Árvíz - WWF: az árterek helyreállítása segíthetne
Az árterek helyreállítását szorgalmazza a Természetvédelmi Világalap (WWF), amelynek közleménye szerint a Duna-medence sok országának kell a jövőben olyan árvizek kockázatával számolnia, mint amelyek jelenleg Ausztriát, Németországot és Közép-Európa más államait is sújtják, miközben sok folyónak egyre csökken a természetes vízvisszatartó képessége.
"A folyókra gyakran több vízerőművet is építenek" - magyarázta Christoph Walder, a WWF szakértője. - Ha azt akarjuk, hogy az osztrák folyók ismét természetes árvízszabályozókként működjenek, összesen 84 ezer hektárnyi árteret kellene helyreállítanunk."
Az adatok a szervezet „Minden hektár számít” (Every hectare counts) elnevezésű tanulmányából származnak. A WWF szerint az elmúlt tíz évben ez a második nagy árvíz Ausztriában, és bár nem lehetett volna elkerülni, de az egészséges ökoszisztémák tompíthatták volna hatását - olvasható a szervezet közleményében.
Mindezek fényében a WWF egyik elsődleges megoldási javaslata az ökológiai árvízvédelem. A szervezet szerint az árterek kialakítása és a vízgyűjtő területek védelme épp oly fontos, mint a jól átgondolt tervezési stratégiák. A gyors és hatékony intézkedések fontosságát hangsúlyozva a közlemény emlékeztetett arra, hogy egy 2006-os osztrák tanulmány kimutatta, a klímaváltozás hatására megnövekszik a téli csapadékmennyiség az Alpokban és intenzívebbé válnak a nyári esőzések.
A védőgátak nem jelentenek "univerzális megoldást" az árvizek ellen, ezért a Duna és más európai folyók árterének helyreállítására lenne szükség. "Az árterek olyanok, mint a szivacsok, amelyek nagy mennyiségű víz tárolását teszik lehetővé, amelyet aztán lassan és biztonságosan leengednek a folyóba, illetve ahonnan a talajvízbe jut" - húzta alá Orieta Hulea, a WWF közép- és kelet-európai részlegének környezetvédelmi ügyekért felelős vezetője.
Mint hozzátette, "ha leválasztjuk ezeket a területeket a fő folyómedrekről és mezőgazdasági célokra használjuk, mint ahogy az a Duna alsó szakaszán és Európa nagy részén is történt az elmúlt évszázadban, akkor elvesztik árvízvisszatartó képességüket és megnövekszik az árvizek kockázata".
Egy 2010-es WWF tanulmány szerint nagyjából 800 ezer hektárnyi árteret lehetne helyreállítani a Duna vonalán. A szervezet szerint ebből legalább 100 ezer hektárnyi terület helyreállítása olyan befektetést jelentene, amelynek összege még mindig alacsonyabb lenne, mint az áradások okozta károk, vagy a magasabb és erősebb védőgátak megépítésének költségei.
(Metropol)
