A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács megvitatta az erdőtörvény módosítását célzó javaslat koncepcióját

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) csütörtöki ülésén megvitatta az erdőtörvény módosítására vonatkozó kormányzati javaslat koncepcióját; az ülésen egyetértettek abban, hogy hosszú távú, az ország jövőjét érintő kérdésről van szó, amit széles körű társadalmi és szakmai egyeztetésnek kell megelőznie.

h i r d e t é s

Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára az Országgyűlés épületében tartott ülésen emlékeztetett arra, hogy a szakmával 2011 óta dolgoznak a jogszabály megújításának előkészítésén, és egy "kiérlelt társadalmi folyamat eredményeként" szeretnék elfogadtatni a törvény módosítását. Az államtitkár szerint reális, a jövőbe mutató, fenntartható és dinamikus természetvédelemre van szükség Magyarország erdőiben. Ez szavai szerint azt jelenti, hogy a "rezervációs elképzelésnél" hatékonyabb hozzáállásra van szükség, tehát nem arra, hogy "bezárjuk az erdőt, és odaadjuk a bagolynak a kulcsot". Azt tűzték ki célul - mondta -, hogy megpróbálják a gazdasági érdeket fejleszteni anélkül, hogy az a természetvédelem rovására menne. Szavai szerint a koncepció lényege, hogy az erdő hármas - a közjóléti, a védelmi és a gazdasági - funkciójában előrelépjenek, hogy azok egymással még harmonikusabban teljesíthessék be a jövő nemzedékek céljait. Elmondta, hogy az elmúlt száz évben a mintegy 10 százalékos erdősültséget sikerült 21 százalékra növelni, 1990 óta 200 ezer hektár erdőt telepítettek.

Jelezte: az új jogszabály azért is fontos, mert ez alapján fognak erdőket telepíteni a következő években, ennek pedig a jelenlegi generációkon túl érzékelhető következményei lesznek. Kitért a társadalmi igények változására, hozzátéve: ezért is költöttek az állami erdőgazdaságokban az elmúlt 6 évben 15 milliárd forintot a bakancsos turizmusra. Elmondása szerint Magyarországon mintegy 500 ezer erdőtulajdonos van, akik 1 millió hektár területet birtokolnak, és arra is tekintettel kell lenni, hogy nekik a profittermelés elemi érdekük. Leszögezte: itt az a feladat, hogy megtalálják a természet érdekével azonos mértékű gazdasági érdeket. Az ülésen felszólaló erdészeti szakemberek elmondták, nem egy fenntartható állapotot keresnek, hanem a változó világban dinamikusan megfogalmazható fenntarthatóságot, tehát azt kell biztosítani, hogy a változásban megtalálják a megfelelő egyensúlyt a társadalom szükségletei és a környezet korlátai között. Szerintük egy rugalmasabb, kevesebb kötöttséget tartalmazó szabályozás időtállóbb lehet. V. Németh Zsolt környezetügyért is felelős államtitkár egyebek mellett arról beszélt, hogy az emberek érzékenysége egyre nő a természetvédelem iránt, hiszen már mindenki érzi a klímaváltozás hatásait. Szerinte a természet ügyéhez ma kétféle hozzáállás figyelhető meg; az egyik a "civilesebb", ami semmiben nem enged, és ha kell, odaláncolja magát minden egyes fához, míg a másik meghallgatja azokat, akik ésszerűtlen, ostoba rendelkezések ellen érvelnek. Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes - Bitay Márton Örs szavaira reagálva - annak a véleményének adott hangot, miszerint "legitim az elképzelés" és jogos, szükséges koncepció az, hogy a "bagolyra hagyjuk a kulcsot" a védett erdők egy részénél. Szerinte a természetes erdőgazdálkodás erősítése szükséges, és az alapvető cél az, hogy az állami erdőtulajdont és a védett területeket változatlan formában meg tudják őrizni a következő generációk számára. Kövér László, az Országgyűlés elnöke, egyben az NFFT elnöke összegzésében arról beszélt, a természetvédelem sok érdekelt szereplő közös ügye, és természetes, hogy abban mindenki a maga problémájára érzékeny. Ugyanakkor jelezte, vannak olyan bürokratikus szabályok, amelyeken azért kell változtatni, mert éppen a természetvédelem hitelét rontják le, és ha ezeket nem gyomlálják ki, akkor a természetvédelem fog azzal veszíteni. Kövér László örömét fejezte ki, hogy a koncepció olyan stádiumban került a testület elé, amikor még van módjuk a szakembereknek, hogy beleszóljanak, sőt így még a kormányon belüli viták is megjelenhetnek.

Az NFFT ülésén továbbá egyhangúlag elfogadták a testület idei munkatervét és költségvetését, valamint értékelő beszámolót hallgattak meg a tavaly decemberi párizsi klímacsúcson elfogadott megállapodásról. Ez utóbbival kapcsolatban többen annak a véleményüknek adtak hangot, miszerint még mindig nem veszik elég komolyan a klímaváltozás - akár katasztrófákat is előidéző - veszélyeit, Szabó Marcel pedig arról beszélt, attól tart, hogy a klímaváltozás üzletté válik. A beszámolóban elhangzott az is, hogy Magyarország jobban kitett a klímaváltozás hatásainak, így például a felmelegedés jobban érinti a Kárpát-medencét, mint más területeket. (MTI)