Olvasói kérdés az erdőgazdálkodó bejegyzéséről osztatlan közös tulajdonú erdőben
Ismét egy olvasói kérdés érkezett az Erdő-Mező szerkesztőségébe, ezúttal az osztatlan közös tulajdonú erdők esetében az erdőgazdaként történő bejelentkezéssel kapcsolatban. Az olvasói kérdésre dr. Balogh Natália erdészeti szaktanácsadó jogász válaszol.
Olvasónk kérdése:
A férjem 88%-ban egy osztatlan közös tulajdonú erdő tulajdonosa. A maradék 12% négy tulajdonos között oszlik meg, akik közül három már meghalt, és az örökösök nem hagyatékoltatták le. Egy tulajdonos nem adta el a részét, akinek 114/3246 része van. Azt szeretnénk tudni, hogy a három elhunyt tulajdonos részével mi lesz a továbbiakban, mert az örökösök nem is akarják lehagyatékoltatni. A továbbiakban a férjem szeretne az erdőgazdálkodó lenni. Az egy élő tulajdonosnak küldtünk egy hozzájáruló nyilatkozatot. Ha nem írja alá, megvétózhatja, hogy a férjem legyen a gazdálkodó?
Segítségüket köszönöm: Tolnai Éva
dr. Balogh Natália erdészeti szaktanácsadó jogász válaszol:
A férje, mint tulajdonos, többlethasználati megállapodás alapján kérelmezheti erdőgazdálkodóként történő bejegyzését a teljes erdőterületre. A többlethasználati megállapodásban kell (lehet) megtenni a használati ajánlattételt, azaz, hogy milyen feltételekkel szeretné használatba venni tulajdonostársai tulajdonrészét. Az ajánlat elfogadására vagy nyilatkozattételre legalább 30 napot kell biztosítani a tulajdonostársak részére. Ha ebben az időszakban nem nyilatkoznak, akkor hozzájárulásukat megadottnak kell tekinteni. Bizonyos egyéb esetekben is megadottnak tekintendő a hozzájárulás a 2013.évi CCXII törvény (Fétv) 71§ (3) és (4) bekezdési szerint, így a jelenleg el nem hagyatékolt tulajdoni hányad tekintetében az ismeretlen örökös felé nem lehetséges a használati ajánlattétel közlése, és a hozzájárulás megadottnak tekintendő. Azt, hogy az adott tulajdoni hányad tulajdonosa elhunyt, többféleképpen igazolhatja: halotti anyakönyvi kivonattal vagy a közlés (tértivevényes levél) "bejelentés szerint elhunyt" postai jelzéssel érkezik vissza az férje címére.
A többlethasználati megállapodás létrejöttéhez a tulajdonosok tulajdoni hányada arányában számított szótöbbségi döntés szükséges. Vétóra abban az esetben van lehetőség, ha a legalább 10%-nyi tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos(ok) nem fogadja-fogadják el a használati ajánlattételt - a nyilatkozat visszatartása (nem kereste a tértivevényes levelet vagy 30 napon belül nem nyilatkozott, nem minősül nemleges válasznak). Azonban ebben az esetben is, ha a tulajdonosok tulajdoni hányada szerint számított 2/3 elfogadta a megállapodást, akkor azt létrejöttnek kell tekinteni mindenkivel szemben. A kisebbségben maradt tulajdonosok pedig bírósági úton támadhatják meg a tulajdonosi közösség döntését a Polgári Törvénykönyv szerinti esetekben.
Mivel az Ön férje önmagában rendelkezik a tulajdoni hányad 2/3-át meghaladó részével, ezért a 114/3246 tulajdoni hányaddal rendelkező önállóan nem tudja a többlethasználati megállapodás létrejöttét megakadályozni.
A többlethasználati megállapodásnak vannak a Földforgalmi törvény, az Fétv és az Erdőtörvény szerinti kötelező tartalmi elemei, ezért az Ön által "hozzájáruló nyilatkozat" nem biztos, hogy megfelelő az erdőgazdálkodó bejegyzéséhez.
Az elhunyt tulajdonosok tulajdoni hányadára eső bevétel vagy eredmény, illetve ellenérték (attól függően, hogy mit határoztak meg a megállapodásban) akkor fizethető ki, ha a tulajdoni jog az ingatlan-nyilvántartásban átvezetésre kerül. Addig az erdőgazdálkodó csak saját felelősségére tudja kifizetni az összeget. Azonban ez fokozott felelősséget jelent abban a tekintetben is, hogy hogyan kezeli az erdőgazdálkodó ezt az összeget a kifizethetőségig. Javaslom ezen összegek bírói vagy közjegyzői letétbe helyezését.
dr.Balogh Natália
erdészeti szaktanácsadó jogász
erdojog@gmail.com
06-20-294-0449
4400 Nyíregyháza, Kótaji út 35.
Amennyiben jogi problémája adódik, keresse dr. Balogh Natália erdészeti szaktanácsadó jogászt, vagy írjon nekünk az erdo-mezo@erdo-mezo.hu címre!
(Erdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu)