Inváziós rovarok a hazai erdőkben – Erdészeti kutatások a 25. FeHoVán (III. rész)

2018. február 16-án szervezte meg a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztálya az „Erdészeti kutatások aktuális kérdései” című konferenciát a FeHoVa kiállításon. A rendezvény ezúttal az erdészeti kutatásokat állította a középpontba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete, valamint a Soproni Egyetem nyújtott betekintést a munkájába. Szakmai beszámolónk harmadik része.
Inváziós rovarok a hazai erdőkben – Erdészeti kutatások a 25. FeHoVán (III. rész)

Inváziós rovarok a hazai erdőkben

Dr. Lakatos Ferenc, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdőművelési és Erdővédelmi Intézetének igazgatója egy nagyobb kutatócsapat több éves munkájának eddigi tapasztalatairól osztott meg érdekes információkat. A közreműködők az egyetem és az Erdészeti Tudományos Egyesület soraiból kerültek ki. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete létrehozott egy kommunikációs együttműködést, amely segítségével az országok megoszthatják egymással a rendelkezésükre álló információkat. Ez különösen fontossá válik az előadás címét adó inváziós fajok esetében. Hiszen ezek a rovarok az országon kívülről érkeznek, és abban az esetben, ha jó alkalmazkodóképességük megfelelő körülményekkel találkozik, viszonylag gyorsan berobbanhatnak a köztudatba is. [caption id="attachment_24445" align="aligncenter" width="602"]10. kép: Selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis) - Csóka György 10. kép: Selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis) - Fotó: Csóka György[/caption] A fajok emberi terjesztésének is megvan a maga története. Az ősi időkben az emberi faj elterjedése gyalogos módon történt. Így a viszonylag kevés felszereléssel főleg az élősködök tudtak őseinkkel tartani. A következő lépés a kerék feltalálása, és a szekér használatának elterjedése volt. Az igazi inváziók korát pedig Amerika felfedezése indította el, hiszen ekkorra már kifejlődtek a tengerjáró vitorlások, amelyekkel már szinte az egész bolygó elérhetővé vált számunkra. A folyamat napjainkra az óriási árumennyiséget szállító konténerhajókkal tetőzött. Az ekkora készleteket már lehetetlen ellenőrizni, hiszen a mennyiség túlnőtt az emberi ellenőrzés alatt tartható szinten. A változatos szállítmányi összetétel még külön rásegít az ellenőrizhetetlenségre. Például a cserepes növényekkel érkező föld esetén 1 liter talajban több ezer ízeltlábú is lehet. A csomagolóanyagok kötelező kezeléseire vonatkozó előírásokat pedig sajnos, nem mindenhol tartják be. [caption id="attachment_51862" align="aligncenter" width="600"]KÉP A kereskedelmi célú hajózás útvonalai www.origo.hu A kereskedelmi célú hajózás útvonalai - www.origo.hu[/caption]

Több mint 100 inváziós faj Magyarországon

Európában az 1500-as évektől az 1800-as évekig 15 inváziós faj jelent meg. A 20. század végére ez a folyamat annyira felgyorsult, hogy már csupán 25 év alatt nagyjából 450 faj került be. Napjainkra a főleg Észak-Amerikából és Ázsiából származó fajok közül 1600, amely kisebb-nagyobb problémát okoz. Ebből a dömpingből, Magyarországra 108 faj jutott napjainkig. Néhány példa a közelmúltból, rátérve a rovarokra:
  • Platán csipkéspoloska: az Antarktiszon kívül mára az egész világon megtalálható, a platán eredeti hazájában őshonos, és az ültetéseket lekövetve terjedt el
  • Kőris cincér: a nevétől eltérően polifág, mindenféle tűzifa-termelésnél jelen van, de problémát nem okoz
  • Két akácmoly faj: ezen fajok jól példázzák a kártétel alakulását hosszabb távon. A kezdeti alacsony jelenlét után fokozatos, vagy gyorsabb növekedés után az állományai visszaesnek és stabilizálódnak egy alacsonyabb szinten. Amennyiben a természetben található ellenségei rátalálnak.
  • Vadgesztenye levélaknázó: Görögországból, az Ohridi-tó közeléből, az albán-görög-macedón hármashatár környékéről származik, ahol 1984-ben találták meg, és azóta a népszerű parkfával „együtt terjed”
  • Platánlevél aknázómoly: a nevéből is adódóan a platán a gazdanövénye, amellyel mára már Stockholmig jutott. Ez egy balkáni eredetű faj esetén igen jelentős karrier.
A jelenlegi magyarországi jogszabályi háttér azonban csak néhány inváziós fajt sorol a problémásak közé:
  • 10 vízi növényt
  • 13 szárazföldi növényt
  • 6 rákot
  • 1 ízeltlábút: az ázsiai lódarazsat
  • 2 halat
  • 1 kétéltűt
  • 1 hüllőt
  • 4 madarat
  • 11 emlőst: amibe érdekesség, hogy 4 mókusfaj tartozik

Rovaros példák a jelenből

  • Német szú: a nevével ellentétben Japánból származik, Magyarországon 2005 óta ismert, jelentős kártétele nem ismert
  • Hárslevél sátoros moly: ázsiai faj, de kelet felől, Oroszországon keresztül érkezett. Mára, ahol hársfa van, mindenütt találkozhatunk vele.
  • Buxus moly: szintén ázsiai faj, cserepes szaporítóanyaggal került be. Jelentősége Magyarországon „csak” annyi, hogy akinek eddig buxusa, (puszpáng) volt, az többé nem akar ültetni majd. Németországban viszont a természetesen is jelenlévő fajok miatt komoly problémát okoz.
  • Tölgy csipkés poloska: Észak-Amerikából érkezett, először Olaszországban találták meg a 2000-es évek elején. Nálunk Szarvason 2013-ban találták meg, de nem Olaszország felől érkezett, hanem Bulgáriából. Szlavóniában már a légi felvételeken károsítása nyomán szabad szemmel is könnyen elkülöníthetőek a tölgy és kőris fajok.

Néhány szó a várható jövőről

Sok faj még nem ért ide, de ha ideérnek, komoly problémákat fognak okozni. Ezekből csak néhány példa: a fenyőfonálféreg, mely Pinus féléket károsít, az akác cincér, a 10-15 cm-es átmérőtől felfelé tönkreteszi a faanyagot, a kőris díszbogár, a kőrispusztulás után megmaradó egyedeket tenné tönkre, végezetül pedig több szúfaj, amelyek dión, jegenyéken károsítanak. [caption id="attachment_51861" align="aligncenter" width="600"]A károsító bejelentő felület - emevi.emk.nyme.hu A károsító bejelentő felület - emevi.emk.nyme.hu[/caption] A lehetséges eszközeink ismeretében a jogszabályi korlátozások és szabályozások nem elegendőek. Ezért fontos a lakosság minél nagyobb arányú tájékoztatása és bevonása. Ennek érdekében kísérleti jelleggel az egyetem intézeti honlapján létrehoztak egy károsító bejelentő felületet. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a már megszokott cserebogárra kevés bejelentés érkezett. Viszont a puszpángmoly terjedését a bejelentések alapján szinte tökéletesen tudják modellezni. Végső következtetésként pedig elmondhatjuk, hogy akár örülünk az újonnan megjelenő fajoknak, akár nem, meg kell tanulnunk együtt élni velük, illetve amelyik esetében az szükséges, ki kell dolgozni a megfelelő védekezési eljárásokat. Folytatás következik! (Éliás Tibor - Erdő-Mező Online)