Magyar Idők: Több ezer munkahelyet teremthetnek az erdészetek
A megfelelő irányú fejlesztésekkel és támogatásokkal akár 15 ezer fővel emelkedhetne a magán-erdőgazdaságoknál foglalkoztatottak száma, az eddig kihasználatlan területek bevonásával pedig az erdészettel foglalkozó cégek is növekvő bevételre tehetnének szert – derült ki a 2030-ig szóló nemzeti erdőstratégia tervezetéből. Mindehhez azonban a vállalkozások fejlesztésére, tőkeerejük növelésére és a jogszabályi környezet javítására is szükség van.
A munkahelyteremtésre, a fenntartható erdő- és vadgazdálkodásra, valamint a hatékonyabb erdészeti szakigazgatási munkára helyezi a hangsúlyt a 2016-tól 2030-ig szóló nemzeti erdőstratégia. A tervezetet július 15-ig véleményezhetik a szakmai és társadalmi szervezetek.
A Kormány.hu-n olvasható javaslat szerint az erdészet az ország leginkább elmaradott, és az országos átlagot meghaladó munkanélküliséggel sújtott térségeiben számít kiemelt gazdasági területnek. Az erdőgazdálkodás felkarolásával ezért éppen azokban a régiókban lehetne javítani a foglalkoztatás helyzetét, ahol arra a legnagyobb szükség van. A megfelelő fejlesztésekkel akár 15 ezer fővel lehetne növelni a magán-erdőgazdaságokban dolgozók számát. A magáncégeknél ma 17 ezren, az állami erdőgazdaságokban pedig 5600-an dolgoznak.
A hazai erdők mintegy 40 százaléka 250-300 ezer erdőtulajdonos kezében van. A tulajdonosok száma az idő előrehaladtával – az öröklés miatt – folyamatosan nő, ráadásul a területek többsége osztatlan közös tulajdonban van, ami tovább nehezíti az eredményes gazdálkodást. A magánerdők területe 881 ezer hektárt tesz ki, az állami erdők valamivel több mint egymillió hektáron terülnek el. Erdészettel hozzávetőlegesen 1800 vállalkozás foglalkozik, ebből 22 állami társaság.
Az erdészeti munkák kivitelezését ugyanakkor az állami erdőkben is a magántulajdonú mikrovállalkozások végzik, számuk megközelíti a háromezret. Jellemzően alacsony tőkeerejű, elavult gépparkkal rendelkező vállalkozásokról van szó. Amellett, hogy a faanyag-kitermelési megrendelések száma az elmúlt években folyamatosan csökkent, a hiányzó állami és európai uniós fejlesztési források is tovább rontották ezen cégek helyzetét. Ráadásul az adózási szabályok sem kedveznek a legkisebb vállalkozásoknak.
Mivel az árbevétel nem igazodik a kedvezményes adózás árbevételi határaihoz, ezért a kisebb erdőgazdálkodóknak nem az eredményük, hanem a teljes árbevételük után kell adózniuk. A stratégia szerint ezen minél előbb változtatni kell. A tervezet bevezetné az eredményességgel arányos mértékű átalányadózást. Ahhoz, hogy a magán-erdőgazdaságok helyzete javuljon, stabil, kiszámítható jogszabályi háttérre, a birtokszerkezet racionalizálására van szükség. Emellett a jövedelmezőség növelése érdekében elengedhetetlen a műszaki-technikai fejlesztések megvalósítása – rögzíti a tanulmány.
A tervezetben foglaltak szerint az elmúlt években az elhagyatott erdők arányát sikerült 20 százalék alá csökkenteni, ám még így is mintegy 170 ezer hektárnyi terület van használaton kívül. A kihasználatlan fakitermelési lehetőséggel évi 10-15 milliárd forintos árbevételtől esnek el az érintett vállalkozások, az adókiesés miatt pedig az államot is kár éri.
A rendezetlen területeken ugyanis nagy az illegális fakitermelés és az adóelkerülés veszélye. A következő évtized végéig szóló stratégia egyik fő célja az illegális fakitermelés visszaszorítása. Ennek érdekében létrehoznák az erdővédelmi szolgálatot, a visszaéléseket pedig a faanyag nyomonkövetési rendszerével is csökkenteni lehetne.
A stratégia mindezek mellett célul tűzi ki a korszerű, hatékony erdészeti igazgatás működtetését. Mindezt informatikai és technológiai fejlesztésekkel, az elektronikus közigazgatás minél teljesebb körű bevezetésével, ezzel együtt az adminisztrációs terhek csökkentésével lehet elérni.
A szakigazgatás és a döntéshozók munkáját segítheti a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal erdészeti igazgatósága által elkészített első magyar erdőleltár is. Az adatbázis hozzájárul az erdők ökológiai állapotának felméréséhez, a változások nyomon követéséhez, továbbá az erdők gazdasági erőforrásainak felméréséhez, hosszú távú prognózis készítéséhez is megfelelő információt szolgáltat.
(Magyar Idők)
