Olivér napja
Nagyon nehéz részletes, szakmai szemléletű könyvajánlót írni, amikor egy kiadvány kapcsán már ahhoz is hosszú napok kellenének, hogy egy viszonylag pontos keresztmetszetet lásson belőle az újságíró. Egy hivatalos bemutatórendezvény és némi lapozgatás után mindössze benyomások, fel-felvillanó érdekes és hasznos információk, néhány fotó, illusztráció vezethettek, mikor asztalomhoz ültem, és billentyűzetet ragadtam. A tudományos igényességgel, rendkívül látványosan összeállított „Magyarország ragadozó madarai és baglyai” dupla kötet 35 hónap alatt készült el, és így lett hazánk legjelentősebb szakmai kiadványa a témában. Ezen információ birtokában talán nem meglepő, hogy idő kell a teljes megismeréséhez is. Erre ezúttal kísérletet sem teszek, hiába ízlelgetem a köteteket már több mint egy órája…
A két, összesen 1620 oldalas, finoman szólva is vaskos könyv valamennyi Magyarországon fészkelő, átvonuló, vagy ritka vendégként megjelenő ragadozó madarat és baglyot bemutatja. A halászsastól a réti sason, héján, macskabaglyon át a vándorsólyomig összesen 48 faj elképesztően részletes leírását találjuk meg a kiadványban. Egy-egy oldalon ugyan, de életmódjuk miatt még a fekete gólya és a holló is helyet kapott a többszáz lapon. Életmód, szaporodás, elterjedés, hazai helyzet és gyakorlati védelem - csak néhány témakör, ami végig kíséri a köteteket.
A 45 szerző segítségével összeállított „Magyarország ragadozó madarai és baglyai” azonban nemcsak a konkrét fajokat mutatja be a rendelkezésre álló adatokat, forrásokat felhasználva, de általános információkkal is szolgál. Külön fejezet foglalkozik a ragadozó madarak és baglyok eredetével, anatómiájával, a védelem lehetőségeivel, de az áramütéses és mérgezéses madárpusztulásokkal is. Mintegy 15 oldalt kapott a Turul, mint jelentős nemzeti szimbólumunk, és megismerhetjük a ragadozó madarak és baglyok legjelentősebb leíróit is. Többek között Carl Linnaeust, Peter Simon Pallast, Nyikolaj Alekszejevics Szevercovot. Őszintén mondom, hogy egészen elképesztő lapozgatni az egész összeállítást. „Életreszóló élmény volt nekünk ez a munka, de azt nem gondoltuk volna, hogy ekkora feladat” – fogalmazott a hivatalos könyvbemutatón Haraszthy László, aki Bagyura János mellett a szerkesztői feladatokat látta el. Ezt egyébként az alábbi számok szemléltetik a legjobban:
A szerkesztők: Bagyura János és Haraszthy László
E sorok írása közben kíváncsi lettem ennek a rengeteg munkának és tudásnak a tényleges súlyára is, hiszen szinte csak erről nem hangzott el adat a Mezőgazdasági Könyvtárban megtartott rendezvényen. Még sosem csináltam ilyet, de ezúttal lemértem a két könyvet: együtt 7,2 kilogrammot nyomtak. Ebből is látszik, hogy kell hozzá egy masszív könyvesszekrény, de a „Magyarország ragadozó madarai és baglyai” nemigen hiányozhat egy olyan házi könyvtárból sem, ahol helyet kapott már Hermann Ottó, Chernel István vagy akár Schmidt Egon - és ezzel én is így voltam. Ráadásul a könyv ár-érték arányban nem is drága, 18 900 forintért kapható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület internetes boltjában (mmebolt.hu). Amit egyébként a cikkem írása közben folyamatosan éreztem, hogy éppen a monumentalitása miatt a kötetek lapozgatása, olvasása a legtöbb helyzetben kényelmetlen. Tény ugyanakkor, hogy ez nem az a könyv, amit az ember elalvás előtt tart a kezében, miközben álmosan pislogva próbál eljutni egy fejezet végéig. A „Magyarország ragadozó madarai és baglyai” kiadványhoz idő kell, és hely kell. Ahol elmélyedhetünk benne, ahol kikereshetjük belőle azokat az információkat, amikre éppen szükségünk van. Ez nemcsak egy – elnézést, két – könyv, hanem önmagában a hazai madarászok és természetvédő szakemberek XXI. századi tudása a ragadozó madarainkról és baglyainkról. És ekképpen is kell vele bánni.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület komoly hiányt pótol a könyvekkel, hiszen ilyen átfogó anyag 80 éve nem jelent meg Magyarországon. 1943-ban Nagy Jenő magánkiadásban foglalkozott a témával Európa ragadozó madarai című könyvében, de azóta rengeteg tudás gyűlt össze, amelyeket most sikerült csokorba fogni. Ezt bizonyítja a 3400 tételes irodalomjegyzék, ami önmagában is elképesztő érték, hiszen mostantól szakmai alapossággal átfésülve, egy helyen érhető el a lista, ami szilárd alapot adhat a jövőbeli kutatásoknak. Azokra ugyanis nem meglepő módon szükség lesz a továbbiakban, már csak azért is, mert a kiadvány egyik nagy haszna, hogy a 3 éves munka során rávilágított a fehér foltokra. Azokra a fajokra, amelyekkel többet kellene foglalkozni, azokra a területekre, ahol még viszonylag kevés az információ. Mindez tehát segíti a kutatókat abban, hogy mire érdemes jobban fókuszálni az elkövetkezendő években.
A forrásokra visszatérve szintén egy külön fejezet foglalkozik a második kötet végén a ragadozó madarakkal és baglyokkal kapcsolatban itthon megjelent könyvekkel is. Tehát a tanulmányok, kutatási eredmények mellett a nagyobb lélegzetvételű kötetekről is átfogó képet adtak a szerkesztők. „Soha nem készült még ilyen széles összefogással madaras könyv, de úgy gondolom, hogy más területeken sem gyakori ez a lépték” – hangsúlyozta Haraszthy László büszkén, és erre a munkára minden résztvevővel, segítővel, támogatóval együtt az is lehet. Érdekesség egyébként, hogy a kiadvány szakmai értékét az Országos Magyar Vadászkamara is hamar felismerte, és ezért, illetve támogatásképpen 800 példányt elő is rendelt az MME-től. Reméljük, hogy az a fantasztikus mennyiségű tudásanyag, ami most összegyűlt, az ágazatok közötti szorosabb és harmonikusabb együttműködést is elősegítik majd.
Gribek Dániel
(Erdő-Mező Online)
Hasonló tartalmakért kövesd és olvasd az Agrofórum ZÖLDÍTŐ rovatát is!