Zéno napja
Nagyon nehéz részletes, szakmai szemléletű könyvajánlót írni, amikor egy kiadvány kapcsán már ahhoz is hosszú napok kellenének, hogy egy viszonylag pontos keresztmetszetet lásson belőle az újságíró. Egy hivatalos bemutatórendezvény és némi lapozgatás után mindössze benyomások, fel-felvillanó érdekes és hasznos információk, néhány fotó, illusztráció vezethettek, mikor asztalomhoz ültem, és billentyűzetet ragadtam. A tudományos igényességgel, rendkívül látványosan összeállított „Magyarország ragadozó madarai és baglyai” dupla kötet 35 hónap alatt készült el, és így lett hazánk legjelentősebb szakmai kiadványa a témában. Ezen információ birtokában talán nem meglepő, hogy idő kell a teljes megismeréséhez is. Erre ezúttal kísérletet sem teszek, hiába ízlelgetem a köteteket már több mint egy órája…
Tovább >>>Felére csökkent a háziveréb-populáció Európában 1980 óta egy új tanulmány szerint. Az utóbbi negyven évben hatodával, mintegy 600 millióval esett vissza a házi verebek száma világszerte. Európában 247 millió példánnyal van kevesebb, mint 1980-ban - a kutatás eredményeiről beszámoló The Guardian cikke szerint.Tovább >>>
A jogsértő kanárival akarta keresztezni a fogvatartott énekesmadarakat. Tovább >>>
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) most kiadott elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy miközben folytatódott az agrár élőhelyeken 2005 óta zajló fészkelőállomány-csökkenés, ennek jelei már mutatkoznak a korábban növekedést mutató erdei élőhelyeken fészkelő madárfajoknál is Magyarországon.Tovább >>>
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park erdészei a Natura 2000-es területeken megkezdték a nagy madárleltárt. A cél – meglepő módon - nem az állatvilág felmérése, hanem az erdők átlagos életkorának a megállapítása.Tovább >>>
Március 13-án, hétfőn rendezték meg a svájci támogatással létrejött, „Kárpáti erdeink kutatása” nevet viselő természetvédelmi célú projekt zárórendezvényét Visegrádon. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, az ELTE Biológiai Intézete, a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület és a WWF Magyarország közös munkájaként olyan gyakorlati szempontból is fontos eredmények születtek, amelyek mind a természetvédelmi kezelések, mind az erdőgazdálkodás során felhasználhatók - különösképpen a Natura 2000 területeken. Tovább >>>
Ezen a héten is jelentkezünk közjóléti híradóval az Erdeiprogramok.hu honlapunk információiból szemezgetve, az élményekben gazdag magyar erdőkből. Ezúttal többek között az Utazás Kiállításról, az erdei kukák megszűnéséről, az erdőjárás szabályairól, a tavaszi madárhangokról, a márciusi erdei kisvasutas programokról, a medvehagyma gyűjtéséről és a Miklósvári Parkerdő cumifájáról szóló bejegyzéseinket ajánljuk figyelmébe!Tovább >>>
A WWF Magyarország március 13-án, Visegrádon rendezi meg "Az Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban" című projekt záró konferenciáját. A rendezvényen szó lesz többek között az erdőállapot felmérésekről, a holtfához kötődő bogarak elterjedéséről, a madarak előfordulásáról és a denevérekről is.Tovább >>>
Milyen erdőt szeretnének a denevérek? És a madarak? Mi a holtfa szerepe az erdei életközösségekben? – minderre választ ad a WWF Magyarország új, YouTube-on ingyenesen elérhető E-kampusza. Az online előadások átfogó képet adnak az erdőhöz kötődő állatcsoportok (denevérek, rovarok, odúlakó madarak) jelenlegi helyzetéről, valamint védelmük és megóvásuk fenntartható módjairól. A felvételeket erdészeti szakirányú hallgatók számára, illetve biológiaórák kiegészítésére, színesítésére ajánljuk.Tovább >>>
A kontinensünkön megfigyelt mintegy 800 madárfaj fele fészkelőként, vonulóként vagy kóborlóként hazánkban is előkerült, és közülük legalább 200 a lakott területeken is előfordul.Tovább >>>