezésre a felsőoktatási intézmény.
Tovább >>>Bár nagyobb folyóinkat övező, a nemesnyárak termesztése szempontjából optimális középmagas fekvésű ártéri területek nem tartoznak a klímaváltozás szempontjából legveszélyeztetettebb területek közé, a folyók vízjárását befolyásoló csapadékviszonyok változása, a hőségnapok előidézte erőteljes párologtatási kényszer, valamint a viharos napok számának növekedése közvetlen és közvetett hatásokat gyakorol az ártéri nemesnyár ültetvényekre, ezáltal e területeken gazdálkodó erdészeket is egyre nagyobb kihívások elé állítja.
Tovább >>>Az inváziós kagylófajok sorozatos megjelenése után nemzetközi együttműködésben vizsgálták a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) munkatársai az európai és észak-amerikai sekély tavak ökológiai állapotának átalakulását és regenerációs képességét - tájékoztat a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat.
Tovább >>>Nem csak az elmúlt félmillió év, de a jelenkor embere okozta klímaváltozásokat is megvizsgálta egy új kutatás, melyre a National Geographic hívta fel a figyelmet.
Tovább >>>Bizonyossá vált, hogy a Balatonban is vannak 50-100 µm-es mikroműanyagok, amelyek bejuthatnak a nagy vízibolha tápcsatornájába – közölték a MATE és az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói a rangos Science of the Total Environment szaklapban közölt új tanulmányukban. A mikroműanyagok ráadásul nemcsak önmagukban jelentenek problémát, hanem a gyógyszermaradványokkal közösen egyaránt kedvezőtlen élettani hatásokkal bírnak e gerinctelen élőlényekre nézve.
Tovább >>>A Kelet-Mecsekben vendégeskedett a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottságának Agrártudományok Szakbizottsága, amely az Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottság és a Mecsekerdő Zrt. meghívásának tett eleget.
Tovább >>>A gímszarvas lehet a szürke farkas legkedveltebb tápláléka, de gyakori lehet a vaddisznó, az őz és a muflon elejtése is – derítették ki a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének kutatói három kontinens publikációinak átfogó elemzése alapján. A tanulmány szerint a legelő háziállatok fogyasztása akkor növekedhet, ha a csülkösvad állományok sűrűsége és változatossága jelentősen visszaesik vagy ha a juhok, marhák tartása megfelelő védelem nélkül, nagy területeken folyik.
Tovább >>>Sikerrel zárult az angolai expedíció, amelynek keretében március 16-án indult útra négy magyar kutató, hogy a világ legnépesebb ragadozómadár-gyülekezőhelyén műholdas jeladókkal szereljenek fel kék vércséket.
Tovább >>>