Új hazai, ERTI szelekciójú fűz klón teljesítmény vizsgálata
Az Alföldi Erdőkért Egyesület őszi Kutatói Napján „Új hazai, ERTI szelekciójú fűz klón teljesítmény vizsgálata szabadalmi bejelentés megalapozására" címmel tartott előadást Csiha Imre, Kamandiné Végh Ágnes és Kovács Csaba a Erdészeti Tudományos Intézettől. Előadásuk anyagát most az Erdő-Mező Online is közzé teszi.
Az Alföldi Erdőkért Egyesület engedélyével a Kutatói Nap többi előadása is olvasható az Erdő-Mező Online portálon!
A cikk alján ajánlót és tartalomjegyzéket is talál!
ÚJ HAZAI, ERTI SZELEKCIÓJÚ FŰZ KLÓN TELJESÍTMÉNY VIZSGÁLATA SZABADALMI BEJELENTÉS MEGALAPOZÁSÁRA
Csiha Imre - Kamandiné Végh Ágnes - Kovács Csaba
Erdészeti Tudományos Intézet
Az Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi kísérleti állomásán 2007-ben 20 energetikai célra alkalmasnak tűnő fehérfűz egyedet szelektáltunk, melyekből 2008-ban az állomás területén gyűjteményt alakítottunk ki. A kísérletbe vont 20 törzsfa utódaiból a 3 legjobb produkcióval rendelkezőket az ország különböző területein kísérletbe állítottuk. Mára a legkiválóbb tulajdonságokkal rendelkező klón 6 kísérletbe van telepítve, ahol figyeljük a növekedésmenetét, produkcióját és egészségi állapotát. A szóban forgó „82”-es fűz klón szabadalmi bejelentése az idei év során megtörtént.
Az alábbiakban az egyik – a Halászati és Öntözési Kutatóintézet területén és közreműködésével – Szarvason telepített kísérletünket szeretnénk bemutatni, amely 2009. áprilisában lett létrehozva. A kísérlet területe 2 ha és a 3 szelektált klón (77, 78, 82) mellett kontrolként az I- 4/59-es elismert fűzfajtát telepítettük. Sajnos a vadrágás következtében ezt ki kellett szántani, helyette nemesnyárat ültettünk.
A klónokat 6 féle hálózatban helyeztük el a sor és tőtávok a következőek:
A dugványozás géppel történt (1. kép), elég mostoha talajelőkészítési körülmények között, de a dugványozás után azonnal meg lettek öntözve az egyedek.
2009 júniusában a sorközökben vegyszeres gyomirtást, a sorokban pedig kézi sorápolást végeztek, amit augusztusban is meg kellett ismételni. 2010 év elején a területet visszametszették az erősítés és a nagyobb produkció végett. Májusban a kipusztult I-4/59-es fajta helyére I-214-es nemesnyárat dugványoztak a HAKI munkatársai. 2010 novemberében mintavételezés alapján megmértük a füzek átmérőjét, magasságát és súlyát. A különböző klónok produktumát az alábbi grafikon szemlélteti (3. ábra).
Bár a terület termőhelyileg nagyon mozaikos, mégis jól látszik a 82-es klón magasabb teljesítménye a többihez képest. A növőtér viszonylatában várhatóan a legsűrűbb állomány teljesített jobban, mivel az egyedek még nem akadályozták egymás fejlődését.
2013 tavaszán egy vállalkozó segítségével letermeltük az állományt. A levágott töveket aprító segítségével parcellánként külön lemértük. A területen a megmaradás és a fejlődés változó, amely valószínűleg a termőhelyi adottságok következménye. A 77-es és a 82-es klón a jobbnak mondható területeken jól teljesített, viszont a 78-as klón sok helyen elfagyott, ezért jóval alacsonyabb lett a produktuma is.
A mért adatokat az alábbi (4. ábra) tartalmazza:
A 78-as klón 2,5 m × 0,9 m-es hálózata értékelhetetlen volt a hiányzó egyedek miatt. Mindkét diagramon a feltüntetett adatok a valós (megmaradt) állomány szárazanyag adatait tartalmazzák. A begyűjtött mintákat szárítószekrényben kiszárítottuk, majd ismét megmértük, és így számoltuk ki a klónok szárazanyag tartalmát (%), melyek a következők:
77-es klón: 48%
78-as Klón: 47%
82-es klón: 49%
A szárazanyag tartalom tekintetében is a 82-es klón bizonyult a legjobbnak. Adataink alapján 2012-ben „NAPERTI” néven bejelentettük a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában fajtajelöltünket, és 2013. szeptember 30. napján meg is kaptuk a szabadalmi védelmet.
----------
A következő napokban az alábbi előadás-anyagokat is olvashatja portálunkon az Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Napjáról:
- A lakitelki erdők leírása, különös tekintettel az őshonosság tükrében - ELOLVASOM >>>
- Az őshonosság fogalmával kapcsolatos elvárások és kétségek - ELOLVASOM >>>
- A Két Víz közének védett és Natura 2000 erdei a változó környezeti viszonyok mellett - ELOLVASOM >>>
- A Szatmár-Beregi kocsányos tölgyesek erdőgazdálkodási tapasztalatai - ELOLVASOM >>>
- Fehérnyár klónok teljesítményvizsgálata alföldi száraz, homoki termőhelyen - ELOLVASOM >>>
- Őshonos nyárfajok genetikai változatossága a Dunántúlon - ELOLVASOM >>>
- Szolnoki árapasztó csatornában végzett beavatkozások árvízre gyakorolt hatásai - ELOLVASOM >>>
- Új hazai, ERTI szelekciójú fűz klón teljesítmény vizsgálata szabadalmi bejelentés megalapozására
------
- Szelektált akác származások virágzásbiológiai vizsgálata Tiszántúl száraz homoki termőhelyen - ELOLVASOM >>>
- Kocsányos tölgy állomány talajnedvességének változása lékes felújítás során - ELOLVASOM >>>
- Hazai kocsánytalan tölgy állományok faanyag-minőségi kérdései- ELOLVASOM >>>
- Kisalföldi nemesnyár hibridek szárítása – ELOLVASOM >>>
- A magyarországi erdők energetikai célra hasznosítható faanyaga – ELOLVASOM >>>
- Energetikai ültetvények égési jellemzőinek vizsgálata – ELOLVASOM >>>
- A biomassza termesztés és feldolgozás függősége a klímaváltozástól - ELOLVASOM >>>
- Rövid vágásfordulójú energetikai ültetvények lombtömegének vizsgálata, szénkörforgalomban betöltött szerepe – ELOLVASOM >>>
- Forvarderek alkalmazási lehetőségei napjainkban - ELOLVASOM >>>
- Talajművelő szerszám végeselem modellezése ELOLVASOM >>>
- Repceszárból előállított pellet hasznosításának ökoenergetikai kérdései - ELOLVASOM >>>
(Forrás: aee.hu - Engedéllyel közzétéve: Erdő-Mező Online - www.erdo-mezo.hu)