Varga Gyula: a vadászok fontos feladata, hogy a hidegben is gondoskodjanak a vadon élő fajokról
Idén 125 ezer vaddisznót kell kilőni, ám nem az országhatáron felbukkanó sertéspestis miatt. Az viszont már biztos, hogy az elejtett egyedekből mintát vesznek az állatorvosok, hogy kiderüljön: fertőzöttek-e a kórral.
Akár komoly károkat is okozhat a nem megszokott, tartós, igen hideg időjárás az apró- és a nagyvadállományban is – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) vadgazdálkodási és vadvédelmi bizottságának elnöke. Varga Gyula hozzáfűzte: a vizes, nedves időjárás, a nagy hótömeg még veszélyesebb lenne a vadállománynak, de a mostani, hideg, száraz időben is kiemelt feladatuk a vadászoknak a vad takarmányozása. Az erdőkben számos helyen tesznek ki ezekben a napokban szálas és szemes takarmányt a fácánoknak, a nyulaknak, a szarvasoknak és az őzeknek. A vadászok olyan területekre helyezik el a takarmányt, hogy a vadászható fajoknak ne kelljen sokat mozogniuk, a takarmány felvétele a legkevesebb energia felhasználásával járjon. Ebből nemcsak a vadászható, hanem valamennyi vadon élő állatnak jut, így a védett fajoknak, például az énekes madaraknak is. A vadászoknak fontos teendőjük a vadon élő fajokról való gondoskodás, a megóvás, az ápolás is, a vadállomány szabályozása mellett.
A vadászati hatóság terve szerint az idén 55 ezer gímszarvast, 13-14 ezer dámszarvast, 115 ezer őzet és 125 ezer vaddisznót kell kilőni az országban. Erre azért van szükség, hogy ne történjen egyes fajoknál olyan mértékű feldúsulás, ami már problémákat okozna.
Az OMVK bizottsági elnöke megjegyezte: helyenként és időnként előfordulhat, hogy egy-egy faj egyedei elszaporodnak, például így volt ez az utóbbi időszakban vaddisznó és a gímszarvas esetében Kelet-Magyarországon, amit kezelni kell.
Varga Gyula, aki a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. vadgazdálkodási osztályvezetői teendőit is ellátja, utalt arra, hogy Somogyban, de az ország számos településén jelennek meg lakott területen, például parkokban, hétvégi házaknál vaddisznók, őzek, rókák. Szerinte ez egyrészt abból fakad, hogy ezeknek a fajoknak az ember drasztikus környezetátalakító tevékenysége miatt szűkül az életterük, például az autópálya-építések miatt, másrészt a hulladékkezelés sok helyen kívánnivalót hagy maga után, a nem lezárt kukákat, a szeméthalmokat szívesen túrják fel a vaddisznók.
A bizottsági elnök az afrikai sertéspestissel (ASP) kapcsolatban, amely már Kárpátalján is felütötte a fejét, rendkívül fontosnak nevezte a megelőző tevékenységet. A vaddisznók útvonalát nem lehet korlátozni, ám az elejtett egyedekből a hatósági állatorvosok mintát vesznek, így kiderül, fertőzöttek-e. A kamara információkat ad, konferenciákat szervez a sertéspestisről, együttműködik a hatóságokkal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal is (Nébih).
Varga Gyula a Nébih felhívására utalva jelezte: fel kell mérni az adott területen élő vaddisznókondákat, létszámukat, mozgásukat, mert egyes kondák „eltűnése”, kipusztulása az ASP első jele lehet. A sertéspestissel fertőzött országokból érkező vadászokat megkérik arra, hogy ne hozzanak magukkal sertés- vagy vaddisznóhúsból készült élelmiszert. Tilos szétszórni vadászterületen olyan hulladékot, amely állati eredetű élelmiszerek maradékát is tartalmazza.
(Magyar Hírlap)
