Talajtömörödöttség mérésére alapozott termőhely-értékelés tapasztalatai a Nyírségben

Az Alföldi Erdőkért Egyesület 2014. évi őszi Kutatói Napján “Talajtömörödöttség mérésére alapozott termőhely-értékelés tapasztalatai a Nyírségben” címmel tartottak előadást  az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai. Ennek anyagát most az Erdő-Mező Online is közzé teszi.
Talajtömörödöttség mérésére alapozott termőhely-értékelés tapasztalatai a Nyírségben
Az Alföldi Erdőkért Egyesület engedélyével a 2014-es Kutatói Nap többi előadása is olvasható lesz az Erdő-Mező Online portálon! A cikk alján ajánlót és tartalomjegyzéket is talál! TALAJTÖMÖRÖDÖTTSÉG MÉRÉSÉRE ALAPOZOTT TERMŐHELYÉRTÉKELÉS TAPASZTALATAI A NYÍRSÉGBEN Rásó János – Csiha Imre – Dr. Keserű Zsolt – Kamandiné Végh Ágnes – Kovács Csaba NAIK Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomás rasoj@erti.hu A talajt fenyegető degradációs folyamatok közül az egyik legelterjedtebb, a talajszerkezet leromlás és a tömörödés. Magyarország talajainak harmada kifejezetten érzékeny ezekkel szemben. A tömörödés a fizikai degradáció olyan formája, amikor a talaj sűrűsége nő, vagyis nő a térfogattömege, ami a makropórusok arányának csökkenését adja, ami pedig az összporozitás csökkenését eredményez. A talajtömörödés mértéke függ a talaj mechanikai összetételétől, a talajhasználat módjától. A talaj tömörödés okai - természeti – a talaj- és a csapadékhatás eredménye, - antropogén – a talajművelés, talajhasználat, és az öntözés eredménye. A tömörödés típusai - felszíni - felszín alatti. A túlzottan tömör talaj legszembetűnőbb következményei a talajnedvesség forgalom gátlás és annak hatásai, mint a vízpangás, eliszapolódás, cserepesedés, kémiai anyagok felhalmozódása. Az ilyen körülmények között nevelt kultúrnövény gyökerei inkább vízszintes irányban törekednek, fejlődésük gyenge, hőségnapokon korán vízhiányban szenvednek. A talajtömörödés káros hatásai - romlanak a talajok fizikai, biológiai kémiai tulajdonságai, - gátolja a növények víz- és tápanyagfelvételét, a gyökerek fejlődését, - romlik a talajok művelhetősége, és nő a művelés költségigénye, - a talajtömörödés következtében a talaj víztartalmának levegő és hő forgalmában zavarok lépnek föl, emiatt romlik a növényi tápelemek felvehetősége. A talajtömörödöttség vizsgálata A tömörödöttség vizsgálathoz az egyik eljárás a talajellenállás-mérés. Egy talajréteg mechanikai ellenállása azt az erőt jelenti, amelyet a függőlegesen behatoló 60º-os kúpszögű penetrométer szondacsúcsával szemben a talajréteg kifejt. Ennek mérésére nyomószondát használjuk, ami képes mérni a behatolási ellenálláson túl, a talajnedvességet és a talajhőmérsékletet 1 cm-ként, 0 és 80 cm közötti mélységben. A tömörséget mutató értékek kp/cm2-ben olvashatók le. A talajművelési gyakorlatban talajellenállást a talajállapot megállapítására használják. Minden talajra jellemző egy penetrációs ellenállási érték, mely talajtípusonként változó számértéket mutat. Kedvező tömörségi foknak tekinthető 1,5-2,5 MPa/mm2 talajellenállás, kevésbé kedvező, ha a tömörség meghaladja 3,0 MPa/mm2 értéket, e felett a talaj tömörödöttnek mondható, ha a tömörség meghaladja 5,0 MPa/mm2 értéket (Birkás, 2002). Azt a kérdést fogalmaztuk meg, hogy van e, és ha igen, milyen mértékben van jelentősége a talajtömörödöttségnek az ültetvények dendromassza produktumára. A talajtömörödöttség vizsgálata nemesnyár ültetvényben Vizsgálatunkat egy 3 éves nemesnyár klónkísérletben végeztük a Napkor 146 F erdőrészletben. A kísérlet területe 4,0 ha, amelyben 7 kísérleti és 3 államilag elismert nemesnyár fajta található 3 ismétlésben. Azt tapasztaltuk, hogy a 40 cm-mélységben jelentkező magasabb talajtömörödöttségi értékekkel valószínűsíthető a kapcsolata a nyárfajták dendromassza produktuma csökkenésének.

talajtomorodottseg_1

talajtomorodottseg_2

talajtomorodottseg_3

A talajtömörödöttség vizsgálata akác ültetvényben Vizsgálatainkat elvégeztük egy 3 éves Nyírségi kommersz akác ültetvényben is, az előbbi kísérleti terület mellett található hasonló talajtípuson. Az akác kísérlet területe 4,0 ha, a kísérlet elrendezése két sortáv (1,25 és 2,5 m) és két tőtávolság (0,3 és 0,6 m) kombinálásával került kialakításra. Tapasztalataink szerint mindegyik növőtér esetében a 40 cm-mélységben jelentkező magasabb talajtömörödöttségi értékekkel ez esetben is valószínűsíthető a kapcsolata az egyes növőtereken belül a dendromassza produktum csökkenésének.

talajtomorodottseg_4

talajtomorodottseg_5

talajtomorodottseg_6

Tapasztalatok Az egyes talajrétegek tömörödöttségi értékekeit vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a szakirodalmi adatok alapján már kedvezőtlen tömörödöttség érték egyes parcelláknál sekély mélységben, már a 40 cm-es rétegben mérhető. Ez pedig, mint ahogyan arra korábbi vizsgálataink rámutattak (Rásó mtsi., 2014.), hatással lehet az egyedek megmaradására, illetve jelentkezhet a dendrometriai adatok különbségében. Felhasznált irodalom Führer E., Rédei K., Tóth B. 2008. Ültetvényszerű fatermesztés 2. Agroinform Kiadó, Budapest Mátyás Cs. szerk. 1996. Erdészeti ökológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Nyíri L. szerk. 1997. Az aszálykárok mérséklése. Szántóföldi növénytermesztés. Mezőgazdasági kiadó, Budapest. Birkás M. (szerk.) 2002: Környezetkímélő és energiatakarékos talajművelés. Akaprint Nyomdaipari Kft., Budapest. Rásó J. és mtsi. 2014. Nemesnyár- és fehér fűz dugvány fejlődése öntözött ültetvényben. NAIK-ERTI Püspökladány. ———————- A következő napokban az alábbi előadás-anyagokat is olvashatja portálunkon az Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Napjáról: - Gondolatok az innovációs eredmények gyakorlati bevezetéséről, mint stratégiáról az alföldi erdőgazdálkodásban – ELOLVASOM >>> - Energetikai ültetvények az Alföldön - ELOLVASOM >>> - Szarvasgomba – gazdálkodás és kutatás a NEFAG Zrt-nél - ELOLVASOM >>> - Akác virágzásbiológiai vizsgálatok Alföldi erdőgazdaságoknál - ELOLVASOM >>> - Kedvezőtlen termőhelyi adottságú kocsányos tölgy állomány lékes felújításának állapotváltozása - ELOLVASOM >>> - A vaddisznó területhasználata és aktivitása egy síkvidéki élőhelyen - ELOLVASOM  >>> - Hagyományos és új agroerdészeti technológiák lehetséges szerepe az Alföld klímaérzékenységének mérséklésében - ELOLVASOM >>> - Kocsányos tölgy erdőfelújítási technológiák összehasonlítása a Kisalföldi Erdőgazdaság területén lévő Rábakecöl 6/G erdőrészletben - ELOLVASOM >>> - Az Alföldi Erdőkért Egyesület erdészeti részvénytársasági tagjainak átláthatósága - ELOLVASOM >>> - Az erdők hatása a sófelhalmozódásra sekély talajvízű alföldi területeken - ELOLVASOM >>> - Harveszterek terjedése Magyarországon - ELOLVASOM >>> - A bálványfa (Ailanthus altissima) faipari és energetikai célú alkalmazhatósága - ELOLVASOM >>> - Környezetkímélő és költséghatékony agroerdészeti termesztési rendszerek, mint a jövő földhasználati lehetőségei - ELOLVASOM >>> - Király dió és magas kőris elegyes növekedésdinamikai elemzése az évgyűrűk alapján - ELOLVASOM >>> - Talajtömörödöttség mérésére alapozott termőhely-értékelés tapasztalatai a Nyírségben - - Szélsőséges termőhelyi jellemzők hatása kocsányos tölgy erdőállomány talajnedvességére lékes felújítása során - Várható megjelenés: 2014. január 3. - Akác kutatások a Faanyagtudományi Intézetben - Várható megjelenés: 2014. január 4. - Rövid vágásfordulójú energetikai faültetvények technológiai sajátosságai - Várható megjelenés: 2014. január 5. - Numerikus analízis alkalmazása forgó szerszám fejlesztéséhez - Várható megjelenés: 2014. január 6. (Forrás: aee.hu - Engedéllyel közzétéve: Erdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu) erdomezolike