Eltűnhetnek a bakonyi erdők?

A felmelegedés üteme az elmúlt három évben megduplázódott, az erdők háromnegyedében három évtizeden belül rosszabbak lesznek a klimatikus viszonyok. A bakonyi erdőket is érinti a változás, amiről mellbevágó kijelentéseket tettek több szakma képviselői - hívja fel a figyelmet a veol.hu. Például eltűnnek a bükkösök és a gyertyános-tölgyesek, a kőrisek is, jön az erdősztyepp és az ismeretlen félsivatagi klíma.

A magyar erdők háromnegyedében, a bakonyi erdőkben is a jelenleginél kedvezőtlenebb klíma várható. Jön az erdősztyepp és az ismeretlen félsivatagi klíma. Többek közt ez hangzott el azon a konferencián, amelyen több szakmai képviselői találkoztak. Meteorológusok, erdészek, ökológusok, vízügyi szakemberek, agrárközgazdászok és teológusok. Gyorsul ugyanis a felmelegedés, fogytán az idő – a klímatudomány és a természetkezelői gyakorlat próbál ezen segíteni.

A cél a magyar klímatudomány legfrissebb eredményeinek megmutatása mindazoknak, akik nap mint nap a természetben és a természettel dolgoznak.

A bakonyi erdőket is érinti a klímaváltozás

Mellbevágó mondatok hangzottak el a konferencián, ezek közül gyűjtöttünk ki párat.

A globális hőmérsékleti anomáliák görbéje szerint a 2023–2025-ös évek messze kilógnak az 1850 óta tartó adatsorból.
A klímakutatók zöme egyetért az emberi tevékenységből eredő felmelegedésben.
A klímaváltozás nem tudáshiány kérdése, hanem érdekeké és pénzé.
A szélsőségekre a 2021-es csehországi tornádó hozható példaként: két-három falut teljesen elpusztított, egyetlen épület sem maradt állva.
A hőségriasztások gyakorisága az évszázad végére tízszeresére nőhet.

A probléma lényege a sebesség: a jégkorszak után a fafajok több ezer év alatt rekolonizálták Európát. Most ugyanekkora klímaeltolódás ötven-száz év alatt zajlik. Legalább százszoros a sebességkülönbség.

A magyarországi adatok sem vigasztalóak

Nyaranta akár hét fokkal melegebb lehet.
A hőhullámmal jellemezhető napok száma az évszázad végére az évi ötvenet is elérheti.
A trópusi éjszakák – amikor éjjel sem hűl húsz fok alá a levegő – a városokban élhetetlen állapotokat teremthetnek.
A nyári csapadékdeficit 27-30 százalékos.
A szőlőt a Dél-Alföldön már csak öntözéssel és párakapukkal tudják művelni.
A dél-alföldi erdőgazdálkodásból döbbenetes adat érkezett: a holt fa mennyisége – ami az időjárás miatt pusztul el – már egy nagyságrenddel nagyobb, mint amit le tudnak termelni.

Mit tehetnek az erdőkben?

A szakemberek szerint a bükkösök és a gyertyános-tölgyesek fokozatosan eltűnnek és jön az erdősztyepp, no meg az ismeretlen félsivatagi klíma. A Bakonyban a kőrispusztulás átrajzolja a tájat, az arborétumok fenntartóit már több helyen komoly beavatkozásokra kényszerítette, fakivágások történtek.

Az erdőgazdálkodás céljának is át kell alakulnia: a 21. században az erdő haszna a Kárpát-medencében már nem elsősorban a faköbméter, hanem az árnyék, a vízpuffer és a többi ökoszisztéma-szolgáltatás, sőt, az erdei élelem (vad, gomba, bogyók, agrárerdészeti rendszerek). De ezek jelentősége ma még alábecsült.