"Nem bántam meg, hogy favágó lettem" - Téli nagyüzem az erdőben

Motorfűrészek zúgása veri fel a napokban a Vas megyei Alsóerdőt: favágók dolgoznak egy tölgyesben. A fakitermelés alapvetően téli munka, mert ilyenkor alig van nedvkeringés a növényekben, és azok a növényi, állati kártevők is téli álmukat alusszák, amelyek tönkretehetnék az értékes faanyagot. A vaol.hu beszámolója.

h i r d e t é s

Németh János fahasználati műszaki vezetővel, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. mérnökével tapossuk az aljnövényzetet az Alsóerdőn. Hó most nincs, enyhe az idő, semmi sem akadályozza a fakitermelők munkáját. Háromtagú brigád dolgozik a közelben, a motorfűrészek hangja jelzi az irányt, amerre mennünk kell. A fiatal erdőmérnök szerint a tél az igazi szezon az erdőn.

- Ilyenkor télen alacsony a fák nedvességtartalma, iparilag jobban hasznosítható a faanyag kitermelés után. Az állat- és növényvilág is pihen, ezért is szerencsésebb a fakitermelés. A kártevők sem aktívak, ha szerencsénk van, lesz egy erős fagy és a nagy részük elpusztul, mire kitavaszodik. Amit látni fogunk, szaknyelven végvágás, egy természetes felújítás utolsó szakasza. A természetes felújítás azt jelenti, hogy a tölgyfák termése, a makk itt, az anyaállomány tövében kelt ki, cseperedett csemetévé. Ez a fajta felújítás azért is szerencsés, mert olyan mag kerül a talajba, amelyet ezek között az éghajlati körülmények között hozott létre az anyanövény. A végvágás során kitermeljük azokat a fákat, amelyek védelmében, árnyékában erősödtek meg a fiatal facsemeték, amelyek nagyon fényigényesek, és sokáig már nem viselik az árnyékot, amelyet az anyaállomány ad. A csemeték 45 évesek, a vágásérett tölgyek pedig 100-110 évesek lehetnek. A fiatal tölgycsemetékkel még bőven lesz munka azután, hogy az anyaállományt kitermeljük. A természetes felújítás egyre elterjedtebb a hazai erdőkben, de nem működik minden fafajnál. A fenyők esetében Magyarországon nehéz elérni azt, hogy a tobozokból kihullott magból egészséges csemeték fejlődjenek ki. Volt egy amerikai gyomírtószer, amelynek segítségével kiválóan fel lehetett újítani a fenyőerdőket, de az unió betiltotta a forgalmazását.

Egyre hangosabb az a két motorfűrész, amellyel egy régi erdészeti brigád dolgozik. Bigner Ede és Sulter Zoltán két egymás mellett álló tölgy döntéséhez készül. Megvolt a hajkolás, a fűrész felsír, a lánc belehatol a fába, hamarosan dőlni kezd a fa, majd hatalmas robajjal földet ér a többtonnás, százéves tölgy. A munkások azonnal gallyazzák, darabolják a faóriást. Kiváló ipari fa lett két perc alatt a famatuzsálemből. Megkérjük Biegner Edét, pár percre állítsa le a fűrészt.

- 1986 óta vagyok favágó, szeretem ezt a munkát. Mi szeretjük a hideget, ilyenkor vannak a nagyobb kitermelések. A hideg ellen lehet védekezni, felöltözünk, időnként bemegyünk a melegedőbe, tüzet is rakunk. Nyáron, a nagy melegben már nincs mit levetni. Szeretjük az erdőt, ezt a környezetet, ezért vagyunk itt.

A favágást a világ legtöbb országában az öt legveszélyesebb szakma között emlegetik. Többtonnás törzseket döntenek a munkások, ha valakit elér a dőlő fa, azonnal szörnyet halhat. De a lehulló kisebb ágak is okozhatnak balesetet, tíz méter magasról leesve akkora erőt fejtenek ki, hogy széttörhetik az emberi koponyát. Megfelelő ruha, védőfelszerelés nélkül életveszélyes lehet fát kitermelni. A munkásokon acélbetétes bakancs van, a nadrág olyan anyagból készült, amelyet nem fog a láncfűrész; ha véletlenül belevágnának, a vattaszerű bélés lefojtja a láncot, leáll a motor. A sisak is elengedhetetlen, ma már fülvédő is tartozik hozzá, a lehajtható "szita álarc" a dolgozó arcát védi.

A motorfűrészek is hatalmas fejlődésen mentek keresztül. Az első, a Szovjetunióból származó "kétemberes" motorfűrészek a rezgést tompítatlanul adták át a kéznek. A dolgozók ízületei megdagadtak, folyamatosan fájtak. Az új, korszerű motorfűrészekbe olyan rezgéscsillapító gumibakokat építenek be, amelyek minimálissá teszik a rezgésátvitelt. A mai korszerű fűrészekhez már védőkesztyűket sem kell használni, pedig korábban ezek elengedhetetlenek voltak.

- Jó az erdőn dolgozni, nem bántam meg, hogy favágó lettem. Asztalosként végeztem, aztán műhelyben dolgoztam, ott lassabban megy az idő. Más itt az erdőn. A szabadság, ez a levegő...

Társa, Sulter Zoltán már 33 éve favágó, sok mindent nem tud hozzátenni ehhez. Szereti ezt a munkát, innét szeretne nyugdíjba menni, de az még soká lesz, mondja. A favágók nem beszédes emberek... (vaol.hu - Peltzer Géza - Fotó: Szendi Péter)