Jolán napja
A FOREST EUROPE tizedik miniszteri konferenciáján, 2026. június 2–3-án Stockholmban elfogadott miniszteri nyilatkozat egyértelmű üzenetet fogalmaz meg: Európa erdeinek jövője a fenntartható erdőgazdálkodásra épül. A részt vevő országok megerősítették, hogy a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, az egyre gyakoribb természeti károk és a társadalmi-gazdasági kihívások kezelésében továbbra is a fenntartható erdőgazdálkodás jelenti azt az integrált keretrendszert, amely egyszerre képes biztosítani az erdők ökológiai, gazdasági és társadalmi funkcióinak fennmaradását.
A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az erdők szerepe jóval túlmutat a faanyagtermelésen. Az erdők kulcsszerepet játszanak a biológiai sokféleség megőrzésében, a szénmegkötésben, a klímaváltozás mérséklésében és az ahhoz való alkalmazkodásban, a vízháztartás szabályozásában, valamint a vidéki térségek fejlődésének támogatásában. A dokumentum szerint a fenntarthatóan kezelt, többfunkciós erdők egyre fontosabb szerepet töltenek be a jelenlegi és jövőbeni környezeti, gazdasági és társadalmi kihívások kezelésében.
A résztvevő országok aggodalmukat fejezték ki az európai erdőket érő növekvő terhelések miatt. A klímaváltozás hatásai, a szélsőséges időjárási események, a károsítók és betegségek terjedése, az inváziós fajok megjelenése, valamint az erdőtüzek mind olyan tényezők, amelyek egyre komolyabb kihívást jelentenek az erdőgazdálkodás számára. A nyilatkozat ezért kiemeli az alkalmazkodó erdőgazdálkodás fontosságát, valamint a megfelelő szaporítóanyag, a genetikai erőforrások megőrzése és – ahol szükséges – az ún. asszisztált migráció szerepét az erdők ellenálló képességének növelésében.
Külön hangsúlyt kapott az erdőalapú biogazdaság szerepe. A dokumentum szerint a fenntartható és körforgásos biogazdaság hozzájárulhat a fosszilis alapanyagok kiváltásához, miközben új gazdasági lehetőségeket teremt a megújuló nyersanyagokra épülő értékláncokban. A nyilatkozat ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az innováció és az új technológiák alkalmazása mellett továbbra is az erdők környezeti, társadalmi és gazdasági funkcióinak egyensúlyára kell törekedni.
A stockholmi nyilatkozat kiemelt figyelmet fordít a tudásalapú döntéshozatalra is. A résztvevők megerősítették a páneurópai erdészeti adatgyűjtési rendszerek jelentőségét, valamint a nemzeti erdőleltárak szerepét. Az erdők állapotának nyomon követése, az összehasonlítható adatok rendelkezésre állása és a tudományos eredmények beépítése a szakpolitikákba a jövőben még fontosabb feladat lesz.
A dokumentum szerint a fenntartható erdőgazdálkodás sikerének kulcsszereplői továbbra is az erdőtulajdonosok és az erdőgazdálkodók. A nyilatkozat támogatja azokat a szakpolitikai eszközöket és ösztönzőket, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy egyszerre járuljanak hozzá a természetvédelmi célokhoz, a klímavédelmi törekvésekhez, a vidéki foglalkoztatáshoz és a fenntartható faanyag-ellátáshoz.
A résztvevő országok emellett hangsúlyozták a szakképzett munkaerő jelentőségét, az erdészeti oktatás fejlesztésének szükségességét, valamint a kutatás és innováció szerepét. A nyilatkozat külön nevesíti a „zöld erdészeti munkahelyek” támogatását, amelyek hozzájárulhatnak a vidéki térségek népességmegtartó képességének erősítéséhez is.
A Stockholmban elfogadott nyilatkozat egyértelműen jelzi, hogy Európa erdőpolitikájában a fenntartható erdőgazdálkodás továbbra is meghatározó, sőt megerősödő alapelv. A következő évek kiemelt feladata az erdők ellenálló képességének növelése, a tudományos eredmények gyakorlatba ültetése, az erdészeti innovációk támogatása és az erdőgazdálkodók szerepének erősítése lesz annak érdekében, hogy az európai erdők a jövő generációi számára is képesek legyenek betölteni sokrétű funkcióikat.
A dokumentum ugyanakkor nem egy konkrét erdőgazdálkodási modellt vagy beavatkozási szintet jelöl ki, hanem olyan közös keretrendszerként tekint a fenntartható erdőgazdálkodásra, amelynek gyakorlati megvalósítása az egyes országok természeti adottságaihoz, társadalmi elvárásaihoz és szakpolitikai döntéseihez igazodhat.