NÉBIH: Az éjjellátót is engedélyeznék az afrikai sertéspestis ellen

afrikai_sertespestis_vaddisznoA Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2018. február 16-án „A vadgazdálkodás aktuális kérdései” címmel szervezett konferenciát, amit a 25. FeHoVa kiállításhoz stílusosan passzoló 25-ös pavilonban rendeztek meg. Az előadók olyan izgalmas témákat érintettek, mint például a vaddisznó „karrierje” az elmúlt fél évszázadban, az afrikai sertéspestissel kapcsolatos hazai állategészségügyi intézkedések vagy az erdei vadkár felmérési útmutatója.

Az erdészeti konferenciához hasonlóan, az Erdő-Mező ezúttal is részletekben közli az elhangzottak alapján elkészített szakmai beszámolónkat.

Nem az a kérdés, hogy megjelenik-e a sertéspestis Magyarországon

Dr. Nemes Imre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnökhelyettese előadásában bemutatta a betegség tüneteit, eredetét, terjedését, a megtett és a várható intézkedéseket.

vaddiszno_belgium

A betegséget vírus okozza, mely kizárólag a házi sertésre és a vaddisznóra jelent veszélyt. A mortalitás 90-95% közötti. Hosszú ideig fertőzőképes marad az elpusztult állat is, főleg a vér tartalmaz sok virulenst. Az állatról-állatra terjedés következtében azonban viszonylag lassabb terjedés a jellemző a betegség „berobbanásáig”, évente 20-50-100 km, a populációsűrűségtől és egyéb tényezőktől függően. A terjedést fokozhatjuk mi magunk, hiszen a járműveken, lábbelin, fertőzött húskészítményekben a vírus olyan helyeken is felbukkanhat ahova „természetes” úton még el sem tudott volna jutni.

10-15 év múlva lehet csak vakcina

Az igen ellenálló vírustörzsre jelenleg nem áll rendelkezésre vakcina. Az érintettek általi teljes összefogás esetén is csak 15-20 év múlva várható oltóanyag. Így a problémát a jelenlegi eszközökkel kell megoldani, illetve felkészülni a betegség terjedésére. Fontos, hogy tudatosítsuk a lakosságban is, hogy a húskészítmények csempészete az egyik legnagyobb veszélyforrás. Hiszen a Csehországba észlelt vaddisznó-elhullások is erre hívják fel a figyelmet, ugyanis a fertőzés még nem tudta magától elérni a helyszínt. Valószínűleg egy eldobott szendvics volt a kiváltó ok, amely fertőzött hús felhasználásával készült.

A korai észlelést nehezíti a vadállományban a tetemek gyors eltűnése. Ezt főleg a dögevő fajok és a lebontó szervezetek gyors reakciója okozza. Házi sertés állományokban a zárt technológia miatt könnyebb a fertőzés lokalizálása és a fertőtlenítés kivitelezése. Mivel a sertéságazatra, a vadgazdálkodásra és az élő vaddisznó kereskedelmére is nagy hatást gyakorol a betegség, ezért fontos a megfelelő intézkedések bevezetése, és azok betartása.

A jelenlegi helyzet Közép-Kelet Európában www.npa-uk.org.uk

A jelenlegi helyzet Közép-Kelet Európában www.npa-uk.org.uk

Már a Kárpát-medencében is

A betegség, ahogy a neve is mutatja, Afrikában őshonos (magyar rövidítése: ASP, angolul pedig ASF). Innen került emberi behurcolással Grúziába 2007-ben, majd Oroszország, Ukrajna, Észtország, Lettország, Litvánia következett. Az Európai Uniót 2014-ben érte el: a Fehérorosz-Lengyel határnál. Azok pedig, akik a „Kárpátok védelmében” reménykedtek, 2016 december 25-én kellett, hogy csalódjanak, amikor Kárpátalján egy zárt vadaskertben mutatták ki a fertőzést.

vaddiszno_pixa

Majd következett Csehország, a már fentebb ismertetett módon bekerült vírust 2017 közepén mutatták ki. Ezt gyors intézkedésekkel, helyben tartó etetéssel és a távolabbi környezet kifelé történő fokozott vadászatával próbálták kezelni. Sajnos, így is csak lassítani tudták a folyamatot, fél évvel elodázva a gócpont növekedését. 2017 augusztusában Romániába, szintén csempészéssel, ukrán élelmiszerrel került be a betegség. 2017 augusztus végén Tiszaújlakon újabb észlelésről érkezett jelentés. 2017 november 17-én Varsó környéke, 2018 január 18-án pedig újabb Romániai helyszín került fel a térképre.

A vírus akár 6 hónapig is túlél

Mostanra Ukrajna teljes területe fertőződött. A továbbterjedés ugyan lassú a vadon élő populációkban, hiszen a már említett akár 50-100 km-t, az állomány túlélő része, az a bizonyos 5-10%, viszonylag hosszú idő alatt járja be. A fő problémát az illegális állatszállítások okozták, főleg Oroszországban. Valamint a már többször említett húskészítményekben akár 6 hónapig is képes túlélni a vírus.

Hazai intézkedések:

  • 2014: járművek fertőtlenítése, melyek Ukrajna felől érkeznek
  • 2016: húskészítményekre különösen nagy figyelem (2004 óta tilos minden hús- és tejkészítmény behozatala Ukrajnából)
  • február: várhatóan néhány napon belül megjelenik az új Országos Főállatorvosi határozat

Ez tartalmazza az ország 3 kockázati kategóriába sorolását. Betiltják a vadon élő vaddisznók szállítása, csak az egyes zónákon belül lesz lehetséges külön szigorításokkal. Valamennyi vadaspark és vadaskert felülvizsgálatát el fogják végezni, különös tekintettel a moslék takarmányozást tekintve, a fertőzött élelmiszerek által jelentett kockázat miatt.

A közepes kockázati területeken ezen felül:
(Észak-keleti részekhez kapcsolódó területek)

  • Minden megtalált elhullott vaddisznóért 15.500 Ft-ot fizetnek
  • Ha nem megoldható a szállítás, akkor el kell ásni a tetemet, minimálisan 50 cm-es földtakarással, és fertőtlenítőszerek használatával
  • Ezt a helyileg illetékes hatósági állatorvos engedélyezi
  • Az elásásért külön 23.250 Ft díjazás jár minden egyedért
  • Valamennyi terítékre hozott disznóból mintát kell venni
  • A mintaszállítás minden hétköznapra le lesz szervezve, várhatóan 8-10 óra közötti beadással, hogy még aznap beérhessenek a vizsgálólaborokba a minták
  • Az üzemtervi célokon felüli állománycsökkentést rendelnek el, amely a kocák esetén +30% a malacok esetében pedig +25%. A kocákért 5000 Ft-os kártérítés, a malacokért pedig 3000 Ft-os kártérítést adhatnak.
  • Mivel a hatóság ezt nem tekinti vadászatnak ezért engedélyezni akarják a terven felüli állománycsökkentéshez a jelenleg tiltott vadászati eszközöket is például az éjellátó céltávcsöveket.
  • Mintavétel esetén a mintavevő (nem erre kijelölt, de megfelelő hozzáértésű például vadhúsvizsgáló) személyt +3100 Ft illeti mintánként
  • Vadaskertek és vadfarmok esetén előírják a kettős kerítés telepítését: ami lehet majd duplázott állandó, illetve állandó és villanypásztoros kerítés kombinálása is.
  • A kockázati területen belüli szállítás csak a járási hivatal vizsgálatával, és engedélyével történhet.

vaddiszno_malac

A magas kockázati területeken továbbá:
(Az északkeleti országrészben)

  • Az aktív hullakeresésnek már az időtartamát is fizetni fogják, 1000 Ft/óra értékben.
  • A megtalált tetemet helyben kell elásni, fertőtlenítéssel a terjedés esélyének minél nagyobb csökkentése miatt.
  • Csak a megyei főállatorvos és a tájegységi fővadász engedélyével lehet disznóra társas vadászatot szervezni, és azt is kizárólag az országból kifelé vezető irányba lehet megtartani.
  • Valamennyi elejtett disznót laborvizsgálatnak kell alávetni, melyhez a minták leadása hétvégén is lehetséges lesz, az eredmény 1-2 napon belül meg fog érkezni
  • A vaddisznóállomány takarmányozása fenntartási célból tilos lesz és csak vadászati céllal lehet kihelyezni majd takarmányt 10kg/km2-es korláttal.
  • A szállításokhoz még szigorúbb vizsgálatokon kell megfelelni.
  • Illetve minden vadászatra jogosultat ellenőrizni fognak egyszer 1 évben
  • A jövő?!….A kép Oroszországban készült. www.nature.com

A betegség felismerhető jelei zsigerelésnél:

  • megnagyobbodott és sötét lép (2-3 tenyérnyi)
  • belső szervek bevérzése
  • epehólyagfal ödéma

A szükséges mintákat a mandulából illetve a bélfodri nyirokcsomókból kell venni. Ha ez nem lehetséges a bomlás előrehaladottsága miatt, akkor a csöves csontokból kell mintát adni. A helyszínt GPS koordinátákkal vagy pontosan azonosítható leírással egyértelműen meg kell nevezni.

Az előadó mondandóját a következőképpen zárta:

„A kérdés nem az, hogy nálunk lesz-e, hanem hogy hol és mikor jelenik majd meg a betegség?

  • A határon lévő állományban „természetesen”
  • Az ország belső területén emberi hatásra, élelmiszercsempészettel
  • Házi sertésben vagy vaddisznóban”



(Éliás Tibor – Erdő-Mező Online)

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?