Luzsi József: Élhető, megélhető erdőtörvényre van szükségünk – Magánerdős nagyrendezvény Somogyszobon (+KÉPEK)

megosz_2016_31Október 1-jén Somogyszobon, a Mocz és Társa Magánerdészet Kft.-nél tartja éves nagyrendezvényét a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, a MEGOSZ. A szakmai találkozó középpontjában ezúttal az erdők közjóléti funkciója áll, a több száz hazai erdőtulajdonos és erdőgazdálkodó részvételével zajló program a “Magánerdő szerepe a környezeti nevelésben” címet viseli. A Rimler Pál Díjat 2016-ban Dr. Sárvári János, a MEGOSZ ügyvezető elnöke vehette át.

A NAP FOLYAMÁN FRISSÜLŐ KÉPGALÉRIA >>>

A megjelenteket elsőként László Diána, a Mocz és Társa Magánerdészet Kft. ügyvezetője köszöntötte. Kifejtette: a magyar magán-erdőgazdálkodás megérett arra, hogy ne csak a gazdálkodási szempontokat állítsa előtérbe, hanem a hármas funkció minden részét kiemelten kezelje. A közjóléti funkciók erősítéséhez azonban segítségre, és kommunikációra is szükség van. Ezért indította el a MEGOSZ „Zöld erdőben jártam” elnevezésű programját, amely során tavasszal regionális programokat is szerveznek a magánerdősöknek.

megosz_2016_27

Erdőtörvénytől a szakirányításig

A köszöntők sorát Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke folytatta. “Nem keverjük össze a vetésforgót és a vágásfordulót” – kezdte beszédét némi humorral fűszerezve a gazdaszervezet vezetője, ami után rögtön hangsúlyozta,  hogy hazánkban 550 ezer magán-erdőtulajdonos, 38 000 erdőgazdálkodó és 3000 erdész van, “tehát nagyon fontos ügyben gyűltünk ma össze”.

Jakab István kifejtette: tudja, hogy a mai jogszabályok nem mindig segítik a magyar erdőgazdálkodók munkáját, de ezen változtatni akarnak. “A jogszabályokat meg kell változtatni, felül kell vizsgálni, amit kezdeményeztünk is” – fogalmazott az Országgyűlés alelnöke, aki aláhúzta: azt szokta kérni az emberektől, hogy hogy ne féltse senki az erdésztől az erdőt.

megosz_2016_9

“Sokszor a nyilvánosság előtt elhangzanak olyan mondatok, hogy az erdő mindenek előtt a közjót szolgálja. Emellett viszont fontos, hogy a tulajdonosoknak meg is kell élni a tulajdonából”. Jakab István szerint az erdők akkor tudják a közjót szolgálni, ha hozzáértő szakemberek irányítják a benne zajló tevékenységet.

A magán-erdőgazdálkodókat dicsérve Jakab István elmondta: a rendszerváltás óta több mint 200 ezer hektárral nőtt a magánerdők területe, amely többek között a megjelenteknek köszönhető.

“Ismerjük az önök álláspontját, és a szakmai szervezetek törekvéseit is támogatjuk. Az a célunk, hogy valóban olyan erdőtörvény szülessen, amely védi a tulajdonosok érdekeit, szolgálja a közjót, és mindeközben egyszerű”. Úgy gondolja, hogy még nagyon sok egyeztetés lesz a témában.

Jakab István köszöntője végén az erdészeti szakirányítókról is beszélt. Mint kifejtette, számításik szerint 1-1,5 milliárd Ft-ra lenne szükség ahhoz, hogy a rendszer jól működjön, és ne legyenek elhagyatott, kezeletlen erdők Magyarországon.

Egyszerűbb, gazdálkodóbarát erdőtörvényre van szükség

Ugron Ákos Gábor szerint nagy jelentősége van annak, hogy már a gyermekekkel megismertessük a szakmát.  A Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős helyettes-államtitkára a készülő Nemzeti Erdőstratégiáról, és az erdészeti törvény módosításáról beszélt, amelyet reményei szerint az Országgyűlés is nagy többségben fog támogatni

megosz_2016_7

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára köszöntőjét a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviselőjeként mondta el. (A támogatásokról délutáni előadásában számol majd be.) A politikus többek között az osztatlan közös erdőtulajdonról beszélt, amivel kapcsolatban még sok mindent kell tenni. Ahogy az ügyben is, hogy az új földforgalmi törvény harmóniában legyen az erdészeti jogszabályokkal.

Kis Miklós Zsolt hangsúlyozta: egy egyszerűbb, gazdálkodóbarát erdőtörvényre van szükség. Úgy hiszi, hogy az anomáliák nagy részét tudják majd kezelni, de azt nem ígérik, hogy tökéletes lesz. Végül hozzátette: az ügyben Győrffy Balázs, a NAK elnöke november 8-án bizottsági ülést is összehívott.

A Vidékfejlesztési Programmal kapcsolatban Kis Miklós Zsolt kifejtette: a kamara minden pályázat esetében azon igyekszik, hogy minél inkább az erdőgazdálkodók, erdőtulajdonosok érdekei kerüljenek előtérbe. Hozzátette: nincsenek könnyű helyzetben, hiszen nem csak a Miniszterelnökséget kell meggyőzniük, hiszen az Európai Bizottság is sok szabályt állít fel.

megosz_2016_3

Kis Miklós Zsolt végül megköszönte azoknak az erdőgazdálkodóknak a munkáját, akik olyan tevékenységet is végeznek, aminek segítségével a fiatal generáció is megismerkedhet az erdővel, a benne folyó munkával.

Somogyszobon fontos az erdő

Eller János, Somogyszob polgármestere az erdők fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a településen jelen vannak az állami erdősök a Kaszó Zrt. és a SEFAG Zrt. révén, van erdőbirtokossági társulásuk, és magán-erdőtulajdonosok, gazdálkodók, mint amilyen ő maga is. Mindezek mellett pedig a Mocz és Társa Magánerdészeti Kft. is szélesíti az ágazati jelenlétet. A polgármester kiemelte, hogy a település életében kiemelt szerepet játszik az erdőgazdálkodás.

“Ugye majd így is lesz?”

Luzsi József, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy teljesen egyet ért az előtte szólókkal, majd egy kérdéssel fordult a főasztalhoz: “Amit elmondtatok, ugye majd így is lesz? Több éve beszélünk az erdőtörvényről, és muszáj változtatni a jogszabályi háttéren. Azért, amit felsoroltatok. Azért, hogy rendezett legyen vidék legyen”.

megosz_2016_25

Luzsi József kiemelte, hogy az erdőtulajdonos, az erdőgazdálkodó megélni szeretne az erdőből, ahogy a dolgozóik is. “A mi működésünk alapja pedig a törvényváltoztatás” – tette hozzá.

Emellett azonban a MEGOSZ elnöke szerint nagyon fontos a szakmaiság is, hiszen a szakmai ismeretek alkalmazása tesz működővé és hatékonnyá egy jó törvényt. Véleménye szerint szakmai ismeretek nélkül nem lehet jól erdővel gazdálkodni. “Élhető, megélhető erdőtörvényre van szükségünk, aminek alkalmazásához a szakirányítás az egyik kulcs”. Hozzátette: a rendszer támogatása az áfán keresztül is több bevételt hozna, de a szakirányítók nélkül a területen maradt faanyag kitermelése munkahelyet teremt a vidéki lakosság körében.

Luzsi József megköszönte a MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatását, és reményét fejezte ki, hogy egy év múlva egy sikeres, jól működő törvényről beszélhetnek majd.

megosz_2016_10

A forrásokról a szervezet elnöke elmondta: a magánerdőkbe 2020-ig be kell áramolnia az ígért forrásoknak. “Ha ezeket jól felhasználjuk, és hiánytalanul elköltjük az erdőre, akkor sikeresek leszünk, akkor lehet arról beszélni, hogy az ágazat sokat fejlődött. Hiszem, hogy erre képesek leszünk, ha a támogatások és a jogi háttér meglesz, akkor a közjóléti célok is megvalósulnak. Csak, hogy én is ígérjek valamit!” – fogalmazott Luzsi József.

A MEGOSZ elnöke végezetül a környezeti nevelés fontosságáról is beszélt. Mint fogalmazott, a nagyrendezvényen megjelent gyermekek “olyanok, mint a facsemeték, csak ők emberpalánták. De ők a mi jövőnk”.

Sárvári János kapta a Rimler Pár Díjat

A köszöntők után a rendezvényen átadták a Rimler Pál Díjat, amelyet ezúttal Sárvári János, a MEGOSZ ügyvezető elnöke vehetett át. A méltetás során Luzsi József úgy fogalmazott: “a mai naptól a Rimler Pál Díj sokkal többet ér, mert egy olyan ember is megkaphatta, mint a Sárvári Úr”.

megosz_2016_1

A MEGOSZ Nagyrendezvényével természetesen később is foglalkozunk!

(Gribek Dániel Erdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?