Király dió és magas kőris elegyes növekedésdinamikai elemzése az évgyűrűk alapján

Az Alföldi Erdőkért Egyesület 2014. évi őszi Kutatói Napján “Király dió és magas kőris elegyes növekedésdinamikai elemzése az évgyűrűk alapján” címmel tartottak előadást az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai. Ennek anyagát most az Erdő-Mező Online is közzé teszi.

Az Alföldi Erdőkért Egyesület engedélyével a 2014-es Kutatói Nap többi előadása is olvasható lesz az Erdő-Mező Online portálon! A cikk alján ajánlót és tartalomjegyzéket is talál! KIRÁLY DIÓ ÉS MAGAS KŐRIS ELEGYES NÖVEKEDÉSDINAMIKAI ELEMZÉSE AZ ÉVGYŰRŰK ALAPJÁN Kamandiné Végh Ágnes – Csiha Imre NAIK-Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomás vegha@erti.hu Bevezetés Minden egyes fa élete során folyamatosan változik, növekszik. A növekedésmenet felmérésének két alapvető módszere van. Az egyik, ha a faegyedet ültetéstől kezdve folyamatosan vizsgáljuk, rendszeresen mérjük. Ez azonban szinte lehetetlen, mivel egyes fafajok évszázadokig élnek. A másik lehetőség a törzselemzés, amelyhez sajnos ki kell vágnunk a fát, de nagyon hasznos információkhoz jutunk az eljárás során, amellyel le tudjuk írni az adott fafaj növekedési törvényszerűségeit. Egy idősebb korban kidöntött mintatörzs esetén viszonylag pontosan tudjuk reprodukálni fejlődésének történetét, növekedésmenetét; visszamenőleg, ültetésétől kezdődően. A törzselemzés azonban kevésbé alkalmas a teljes faállományok növekedésmenetének rekonstruálására, ugyanis az adott mintatörzs (még ha egy faállományrész valamennyi törzsét megvizsgáljuk) a túlélők kategóriájába tartozik, vagyis nem szolgáltat információt az előhasználatok vagy a mortalitás (esetleg károsítás) következtében hiányzó állományrészről. A törzselemzés mindemellett hasznos és gyakran alkalmazott módszer kiegészítő információk (pl. a főállomány átlagmagasságának növekedésmenete) begyűjtése terén, még a fatermési táblák szerkesztése során is. Anyag és módszer Jelen tanulmányban nem végeztünk teljes törzselemzést, hanem a kivágott egyedek tőkorongjainak évgyűrűelemzéséből és az előző évben végzett állományfelvételi adatokból vontuk le a következtetéseinket. A tanulmányunkban leírt Kapuvár 37 A erdőrészlet a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. működési körzetében helyezkedik el, kezelését a Kapuvári Erdészet végzi. A vizsgált állományt az Erdészeti Tudományos Intézet tervei alapján 1994 áprilisában telepítették elegyítési kísérletként azzal a céllal, hogy össze lehessen hasonlítani a király dió és a magas kőris növekedésének, fejlődésének folyamatait. Az erdőrészletben 12 parcella lett kialakítva a vizsgálat céljából 4 féle elrendezésben és 3 ismétlésben. A vizsgált dió egyedek az Érdi Kutatóintézetből származó 2-3 éves csemeték voltak. Az aktuális elemzésünk a két évtizedes vizsgálati sorban a gyérítés korú állomány múltját hivatott feltárni. Ennek érdekében 2013 októberében az ERTI kutatói azt javasolták, hogy gyérítsék meg az állományt úgy, hogy a dió a lehető legjobb pozícióba kerüljön a magas kőrissel szemben, valamint a legszebb, legértékesebb egyedei maradjanak meg. Az ERTI munkatársai 2013 novemberében felmérték az egész kísérleti területet, fafajonként, valamint elvégezték a törzskiválasztó gyérítés jelölést. Eredmények Köztudott, hogy mind a király dió, mind a magas kőris jól fejlődik és gyorsan nő a nekik megfelelő termőhelyeken. Jelen kísérletünk termőhelye hansági síkláp talaj, amelynek termőrétege középmély, vályogos szerkezetű, hidrológiai osztálya félnedves és állandó vízhatás alatt áll. Ezek a feltételek megfelelőek a két vizsgált fafaj számára. Az évgyűrűelemzés összesítése alapján a következő eredményeket kaptuk:

kiraly_dio_1

Az ábrákból kivehető, hogy mindkét fafaj egyedei fiatalon gyorsan növekedésnek indultak, viszont a magas kőris a 3. évtől intenzívebben nőtt és a későbbiekben is megtartotta a szerzett előnyét. Az erdőrészletben lévő összes dió átlagos átmérője 17,48 cm volt, míg a magas kőriseké 23,04 cm. [caption id="attachment_15088" align="aligncenter" width="619"] kiraly_dio_2

A vizsgált fafajok átmérő- és magasság eloszlási diagramjai[/caption] Az átmérő- és magasság eloszlásának diagramjaiból kitűnik, hogy a magaskőrisnek nagyobb a szórása mindkét paraméternél. A király dió egyedeknél a leggyakoribb a 16,2 cm átmérő és a 15,3 m magasság. A magas kőrisnél a leggyakoribb átmérő a 18,2 és 24,2 cm között változik, míg a legtöbbször előforduló magasság a 17,3 m. Következtetés Az adatok kiértékelése során egyértelművé vált, hogy az adott termőhelyen a vizsgált két fafaj közül a magas kőris növekedése volt intenzívebb az évek folyamán. Ennek az oka lehet, a csemeték eredete, az erdőművelési beavatkozások vagy akár a két fafaj genetikai adottságainak különbözősége is. A tavaszi gyérítés a király dió megsegítése céljából történt és remélhetőleg előnyösen fogja befolyásolni az állomány jövőbeni gyarapodását. Tapasztalataink szerint, érdemes a magasabb faipari értéket képviselő dió igényeit kielégíteni, mivel a kiváló minőségű diórönk jól jövedelmező befektetés lehet az elegyes állományok véghasználatakor. Más fafaj – például kocsányos tölgy – esetében is kifizetődő elegyként király diót ültetni, hogy változatosabb és értékesebb erdőállományokat hozzunk létre. [caption id="attachment_15087" align="aligncenter" width="480"]