Talajtömörödöttség mérésére alapozott termőhely-értékelés tapasztalatai a Nyírségben

Az Alföldi Erdőkért Egyesület 2014. évi őszi Kutatói Napján “Talajtömörödöttség mérésére alapozott termőhely-értékelés tapasztalatai a Nyírségben” címmel tartottak előadást az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai. Ennek anyagát most az Erdő-Mező Online is közzé teszi.

Az Alföldi Erdőkért Egyesület engedélyével a 2014-es Kutatói Nap többi előadása is olvasható lesz az Erdő-Mező Online portálon! A cikk alján ajánlót és tartalomjegyzéket is talál! TALAJTÖMÖRÖDÖTTSÉG MÉRÉSÉRE ALAPOZOTT TERMŐHELYÉRTÉKELÉS TAPASZTALATAI A NYÍRSÉGBEN Rásó János – Csiha Imre – Dr. Keserű Zsolt – Kamandiné Végh Ágnes – Kovács Csaba NAIK Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomás rasoj@erti.hu A talajt fenyegető degradációs folyamatok közül az egyik legelterjedtebb, a talajszerkezet leromlás és a tömörödés. Magyarország talajainak harmada kifejezetten érzékeny ezekkel szemben. A tömörödés a fizikai degradáció olyan formája, amikor a talaj sűrűsége nő, vagyis nő a térfogattömege, ami a makropórusok arányának csökkenését adja, ami pedig az összporozitás csökkenését eredményez. A talajtömörödés mértéke függ a talaj mechanikai összetételétől, a talajhasználat módjától. A talaj tömörödés okai - természeti – a talaj- és a csapadékhatás eredménye, - antropogén – a talajművelés, talajhasználat, és az öntözés eredménye. A tömörödés típusai - felszíni - felszín alatti. A túlzottan tömör talaj legszembetűnőbb következményei a talajnedvesség forgalom gátlás és annak hatásai, mint a vízpangás, eliszapolódás, cserepesedés, kémiai anyagok felhalmozódása. Az ilyen körülmények között nevelt kultúrnövény gyökerei inkább vízszintes irányban törekednek, fejlődésük gyenge, hőségnapokon korán vízhiányban szenvednek. A talajtömörödés káros hatásai - romlanak a talajok fizikai, biológiai kémiai tulajdonságai, - gátolja a növények víz- és tápanyagfelvételét, a gyökerek fejlődését, - romlik a talajok művelhetősége, és nő a művelés költségigénye, - a talajtömörödés következtében a talaj víztartalmának levegő és hő forgalmában zavarok lépnek föl, emiatt romlik a növényi tápelemek felvehetősége. A talajtömörödöttség vizsgálata A tömörödöttség vizsgálathoz az egyik eljárás a talajellenállás-mérés. Egy talajréteg mechanikai ellenállása azt az erőt jelenti, amelyet a függőlegesen behatoló 60º-os kúpszögű penetrométer szondacsúcsával szemben a talajréteg kifejt. Ennek mérésére nyomószondát használjuk, ami képes mérni a behatolási ellenálláson túl, a talajnedvességet és a talajhőmérsékletet 1 cm-ként, 0 és 80 cm közötti mélységben. A tömörséget mutató értékek kp/cm2-ben olvashatók le. A talajművelési gyakorlatban talajellenállást a talajállapot megállapítására használják. Minden talajra jellemző egy penetrációs ellenállási érték, mely talajtípusonként változó számértéket mutat. Kedvező tömörségi foknak tekinthető 1,5-2,5 MPa/mm2 talajellenállás, kevésbé kedvező, ha a tömörség meghaladja 3,0 MPa/mm2 értéket, e felett a talaj tömörödöttnek mondható, ha a tömörség meghaladja 5,0 MPa/mm2 értéket (Birkás, 2002). Azt a kérdést fogalmaztuk meg, hogy van e, és ha igen, milyen mértékben van jelentősége a talajtömörödöttségnek az ültetvények dendromassza produktumára. A talajtömörödöttség vizsgálata nemesnyár ültetvényben Vizsgálatunkat egy 3 éves nemesnyár klónkísérletben végeztük a Napkor 146 F erdőrészletben. A kísérlet területe 4,0 ha, amelyben 7 kísérleti és 3 államilag elismert nemesnyár fajta található 3 ismétlésben. Azt tapasztaltuk, hogy a 40 cm-mélységben jelentkező magasabb talajtömörödöttségi értékekkel valószínűsíthető a kapcsolata a nyárfajták dendromassza produktuma csökkenésének.

talajtomorodottseg_1

talajtomorodottseg_2

talajtomorodottseg_3

A talajtömörödöttség vizsgálata akác ültetvényben Vizsgálatainkat elvégeztük egy 3 éves Nyírségi kommersz akác ültetvényben is, az előbbi kísérleti terület mellett található hasonló talajtípuson. Az akác kísérlet területe 4,0 ha, a kísérlet elrendezése két sortáv (1,25 és 2,5 m) és két tőtávolság (0,3 és 0,6 m) kombinálásával került kialakításra. Tapasztalataink szerint mindegyik növőtér esetében a 40 cm-mélységben jelentkező magasabb talajtömörödöttségi értékekkel ez esetben is valószínűsíthető a kapcsolata az egyes növőtereken belül a dendromassza produktum csökkenésének.

talajtomorodottseg_4