Nem veszik a csemetét a nyugati országok

A nyugati piac gyakorlatilag összeomlott, így a szaporítóanyag-export drasztikusan lecsökkent. Belföldön van némi mozgás, a kocsánytalan tölgyet például egészen jó áron vásárolják erdősítésekhez, de a támogatási rendszer eddig nem hozta meg a várt fellendülést. Komoly bajok vannak a csemetekereskedelem terén.

h i r d e t é s

A Globalplant International Kft. 2001 óta a Heves megyei Kálban foglalkozik csemete- és magkereskedelemmel, valamint dísznövényekkel és kertépítéssel. A szaporítóanyag-kereskedelemhez a cég hűtőházzal és válogatócsarnokkal is rendelkeznek, ősztől tavaszig pedig 70 embernek tudnak munkát adni. „Mi dísznövénykertészet vagyunk, erdészeti csemetét tehát nem termelünk, azzal csak kereskedünk. Leginkább holland és német cégeknek végzünk csemeteválogatást - vadalanyokat, különböző bogyós gyümölcsöket, mint például a málna, az eper” – mondta el Farkas Pál telepvezető. Piacvédelem és támogatáshiány „Az idei szezon eddig katasztrofális” - kezdett bele a szakember, mikor az aktuális helyzetről kérdeztük. „Amit eddig értékesítettünk, az gyakorlatilag mind a belföldi piacra ment el. Viszonylag sok árajánlatot adok külföldre is, de ezekből nagyon kevés kötés volt eddig. Korábbi években nagyjából 2-5 millió csemetét exportáltunk éves szinten, most ez visszaesett, méghozzá eddig majdnem a nullára. November végéig 4000 db magnóliát adtam el ebben az őszi szezonban Hollandiába”. Emellett viszont a tavasz sem volt túl jó időszak, hiszen az európai csemeteproblémák hazánkban már akkor is jelentősen éreztették hatásukat – már ami az exportot illeti, hiszen a nyugati szállítás csaknem teljesen leállt. „Ennek több oka is van. Az egyik ilyen a támogatások, az állami erdősítések megszűnése, illetve a németországi piacvédelem. Ott ugyanis bevezettek egy DNS-alapú ellenőrzést. Míg korábban vettek külföldről tölgy csemetéket, mostanra már csak saját makkból, úgymond bértermelést végeznek, és azt vásárolják vissza. Ezeknek pedig minden esetben ellenőrzik a DNS-ét, hogy a csalásnak még a minimális lehetőségét is kizárják” – tudta meg az Erdő-Mező Farkas Páltól, aki hozzátette: mindeközben az angol és skót piac is összeomlott. Ezeken a területeken zömében a galagonya, a kökény, tehát elegy fafajok, illetve cserjék voltak keresettek sávelválasztásra. De megszűnt a támogatás, és ez a piac is becsődölt. bty

„Jelen pillanatban ad hoc kötések vannak, alapvetően mindenki kivárásra játszik. Míg korábban nyár végére nagyjából tudta mindenki, hogy mi az, amit el fog adni, és mi az, ami problémás lehet, addig most az utolsó pillanatig várnak a vásárlók. Végül befut egy rendelés, de ha nem tudjuk szinte rögtön kiszállítani, akkor már törlik is a megrendelést”. Farkas Pál mindezek mellett azt is elmondta, hogy egyre inkább szűkül a piac, aminek következtében rengeteg csemetekert bezárt külföldön is – többek között Hollandiában. Ez a tendencia pedig már megfigyelhető Magyarországon is, hiszen a kisebb csemetekerteknél egyre több probléma van. Külföld helyett belföld? A káli cég jelen pillanatban tehát a belföldi piacban bízhat, ám annak a helyzete a támogatási rendszertől függ. „Ha jó a támogatási rendszer, akkor nincsen probléma itthon. Ha viszont a támogatás hiányzik, vagy valami miatt késik, akkor abban a pillanatban nehézségekkel kell szembe néznünk” – mondta el a szakember, aki hozzátette, hogy a jelenlegi támogatási rendszer nem működik túl jól, így mindenképpen szükség lesz a változtatására. Ettől függetlenül azért erdősítések vannak, így szerencsére nem áll a belföldi piac - főleg tölgy, akác és elegy fafajok tekintetében van némi kereslet – ha nem is nagy. Áremelésről szó sem lehet Az árak mindeközben nyomottak. „Már évek óta nem lehet árat emelni, az export tekintetében semmilyen növekedést nem tudunk elérni. Az árak Európában nagyjából állandóak, és senkit nem zavar az, hogy nálunk eközben a költségek nőnek. Persze mindez a belföldi piacra is igaz, azzal kiegészítve, hogy itthon tényleg mindig attól függ, hogy miben van hiány. Ha például kocsánytalan tölgyből, akkor azt rögtön drágábban értékesíthetjük. Így van ez az idei évben” – fogalmazott Farkas Pál. A szakember lapunknak azt is elmondta, hogy náluk a tavaszi fagyok nem okoztak problémát, és jelenleg nincsen olyan csemete Magyarországon, amit ne lehetne beszerezni. Kevesebb van például a berkenyékből, de mint mondta, ezekből általában véve is csekélyebb az elérhető mennyiség, főleg a nagyobb méretek esetében. (Gribek Dániel - Erdő-Mező Online - www.erdo-mezo.hu)