Kárpáti erdeink kutatása – Az erdőgazdálkodók és természetvédők konfliktusának kezelése adatokkal is történhet

karpati_erdeink_5Március 13-án, hétfőn rendezték meg a svájci támogatással létrejött, „Kárpáti erdeink kutatása” nevet viselő természetvédelmi célú projekt zárórendezvényét Visegrádon. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, az ELTE Biológiai Intézete, a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület és a WWF Magyarország közös munkájaként olyan gyakorlati szempontból is fontos eredmények születtek, amelyek mind a természetvédelmi kezelések, mind az erdőgazdálkodás során felhasználhatók – különösképpen a Natura 2000 területeken. 

A nagyjából 7 évvel ezelőtt elindított program fő célja a hazai erdős területek, konkrétan az Északi-középhegységben elterülő erdők életközösségének vizsgálata, felmérése volt. „Ezekről a sokszínű rendszerekről sokat tudunk már, de még nem eleget. Nagyon sok információra van szükségünk, és ez a projekt is ennek bővítését szolgálta” – mondta el Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, aki hozzátette: főpályázóként DINPI számára nagy kihívás volt az egész program, hiszen saját vállalásaik mellett a partnerek munkáját is össze kellett egyeztetniük. A szakember hangsúlyozta, hogy a közös munka folyatásában reménykedik.

A projekt során összegyűjtött ismereteket a jogalkotásban résztvevő döntéshozók, az erdőgazdálkodók és a természetvédelmi szakemberek mindennapi munkájuk során is alkalmazni tudják, hiszen aktuális erdőállapoti adatok születtek mintegy 50 000 ha-ról, valamint egy erdőállapot-felmérési módszertant is kidolgoztak.

karpati_erdeink_3

Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója

Peter Burkhard, Svájc magyarországi nagykövete másodikként köszöntötte a megjelenteket. „Kicsit vegyes érzelmeim vannak, hiszen mindig jó érzés egy projektzáró rendezvényen részt venni, hiszen eredményeket értünk el, amelyeket közzé is tehetünk. Másrészt ez azt is jelenti, hogy valaminek vége van” – mondta el a nagykövet a svájci hozzájárulásból megvalósult projektről, amely egyike annak a 6 pályázatnak, amit a biodiverzitás kapcsán támogatnak. „A Kárpáti erdeink kutatási projekt nagyon érdekes területet célzott meg” – tette hozzá.

Korponai Gergő, a Nemzetközi Együttműködési Programok Végrehajtási Főosztályának munkatársa elmondta, hogy az elmúlt években komoly támogatás érkezett Svájcból, amivel 32 projektet támogattak, ráadásul mindezt úgy, hogy Magyarország igényeit figyelembe véve adták a forrást. „Ezt a projektet is végigkísértük, és azt láttuk, hogy a megvalósítás sikeres, az eredmények hasznosak, egyedülállóak, amelyek hozzájárulnak az erdőkezelések hatékony, és természetvédelmi szempontból előnyös elvégzéséhez” – mondta Korponai Gergő, majd hozzátette; reméli, hogy lesz még lehetőségük hasonló programokat indítani Svájc segítségével.

Dr. Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára beszédében rámutatott, hogy a hétfőn lezárulthoz hasonló svájci hozzájárulásból valósult meg például a környezetvédelmi hatóságok laboratóriumának fejlesztése, és számos egyéb eredménye is van az együttműködésének.

karpati_erdeink_5

Standovár Tibor, Dr. Rácz András, Peter Burkhard, Korponai Gergő és Sipos Katalin

A konkrét pályázatról elmondta: ez egy nagyon fontos kutatási terület, hiszen az élőhelyek állapotfelmérésére kevés idő és forrás jut, a projektben ráadásul egy monitoring rendszert is kiépítettek a Mátra, a Börzsöny, és az Aggteleki-karszt területén. „A biotikai adatgyűjtés, állapotfelmérés az állami természetvédelem egyik legsérülékenyebb területe, ugyanis innen vonják el először a forrásokat, hiszen ez csak évek múltán érezteti a hatását” – fogalmazott Dr. Rácz András, aki hozzátette; sokat dolgoztak azért, hogy a megfelelő mennyiségű pénzt megteremtsék ehhez. Évi 30 millió forintról indultak, az elmúlt három évben azonban már 550 millió forint jut ezekre a feladatokra, ami idén is rendelkezésre áll. A „Kárpáti erdeink kutatása” projekt azonban megsokszorozza az állami forrásból összegyűjtött eredményeinket, amire nagy szükség van.

„Például az élőhely-rekonstrukciókat is állapotfelméréssel lehet megalapozni, de a Natura 2000 területek fenntartási terveihez is szükségesek. Korábban mindössze néhány ilyen állt rendelkezésre, mostanra azonban a Natura 2000 területek fele rendelkezik tervvel, amit ki fognak terjeszteni 100%-osra. Ráadásul hamarosan országos nagy jelentést is kell adni a Natura 2000 területekről, ami során 2012 és 2018 közötti adatokból kell dolgoznunk, így minden biotikai adat nagy kincs ehhez a munkához”.

A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a kutatási program szép példája annak, hogy a projektpartnerek mellett külső partnerként az Ipoly Erdő Zrt.-t és az erdészeti hatóságot is be lehetett vonni. „A védett erdeink zöme az állami erdőgazdaságok vagyonkezelésében van, ezért sok konfliktussal terhelt a viszonyunk. Ettől függetlenül az együttműködésünk jónak tekinthető. Az érdekek nem mindig egyeznek az erdőgazdálkodók és a természetvédelem között, ám ezeket a konfliktushelyzeteket az adatok, tények birtokában fel lehet oldani, és könnyebben lehet meggyőzni egymást például a körzeti erdőtervezéseknél. Nekünk a végső célunk minden munkánkkal az, hogy a védett erdők ne csak jogi kategóriaként legyenek jelen, ne csak feljegyzések legyenek a tulajdonlapon, hanem a védettség az erdők jellegében is megmutatkozzon. A védett és nem védett erdők között ugyanis ma csekély különbség van” – mondta el Dr. Rácz András.

karpati_erdeink_2

Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója a zárórendezvényen elmondta, hogy ha csak az erdőtermészetességi felmérés módszertanát dolgozták volna ki a „Kárpáti erdeink kutatása” projektben, már az is nagy eredmény lett volna, de ennél sokkal többet értek el. A téma egyik legnagyobb problémájának nevezte, hogy az erdőtermészetesség fogalma nem tisztázott, nincsen egységes vélemény, mindenki mást gondol az állapotról és a folyamatokról. Ez leginkább egy üzemtervi tárgyaláson jön elő, ahol kiderül, hogy a felek nem ugyanazt értik természetes erdő alatt. „A módszertan komplex módon fogja meg ezt a témakört, hiszen nem csak fajösszetételt, hanem például a mikroélőhelyeket is megjeleníti”.

„Remélem, hogy ez a módszertan, és ezek az eredmények megteremtik azt a közös alapot, ami mindenki számára kézzelfoghatóvá teszi, hogy mi is az az erdőtermészetesség” – fogalmazott Sipos Katalin, hozzátéve, hogy maga a pályázat ugyan ezzel véget ért, de most jön a következő szakasz, amiben ki kell találni, hogy az eredmények hogyan illeszthetők be a hétköznapokban akár az erdészeti, akár a természetvédelmi szektorban.

Standovár Tibor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docense az „Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban” című előadásában beszámolt a pályázat részleteiről. A szakember a célok közül kiemelte az ágazatok közötti együttműködés fontosságát, amely különösen hangsúlyos az erdészeti célú felhasználás érdekében.

A pályázat során az erdőállapot-felmérési módszertan fejlesztése volt a legnagyobb kihívás, amelyhez nagyjából egy évre volt szükség. Mint kiderült, a projekt részeként lefejlesztették a ForestDataCollect nevet viselő alkalmazás, és ennek segítségével végezték el a terepi felméréseket, amelyek során a felvételi pontoknál fotódokumentáció is készült. „Ez felbecsülhetetlen anyagot képezett” – állapította meg a szakember. A projekt során kidolgozott módszertan részleteit a „Kárpáti erdeink kutatása” pályázat hivatalos honlapján lehet tanulmányozni.

karpati_erdeink_1

Az erdőállapot-felmérés során először 100 jelölttel kezdtek együtt dolgozni, végül 32 vizsgázott felmérő vett részt a munkában, amely során mintegy 3200 terepnap után nagyjából 50 000 hektárról szereztek adatokat a Börzsöny, a Mátra és az Aggteleki-karszt térségéből. A vizsgálat során tájegységi szintű elemzéseket is készítettek, amelyekkel összehasonlítások is végezhetők, amellett pedig tematikus térképek születtek például az álló holtfa gyakoriságáról – természetesen ebben az esetben is területi lebontásban.

A zoológiai felmérések során olyan fajokról szerettek volna információt szerezni, amelyekről kevés adat van, és az ezek élőhely-igényekről is minél több információt próbáltak begyűjteni. A Börzsöny, a Bükk, a Mátra és az Aggteleki-karszt területén vizsgált, holtfához kötődő, xilofág rovarok között volt a szarvasbogár, a remetebogár, a kék pattanóbogár, a skarlátbogár, a nagy hőscincér, a havasi cincér és a gyászcincér. A vizsgált állatfajok száma egyébként összesen 344 volt.

A denevérfajok élőhelyeinek vizsgálata és fejlesztése a pályázat egyik kiemelt része volt, a kutatók területenként 200-500 detektor éjszakát töltöttek el. A projekt részeként a denevérállományok megerősítésére is nagy figyelem irányult az innovatív berendezések fejlesztésével; szálláshelyeket alakítottak ki, barlangokat zártak le a szakemberek, akik kis patkósdenevérről, a kereknyergű patkósdenevérről, a nagy patkósdenevérről, a közönséges denevérről, hegyesorrú denevérről, az egérfülű-denevérről, a nagyfülű denevérről,  a csonkafülű denevérről, a nyugati piszedenevérről és a hosszúszárnyú denevérről gyűjtöttek részletes információkat.

Vízi denevér - www.karpatierdeink.hu

Vízi denevér – www.karpatierdeink.hu

Szintén a projekt része volt az erdő-specialista, főként az odúlakó madárfajok vizsgálata, amely során a hamvas küllő, a fekete harkály, a közép és fehérhátú fakopáncs, a kis légykapó és az örvös légykapó került a középpontba.

A több éves kutatás fő terméke a ROSALIA tanulmánykötet lett, amelyet a konferencia résztvevői is átvehettek. Standovár Tibor hangsúlyozta, hogy nagyon fontos, hogy az adatokat, a módszereket a gyakorlatban is használják majd, amire az alábbi lehetőségek állnak a rendelkezésre:

  • erdészeti üzemtervek véleményezése, fahasználatok és erdőkezelési beavatkozások jóváhagyása/korlátozása fajmegőrzési szempontból;
  • természetvédelmi kezelési terv, fajmegőrzési terv, valamint Natura 2000 fenntartási terv készítés (területbemutatás, természetvédelmi célok meghatározása, fajmegőrzési célú kezelések/korlátozások tervezése);
  • egyedi hatósági döntések (pl. üzemmódváltás) megalapozása a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségeknél;
  • a Kárpátok Egyezmény feladatainak és nemzetközi programjainak (biodiverzitás értékelés a Kárpátokban, vörös lista összeállítása, fajok veszélyeztetettségi státuszának minősítése stb.) teljesítéséhez szolgáltatható és elemezhető alapadat;
  • EU jelentőségű fajok, vagy Natura 2000 terület állapotértékeléséhez (természetesen csak a vizsgált területre vonatkoztathatóan).
A Rosalia tanulmánykötet

A Rosalia tanulmánykötet

A zárórendezvény második felében további előadások hangoztak el többek között a „Holtfához kötődő bogarak elterjedésének modellezése a Börzsönyben felvett erdőállapot-változók függvényében”, a „Madarak előfordulásának modellezése a Börzsönyben felvett erdőállapot-változók függvényében” és az „Erdőlakó, illetve erdei élőhelyeken táplálkozó denevérfajok kutatása és védelme” címmel.

A „Kárpáti erdeink kutatása” projekt számos vizsgálati eredménye és részlete megtalálható a www.karpatierdeink.hu oldalon.

(Gribek DánielErdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?