Zéno napja
Kihalás szélén állnak a franciaországi hiúzok, a populáció legfeljebb százötven felnőtt egyedre csökkent – írta a The Guardian című brit napilap online kiadása.
Tovább >>>A szálalásos, illetve a nálunk is alkalmazott lékeléses fakitermelés a legjobb módszer erdeink megóvására – hangzott el a Zetelaka Erdőrendészeti Hivatal, a Nagy-Küküllő Közbirtokossági Unió, valamint az Agora Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport által, a környezetvédelem világnapja alkalmából szervezett szerdai székelyudvarhelyi előadáson, amelyen a WWF Magyarország erdővédelmi programjának munkatársai is részt vettek.Tovább >>>
Hosszú ideje kongatják a vészharangot az erdészeti csemetetermelők, a szaporítóanyag előállítása ugyanis évről-évre drágább, egyre inkább nehezebb, miközben az árak nem, vagy csak alig emelkednek. A közelmúltban azonban a költségek növekedése mellett egy újabb, rövidtávon megoldhatatlannak tűnő gonddal kell szembenézniük a hazai termelőknek: az egész országban megfigyelhető munkaerőhiánnyal. A rendkívül kézimunka-igényes ágazat esetében a közfoglalkoztatási program is inkább csak károkat okozott, akik ugyanis eddig vállaltak idénymunkát, inkább az 50 ezer forintot választják a valódi munkával is járó magasabb bérek helyett. Erről és más aktuális kihívásokról beszélgettem két dunántúli csemetetermelővel.Tovább >>>
Az ENSZ, a WWF és az Eurac Research ma publikált jelentésében arra figyelmeztet, hogy az illegális fakitermelés, a kaviárkereskedelem, a vadon élő madarak tömeges pusztítása, valamint a medvékre, farkasokra és hiúzokra irányuló orvvadászat súlyosan veszélyezteti a 15 európai országon átívelő Duna-Kárpát régió élővilágát és biológiai sokféleségét.Tovább >>>
Az erdőtörvény módosításának általános vitája hétfőn kezdődött el a Parlamentben, amely után hazánk három természetvédelmi szervezete közleményt adott ki, több kritikát is megfogalmazva. Szerintük ugyanis a változtatások természetvédelmi és közjóléti szempontból hátrányosak. Erre reagált hivatalosan az OEE és a MEGOSZ, utalva arra, hogy a tárgyalások és megbeszélések után pálfordulást következett be a zöldeknél. A WWF, az MTVSZ és az MME most újabb közleményt adott ki az erdészeti szakmai szervezetek véleményére reagálva.Tovább >>>
Ma indult a Parlamentben az erdőtörvény módosításának általános vitája. A hosszú előkészítés ellenére a három legnagyobb civil természetvédelmi szervezet, a WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint a jelenlegi tervezet erdeink védelmi és közjóléti funkcióiban visszalépést fog előidézni.Tovább >>>
A NATURA 2000 erdők kezeléséről, problémáiról, a biodiverzitás megőrzéséről tartott konferenciát a LifeinForest program részeként a WWF Magyarország, valamint partnerei. A terepi programokkal és poszter kiállítással is színesített szakmai rendezvényre sokan voltak kíváncsiak, a téma fontosságát bizonyítja, hogy a Soproni Egyetem konferenciaterme szinte teljesen megtelt magán erdőgazdálkodókkal, az állami erdőgazdaságok képviselőivel, természetvédelmi szakemberekkel, kutatókkal és hallgatókkal.Tovább >>>
A Magyar Nemzeti online felületén hétfőn jelent meg cikk "Nagy harc dúl az erdőkért" címmel az erdőkkel, az erdészeti támogatásokkal és leginkább az erdőtörvény módosításával kapcsolatban. Az írásban a WWF részéről Gálhidy László, míg a magán-erdőgazdálkodók oldaláról Luzsi József nyilatkozott a lapnak, de idéztek Sallai R. Benedek LMP-s parlamenti képviselőtől is, és a Földművelésügyi Minisztériumtól is. A cikket változtatás nélkül, egyetlen észrevétel beszúrásával közöljük.Tovább >>>
Egy kormányhatározat nyomán a következő hét évben 10 milliárd forinttal kevesebb uniós támogatás juthat a Natura 2000 területeket kezelő magán erdőgazdálkodókhoz. Hasonló nagyságrendű forráscsökkentés várható az ún. Erdő-Környezetvédelmi kifizetések terén is. Mindez komoly visszalépés az elmúlt évekhez képest, amely nem csak a természetvédelmi célkitűzések elérését akadályozza, de sok gazdálkodó megélhetése szempontjából jelentős érvágás is lehet. Mindez ugyanakkor csupán a jéghegy egyik csúcsa.Tovább >>>
Fiatal farkast kapott lencsevégre a WWF által adományozott kameracsapda az Aggteleki Nemzeti Park területén. Az állat megfigyelése nyomán kulcsfontosságú információkhoz jutott a Magyarország területén élő farkasokat érintő kutatás. A nagyragadozók a közelgő szarvasbőgés miatt most újra veszélybe kerülhetnek. A WWF a napokban újabb kameracsapdákat bocsát a nemzeti park rendelkezésére a további kutatások segítése és az állatok védelme érdekében.Tovább >>>
Az Északi-középhegység nagyragadozóiról egyre többet tudunk, de mivel mindössze néhány hiúz és farkas lakja az erdős területet, a kutatók munkáját minden nyom és információ nagymértékben segíti. A vadászok – szakértőkhöz eljuttatott – beszámolói is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy jobban megismerjük a hazai példányokat. A WWF különleges eseményről kapott közvetlen beszámolót, amely pozitívan végződött: egy vadász szemtől szembe találkozott a ritka nagyragadozóval.Tovább >>>
A WWF Románia kameracsapdája két orvvadászt kapott lencsevégre, trófea-cipelés közben, a Natura 2000 védettségű Szárkő-hegységben található Nándorhegyi Erdészet területén. A felvételen egyértelműen látszik, hogy 2015. szeptember 11-én és 12-én behatolnak az erdőbe, majd egy agancsos szarvas trófeával térnek vissza – értesült az OBJEKTÍV Hírügynökség.Tovább >>>
Háromtrillió fa van a Földön, derült ki a Yale Egyetem munkatársainak kutatásából, tehát minden emberre 420 fa jut. Az eredmény azért lepte meg a kutatókat, mert korábban ennél jóval kisebb számra - hatodára, nyolcadára - becsülték a Föld faállományát. És bár már harmadik éve csökken a kiirtott erdők összterülete, számos hely van még mindig veszélyben. Tovább >>>
Szeptember 17-én, csütörtökön rendezik meg Freisingben a 10. Bajor Erdőtulajdonos Napot, amelynek fő témája a „Természetvédelmi akcióév”. Védeni és használni - ez a mottója a bajor útnak, ugyanis a tartamos erdőgazdálkodás a természet- és fajvédelem érdekében tett lépéseket is teljes mértékben befogadja.Tovább >>>
A WWF Magyarország, illetve annak képviseletében Gálhidy László márciusban közleményt adott ki és nyilatkozott is arról, hogy szervezetük „felelőtlenségnek és Alkotmány-ellenesnek” tartja azokat a törekvéseket, amelyek segítenék az akác terjedését Magyarországon. Azt is hozzátették „a nem őshonos akác jelenléte káros”, továbbá, hogy nem Magyarország érdekeit szolgálja, ha Brüsszelben az akác korlátozása ellen harcolunk. A fenti és más „zöld” megnyilvánulások azt is felemlegetik, hogy az Akác-koalíció egyoldalúan tájékoztat az akác hasznos tulajdonságairól és ezzel félrevezeti a közvéleményt.Tovább >>>