Ádám, Éva napja
Az Országos Erdészeti Egyesület és az Év fája kuratórium 2013 óta minden évben, így idén immár tizedik alkalommal teszi lehetővé, hogy az egyesület által működtetett weboldalon, az Év fája tematikus honlapon (www.azevfaja.hu) keresztül szavazzanak az Év fájára egyesületi tagtársaink, erdész kollégáink és mindenki más, aki érdeklődik az erdők és a fák világa iránt. Idén, az Erdők Hete programsorozat részeként elindított on-line voksoláson, az Év fája szavazással a 2023. esztendő fafaját választják meg a résztvevők.
A hazai fafajokra figyelmet felhívó egyesületi mozgalom kuratóriumának döntése alapján 2022. október 6. és november 6. között, egy teljes hónapon keresztül lehet az alább részletezett három fafaj közül választani.
A szavazásra az Év fája honlapon keresztül nyílik lehetőség minden egyéni felhasználó részére egyszeri alkalommal, egy adott fafajra. Ugyanezen a felületen tekinthető meg a szavazás naprakész állása is.
A szavazás online rendszerébe biztonsági alkalmazásokat is beépítettünk, így kérjük a szavazókat, hogy tartsák be az internetes szavazások "fair play" íratlan és az IT biztonság írott szabályait. Az érvénytelen szavazatokat töröljük.
A szavazás végeredményét az Országos Erdészeti Egyesület honlapján és a közösségi oldalán adjuk közre, november 7-én.
Jó voksolást kívánunk!
Választható fafajok - Az Év fája 2023 szavazás
Kecskefűz (Salix caprea)
A húsvéti barkát részben ez a faj szolgáltatja, fatermetű egyedei viszont ritkaságszámba mennek, mivel évszázadokon keresztül gyomfának tekintették, s egyes helyeken ma is igyekeznek felverődő egyedeit visszaszorítani. Egyetlen fűzfajunk, amely többletvíz nélkül él, az alföldön kimondottan ritka.
Rezgő nyár (Populus tremula)
Hegy- és dombvidékeink jellemző pionír fafaja, fontos szerepe van az erodált, lepusztult talajok újraerdősülésében. Tarra vágott területeken tömegesen verődhet fel, ezért igyekeznek visszaszorítani. Elegáns megjelenésével növeli erdeink esztétikai értékét, számos faj kötődik hozzá.
Vénic-szil (Ulmus laevis)
Elsősorban az árterekhez kötődő szilfajunk, amelynek élettere a folyószabályozások, az ártéri ligeterdők java részének kiirtása, a megmaradottak egy részének átalakítása miatt lényegesen lecsökkent. Őshonos szileink közül a szilfavészre legkevésbé érzékeny, ennek ellenére visszaszorulása látványos.