az Erdészeti Mérő- és Megfigyelő Rendszer legújabb kiadványában, ami a napokban jelent meg számos fontos információt tartalmazva." />

Tavaly a tölgy csipkéspoloska volt a legnagyobb károsító a hazai erdőkben

Magyarország éghajlatát tekintve 2021 az egyik legszárazabb év volt 1901 óta - olvasható az Erdészeti Mérő- és Megfigyelő Rendszer legújabb kiadványában, ami a napokban jelent meg számos fontos információt tartalmazva.
Tavaly a tölgy csipkéspoloska volt a legnagyobb károsító a hazai erdőkben

Nagy területet sújtott aszály

A 2021-es évben jelentős gazdasági károkat okozott a hosszú csapadékhiányos időszakok eredményeképpen fellépő aszály. A megközelítőleg 13 900 hektárt sújtó szárazság területi aránya az abiotikus károk 60%-át jelentette, mely az összes kárterület 13%-a. erdokar_2022_aszaly 2021-ben a kevés csapadék ellenére az éghajlatváltozási monitoring (ÉvM) zalai mintaterületén vizsgált bükk egyedek egészségi állapota az Erdővédelmi Hálózat (EVH) országos felvételeihez viszonyítva lényegesen jobbnak bizonyult. Az ÉvM zalai területén a bükk egyedek 55%-a esett az egészséges (max. 10% levélvesztés) kategóriába, további 26%-a pedig a gyengén leromlott (11-25% levélvesztés) kategóriába, míg az EVH bükk egyedekre vonatkozó országos felvételénél ezek az arányok rendre 40% és 25%. A vizsgált zalai bükkök kedvezőbb egészségi állapotának egyik indoka lehet a vegetációs időszakra koncentrálódó csapadék. Mindez szintén az EMMRE letölthető kiadványában olvasható.

Hatalmas területen károsított a tölgy csipkéspoloska

2021-ben az erdészeti szakszemélyzet által beküldött 2094 erdővédelmi kárbejelentő lapon több mint 29 300 káreseményről érkezett bejelentés. Az összesített területi adatok alapján csaknem 110 ezer hektár erdőterület volt érintett a károsítások valamely típusával. erdokar_2022_abiotikus Az előző évek tendenciájához hasonlóan a tavalyi évben is a tölgy csipkéspoloska jelentkezett a legnagyobb kárterülettel: hozzávetőlegesen 67 700 hektáron észlelték a jelenlétét. A főbb kárcsoportok területi arányát szemléltető diagramon látható, hogy a rovarkárok, melyek összterülete meghaladta a 69 ezer hektárt, és amelyek több mint 97%-át a tölgy csipkéspoloska okozta, az erdőkárral érintett területek 63%-án jelentkeztek.

Nem kell a gyapottok bagolylepkék tömegeire számítani

Az 1961-ben létrehozott Erdészeti Fénycsapda Hálózat részeként 2021-ben országszerte 22 csapda működött, melyek az ország jellemző erdőterületein találhatók. A gyapottok bagolylepkét (Helicoverpa armigera) nem tartják kifejezetten erdészeti károsítónak, de az utóbbi évtizedekben szembetűnő károkat okozott akác erdősítések és fiatal nyár ültetvények lerágásával, sőt fiatal erdősítésben kocsányos tölgy és cser csemetéket is jelentős mértékben megrágott. A népességének alakulása nagyban köthető az időjárási viszonyokhoz. Aszályos időszakokban növekszik, csapadékosabb nyarak esetében csökken. Az utóbbi két évtizedben néhány fénycsapda éves fogásszáma elérte az 500-700 példányt, sőt 2003-ban a sumonyi csapda több mint 2000 egyedet fogott. 2021-ben kiemelkedő fogás volt Tolnán, ahol több mint 700 egyed került a csapdába. Várható jelentőségét egyelőre nem könnyű felmérni, de nem zárható ki, hogy jelentős erdészeti kártevővé is válhat. erdokar_2022 A Magyarországon eddig legjelentősebb károkat okozó gyapjaslepke fogásszámai az utolsó tömegszaporodást (2003–2006) követően alacsonyak voltak, beleértve 2021-et is. 2013-ban egy új, a gyapjaslepke népességére hatást gyakorló tényező jelent meg Magyarország erdeiben: egy entomopathogén gomba - az Entomophaga maimaiga. Jelentősége, szerepe az elmúlt évek rágáskárainak mérséklésében és fénycsapda fogásszámainak csökkentésében nagy valószínűséggel meghatározó volt. Elmondható, hogy jelentős gyapjaslepke tömegszaporodásra 2022-ben sem kell számítani, bár egyes területeken kialakulhatnak kisebb területű rágáskárok. A 2013-as magasabb fogási számok után, az erdészetileg jelentős őszi és téli araszoló fajok többségére 2021-ben is az alacsony fogásszám volt jellemző, ezért jelentősebb araszoló rágáskárok 2022-ben sem várhatóak a magyar erdőkben.

Letölthető leporelló

Az EMMRE több mint 30 éves fennállása óta széleskörű adatgyűjtést végez, melynek célja a magyar erdők nagy alapossággal történő állapotfelmérése, a környezeti, éghajlati változások hatásainak felismerése, és a regisztrált változások belső összefüggésrendszerének vizsgálata. A gyűjtött adatok segítségével képes a jövőre vonatkozó prognózisok, elemzések összeállítására is. Éves rendszerességgel megjelentetett, leporelló formátumú összefoglaló kiadványuk nemcsak a szakmai közönség, hanem az érdeklődők számára is betekintést nyújt a rendszert működtető alegységek munkájába, és a hazai erdők ökoszisztémájában zajló változásokba. (Erdő-Mező Online)