Támba Miklós: Megparancsolni nem lehet, hogy erdőt telepítsünk

megosz_201455Idén is magán-erdőgazdálkodó kapta meg a MEGOSZ kitüntetését. A Rimler Pál díjat 2014-ben Támba Miklós, a Napkori Erdőgazdák Zrt. igazgatósági elnöke vehette át. A szakemberrel az Erdő-Mező beszélgetett a vállalkozásról, az új erdőtörvényről, erdőtelepítésről és a Nyírség aranyáról, az akácról.

Erdő-Mező: Idén Ön vehette át a Rimler Pál díjat a MEGOSZ Jubileumi Nagyrendezvényén. Mit jelent Önnek ez a kitüntetés?

Támba Miklós: Én a MEGOSZ megalakulása óta tagja vagyok az elnökségnek, és mindig azt mondtam, hogy az elnökség saját magát ne díjazza, a regnáló elnökségi tagok ne kapjanak jutalmat. Ezt sokáig be is tartották, de most változtattak a szokáson. Egy picit ódzkodtam, rossz érzésem volt, hogy a saját magam szabta törvényt áthágják, de azt gondolom, hogy ezt a kitüntetést nem magam, hanem azok miatt az emberek miatt kellett elfogadnom, akik mögöttem állnak. Mindenképpen egy nagy megtiszteltetés ez nekem.

megosz_201453

Rimler Pál díj
Luzsi József, Támba Miklós és felesége

 

Erdő-Mező: Hogyan kezdett az erdővel, erdőgazdálkodással foglalkozni?

Támba Miklós:  A családban nem volt hagyománya a szakmának. Én a TSZ-ben dolgoztam. Aztán a rendszerváltás idején ráeszméltünk arra, hogy megszűnik a szövetkezet. Nem akartuk azt, hogy a felszámoló kezére jusson a szövetkezeti erdővagyon, amit mi hoztunk létre, ezért megalkottuk a Napkori Erdőszövetkezetet, ami ma már részvénytársasággá alakult. Ez 1992-ben volt. Napkoron egyébként az erdőgazdálkodásnak korábban is volt hagyománya, mert a háború előtt már működött erdőbirtokosság, és az emberek tudták azt, hogy mit jelent az erdővel gazdálkodni.

Erdő-Mező: Mit jelent a többesszám? Kik alapították a szövetkezetet?

Támba Miklós: 87 emberrel hoztuk létre, de pár nap alatt 600 fölé emelkedett ez a szám. Tulajdonképpen az összes erdőtulajdonos tagja lett. Ennek a fele megmaradt a részvénytársaságban is. megosz_201452

Erdő-Mező: Ezt valamiféle integrációként lehetne elképzelni?

Támba Miklós: Ez több, mint egy integráció. Ez egy tulajdonosi közösség, amiben azt döntöttük el, hogy a saját magunk erdejeit a saját magunk által irányított gazdasági szervezet kezeli. Mi akkor egy reprivatizációt valósítottunk meg. Azoknak adtuk vissza az erdőtulajdont először, akié korábban is volt. Azt követően azok kaptak, akik a TSZ-ben létrehozták az erdővagyont. Az erdőszövetkezetbe be lehet hozni önkéntesen területet, vagy bérbe is lehetett adni olyan földeket, amit szántóként vagy egyéb más területként nem kívántak hasznosítani. Így mintegy 1000 hektár terület lett az, amivel a szövetkezetnek gazdálkodnia kellett. Így indult el.

Erdő-Mező: Hogyan jött a képbe a MEGOSZ?

Támba Miklós: Már akkor felismertük, hogy az érdekeinket érvényesíteni kellene, ezért a kezdetektől részt vettem a magánerdős képviselet megteremtésében, ami tényleg hosszú út volt. Kemény, megfeszített munka, sok esetben még harc is. Mert sok mindent kellett tenni azért, hogy az érdekeinket érvényre tudjuk juttatni. Ami, valljuk be, eddig nem sikerült túl jól.

napkor_vaddiszno

 

Erdő-Mező: Az új erdőtörvény kapcsán az érdekérvényesítésre most is nagy szükség lesz, talán most jobban sikerül…

Támba Miklós: Igen. Az a 2009-es erdőtörvény, ami most hatályban van, nem éppen olyanra sikerült, mint amilyenre kellett volna. De talán még jobban is visszamehetnék a múltban. Úgy gondolom, hogy a legfelkészültebbek a rendszerváltást követően a zöld civil szervezetek voltak. Ma elhangzott, hogy az országban sokszor fontosabb egy fekete gólya, mint egy család vagy egy idős ember. Az értékrendek összekavarodtak, és ezeket az összekavarodott értékrendeket helyre kell tenni.

Erdő-Mező: Az eddig napvilágra került információk alapján mire számíthat egy magán-erdőgazdálkodó az új erdőtörvénnyel kapcsolatban?

Támba Miklós: Komolyabb információink nincsenek. Ami a legfontosabb, hogy jelenleg azt gondoljuk, hogy a mi véleményünk nélkül most nem fognak erdőtörvényt alkotni. Az nyugtat meg minket, hogy ezt az erdőtörvényt úgy fogják létrehozni, hogy az valóban keresztény, polgári és nemzeti értékrendek mentén fog megfogalmazódni, és a napi életünket nem megnehezíteni, hanem könnyíteni fogja, a versenyhelyzetünket pedig javítani. A rendezvényen itt volt az osztrák magánerdős érdekképviselet vezetője, és ő azt mondta, hogy az osztrák kormánnyal azért dolgozik, hogy 1 hektár erdő se maradjon gazdátlanul, és 1 hektár erdőben se maradjon bent az a gazdasági haszon, amit abból ki lehet hozni. Ezt ma itt mindenki hallhatta, hallhatták az államtitkár urak is, hallhatta a közönség. Azt gondolom, hogy az osztrákok, akiknek nem kellett átélniük azt a szocialista terrort, ami rajtunk volt, talán jobban tudják, hogy mi szolgálja a jövő érdekeit, és ebből tanulnunk kell.

napkor_vaddiszno_teritek

Teríték Napkoron

 

Erdő-Mező: Visszatérve egy kicsit Napkorra, hogyan kell elképzelni most a Napkori Erdőgazdák Zrt.-t?

Támba Miklós: A Napkori Erdőgazdák Zrt., jelenleg is nagyjából 1000 hektár erdőn gazdálkodik, és emellett vadgazdálkodást folytatunk. Van még egy turisztikai ágazatunk is, amelyben egy erdei iskolát és egy turisztikai központot működtetünk. Ezek adják a napi feladatainkat.  Az erdei iskola a szorgalmi időben szerencsére nagyon le van kötve, és jelentős létszámú gyermek fordul meg nálunk, akiket arra nevelünk, hogy környezettudatosan viselkedjenek az erdőben, és a környezetüket becsüljék meg, óvják. Az erdészre pedig ne úgy nézzenek, mint aki csak kivágja a fát, hanem úgy, mint akire rá van bízva az erdő. Aki ehhez ért, és úgy tudja fenntartani, hogy még az unokáinknak se kelljen azon gondolkodni, hogy mi történik az erdejeinkkel. Ezért csináljuk az erdőgazdálkodást, a vadászatot és a turizmust.

napkor_erdei_iskola

Erdő-Mező: Fafajok?

Támba Miklós: Nálunk a Nyírségből eredően első helyen főleg az akác szerepel, majd a nemes nyaraink, a mélyebb fekvésű, vizesebb helyeken pedig hazai nyarak vannak. Ezen kívül nagyon kevés tölgy van, amivel gazdálkodunk. A fenyveseinket felszámoltuk, mert gazdaságilag nem jövedelmező.

Erdő-Mező: Akkor helyben vagyunk, ugyanis az akác mellett nem mehetünk el szó nélkül…

Támba Miklós: Azok, akik az akác ellen felszólaltak, azok az én véleményem szerint nem csak az akác ellen szólaltak fel, hanem az akácból élő emberek ellen is. Felszólaltak, de semmilyen alternatívát nem tudnak kínálni nekünk, hogy az akác helyett miből éljünk meg. Az akác a Nyírség aranya. Sajnos, a veszély még nem múlt el, hiszen az Európai Uniós jogszabály-előkészítésben még mindig ott szerepel, hogy a különösen veszélyes, invazív növények közé sorolják az akácot. Ha ez bekövetkezik, akkor ebből automatikusan következik, hogy az EU egyetlen fillért nem fog adni az akácosokra. Ez pedig Magyarországot nagyon súlyosan érinti, hiszen az erdősült területeink 24 százaléka akác. Ha ez így lesz, akkor ezekre a területekre nem kapunk erdőtelepítési támogatást, fiatal erdő ápolására kiírt forrást. Munkahelyek szűnnek majd meg, és akkor még nem is beszéltünk az akácmézről. Egyedül az nyugtat meg minket, hogy az akác hungarikum lett. Ha az EU mégis meghozza ezt a törvényt, akkor nemzeti forrásból kellene megoldani a finanszírozást. Tehát aki az akácot támadja, az az akácból élő embereket támadja, és mivel már hungarikum, így ki merem mondani, hogy a nemzetet is támadja.

napkor_akac

 

Erdő-Mező: Az Önök esetében mit jelentene, ha nem kapnának támogatás?

Támba Miklós: Először is le kell szögezni, hogy két lehetőség van. Az egyik, amit felvázoltam, amely szerint nem kapnánk támogatást. Ez jelenleg nekünk évente mintegy 10 millió forintos kiesést jelentene. A második verzió viszont az, amikor azt mondják, hogy föl kell számolni, meg kell szüntetni az akácosokat. Remélem, hogy ez a valóságban senkinek nem jut eszébe. Bár annyi biztos, hogy tévedtek már a világban ettől nagyobbat is. Ha ez lenne a jövő, akkor az katasztrofális helyzetet teremtene a Nyírségben.

Erdő-Mező: Befejezésül egy kevésbé negatív téma: a Nemzeti Erdőtelepítési Programban az erdőterületek jelentős növelése a cél…

Támba Miklós: Ez valóban többször is elhangzott. Egy kívánalom, hogy növekedjen az erdőterület, de a kívánalom nem biztos, hogy egyezik az érdekekkel. Ezt az fogja eldönteni, hogy milyen lesz a szántóföldi növénytermesztés jövedelmezősége. Azt gondolom, hogy azokon a földeken, ahol nem lehet jövedelmező tevékenységet folytatni, ott a területeket erdősíteni kell. Ebben az egész kérdésben a gazdaságosság az első szempont. Ha ez a helyére kerül, akkor semmilyen fék nem lesz, hogy nagymértékű erdőtelepítés történjen. Hiszen úgy gondolom, hogy még egyszer ebben az országban nem lehet megparancsolni azt, hogy erdőt telepítsünk…

(Gribek DánielErdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu) erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?