Keresési találatok erre a cimkére: hal

Vadátjárókat vizsgálnak a Soproni Egyetem kutatói

Nemzetközi konferencián mutatták be eredményeiket a Soproni Egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet kutatói Prágában.  A fenntartható közlekedés témakörét vizsgáló egyetemi kollégák nagyban elősegíthetik a közlekedési fejlesztésekért felelős szakemberek és kivitelezők munkáját hazákban és külföldön is.

Mi történik a talajban, ha egy szántóföld helyére erdőt telepítenek?

Magyar kutatók kiderítették, mi történik a talajban, ha egy szántóföld helyére erdőt telepítenek. Három különböző erdőtípus talajának felső rétegét vizsgálták, amiből kiderült: bár az akácerdők alatt színesebb baktériumközösség él, a nitrogénkötő szervezetekből kevesebb van.

Az aranysakál hazai helyzetéről

Magyarország volt az egyik első ország Európában, ahol az aranysakál az 1980-as éveket követően ismét megjelent. Ennek ellenére a toportyán vagy nádi farkas néven is ismert ragadozót a magyar Vöröskönyv szerzői 1989-ben kihaltnak tekintették, mivel az utolsó ismert és hivatalosan bejelentett egyedet még 1942-ben lőtték. A szakértők véleményét a sakálok gyors visszatérésükkel hamar megcáfolták, és az 1990-es évek közepe óta terjedése nagymértékben felgyorsult. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói a kilencvenes évek elejétől folyamatosan figyelemmel kísérik a faj rohamos térhódítását, egészen napjainkig.  

Bükkerdő talajában fedeztek fel új ugróvillás fajokat

Két, a tudományra nézve új ugróvillás (Collembola) fajt írtak le kutatók a Soproni Egyetem oktatójának vezetésével – hívja fel a figyelmet a felfedezésre a felsőoktatási intézmény.

Nemesnyár termesztés jövője ártéri körülmények között

Bár nagyobb folyóinkat övező, a nemesnyárak termesztése szempontjából optimális középmagas fekvésű ártéri területek nem tartoznak a klímaváltozás szempontjából legveszélyeztetettebb területek közé, a folyók vízjárását befolyásoló csapadékviszonyok változása, a hőségnapok előidézte erőteljes párologtatási kényszer, valamint a viharos napok számának növekedése közvetlen és közvetett hatásokat gyakorol az ártéri nemesnyár ültetvényekre, ezáltal e területeken gazdálkodó erdészeket is egyre nagyobb kihívások elé állítja. 

Az aranysakál gyors terjeszkedésének megértését segíti elő egy új megfigyelés

Párja pusztulása után egy nappal új nőstény szegődött egy hím aranysakál mellé Somogy megyében – derítették ki magyar kutatók az állatokra rögzített GPS-nyakörvek adatainak elemzésével. A világon egyedülálló megfigyelés egy korábbi sejtést igazol, és annak megértéséhez vihet közelebb, hogy a sakál miért képes Európa-szerte ennyire sikeres és rohamos terjeszkedésre.

A vízi ökoszisztémák alakulását és regenerációs képességét kutatták

Az inváziós kagylófajok sorozatos megjelenése után nemzetközi együttműködésben vizsgálták a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) munkatársai az európai és észak-amerikai sekély tavak ökológiai állapotának átalakulását és regenerációs képességét - tájékoztat a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat.

Milyen sors vár a Mediterráneum erdeire?

Nem csak az elmúlt félmillió év, de a jelenkor embere okozta klímaváltozásokat is megvizsgálta egy új kutatás, melyre a National Geographic hívta fel a figyelmet.

A Balaton mikroműanyag tartalmát vizsgálták

Bizonyossá vált, hogy a Balatonban is vannak 50-100 µm-es mikroműanyagok, amelyek bejuthatnak a nagy vízibolha tápcsatornájába – közölték a MATE és az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói a rangos Science of the Total Environment szaklapban közölt új tanulmányukban. A mikroműanyagok ráadásul nemcsak önmagukban jelentenek problémát, hanem a gyógyszermaradványokkal közösen egyaránt kedvezőtlen élettani hatásokkal bírnak e gerinctelen élőlényekre nézve.

Agrárkutatók ismerkedtek meg az erdőgazdaság munkásságával

A Kelet-Mecsekben vendégeskedett a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottságának Agrártudományok Szakbizottsága, amely az Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottság és a Mecsekerdő Zrt. meghívásának tett eleget.

Kutatások szerint a gímszarvas lehet a szürke farkas legkedveltebb tápláléka

A gímszarvas lehet a szürke farkas legkedveltebb tápláléka, de gyakori lehet a vaddisznó, az őz és a muflon elejtése is – derítették ki a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének kutatói három kontinens publikációinak átfogó elemzése alapján. A tanulmány szerint a legelő háziállatok fogyasztása akkor növekedhet, ha a csülkösvad állományok sűrűsége és változatossága jelentősen visszaesik vagy ha a juhok, marhák tartása megfelelő védelem nélkül, nagy területeken folyik.

Kék vércséket figyeltek meg a magyar kutatók a világ legnépesebb ragadozómadár-gyülekezőhelyén

Sikerrel zárult az angolai expedíció, amelynek keretében március 16-án indult útra négy magyar kutató, hogy a világ legnépesebb ragadozómadár-gyülekezőhelyén műholdas jeladókkal szereljenek fel kék vércséket.

Az erdőgazdálkodás hosszú távú jelentőségéről beszélgetett Áder János legújabb podcastjában

Az erdőgazdálkodás hosszú távú jelentőségéről, egy szaporítóanyag-központ létrehozásáról és az agrárerdészetről beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Borovics Attilával, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének főigazgatójával Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent legújabb adásában, amely már a legnépszerűbb videomegosztó oldalon is megtekinthető.

A megnövekedett szén-dioxid-kibocsátás az erdők növekedéséhez vezetett

A fák régóta ismertek arról, hogy a szén-dioxid légkörből való kivonásával védik az embert az éghajlatváltozás legrosszabb hatásaitól. Egy új kutatás azonban azt is megállapította, hogy a megnövekedett szén-dioxid-kibocsátás az erdők növekedéséhez vezetett.

A STIHL elhozza a világ legerősebb akkumulátoros fűrészét – döntésre és gallyazásra is

2022-ben már kapható lesz a világ legerősebb akkumulátoros motorfűrésze, az MSA 300, amit a STIHL a közelmúltban mutatott be a nagyközönség számára. Az akku nélkül mindössze 4,5 kilogramm súlyú eszköz már a profi, erdőn dolgozó brigádok számára is elérhetővé teszi az egyre jobban terjedő akkumulátoros technológiát.