Lepkeper: Ellentmondó szakértői álláspontok
Egy teljes napon át hallgatta meg a tanács a Debreceni Járásbíróság által kirendelt szakértőt a lepkeper néven emlegetett természetkárosítás, illetve rongálás bűntette miatt Gabnai Ernő ellen indított büntetőügyben. A szakértő – akinek szakterülete éppen a Natura 2000-es területek és a lápok vizsgálata – a korábbi szakértői véleménnyel ellentétes álláspontra helyezkedett.
Az 54 oldalas írásos vélemény szóbeli ismertetése során kiemelte: tény, hogy a területen beavatkozás volt; tény, hogy a szárzúzás a lápi területeket is érintette, de a tudomány mai állása szerint nem bizonyítható, hogy a lápi bagolylepke megsemmisült volna.
A kokadi földtulajdonos, Gabnai Ernő 2012–2013 fordulóján egy Natura 2000-es természetmegőrzési területen végzett fakivágást, cserjeritkítást és legelőt alakított ki. Az ügyészség szerint közben sok védett lepkét elpusztított, amiért polgári peres eljárásban követeltek tőle kártérítést. A másfél milliárd forintra indított kártérítési pert 2016-ban a Debreceni Ítélőtáblán megnyerte Gabnai, a vádhatóság ugyanis nem tudta bizonyítani a lepkék elhullását. Ám az ügyészség büntetőeljárást is kezdeményezett a férfi ellen természetkárosítás és rongálás bűntette miatt.
Ebben a perben mondta ki az újonnan kirendelt szakértő: nem lehet bizonyítani lepkék megsemmisülését.
A haon.hu tudósítása a témában:
Lehetetlen megállapítani, hogy a kérdéses időszakban pontosan mennyi hernyója pusztulhatott el a keleti lápi bagolylepkének, ha pedig a vádlotti tevékenység lepkepopulációra gyakorolt hatását értékeljük, úgy azt lehet mondani, az nem lehet számottevő – egyebek mellett erről is beszélt az az igazságügyi élővilág- és tájvédelmi szakértő, akit kedden hallgattak meg a „lepke-ügyben” a Debreceni Járásbíróságon.
Magáról a történetről sokszor írtunk már. Röviden: az ügyészség előbb polgári peres eljárásban követelt kártérítést egy kokadi földtulajdonostól, Gabnai Ernőtől, mondván, 2012-2013 fordulóján egy Natura 2000-es természetmegőrzési területen úgy végzett fakivágást, cserjeritkítást és alakított ki legelőt, hogy közben sok védett lepkék elpusztított. A másfél milliárd forintra indított kártérítési per tavaly a Debreceni Ítélőtáblán elbukott, a vádhatóság ugyanis semmilyen módon nem tudta bizonyítani a rovarok elhullását. Ám az ügyészség büntetőeljárást is kezdeményezett a férfi ellen természetkárosítás és rongálás bűntettek vádjával. Ennek keddi tárgyalásán azonban úgy tűnt, az ügyésznek ismét nehéz dolga lesz a bizonyítással. Már csak azért is, mert a területben alig esett kár.
Több növényfajta elpusztításával is vádolják
Nemhogy egy esetleges négy-öt évvel ezelőtti, egy mostani keleti lápibagoly lepke pusztulás esetében sem lehetne megállapítani az elpusztult hernyók számát, hiszen egészen apró, szemnek szinte láthatatlan állatról van szó. Ráadásul az sem tény, hanem csak hipotézis, hogy a rovar a Kokad-közeli Kék-Kálló völgyének rekettyefűz bokrai között honos. Ha feltételezzük, hogy adott területen irtottak ilyen bokrokat, s arrafelé korábban találkoztak már a védett, egyedenként 250 ezer forintos eszmei értékkel bíró lepkével, akkor valamennyi rovarpopuláció elpusztulhatott – avagy mégsem, amennyiben a rekettyefűz és a lepke életközösségéről szóló szakmai feltevés nem helytálló.
Mindezt kedden a Debreceni Járásbíróságon Varga Csaba igazságügyi élővilág- és tájvédelmi szakértőt hallgatva szűrhettük le. A vádhatóság korábban 6 ezer, ma már csak 54 lepke elpusztításával vádolja Gabnai Ernőt, mondván, a férfi a Natura 2000-es területein több rekettyefüzest kivágott. Terhére róják továbbá, hogy a pár hektáron a szárzúzásos művelés során az ottani mocsári békaliliomban, a rostostövű sásban és a békakontyban is kárt tett – 1,8 millió forint értékben. Mindezek miatt immár természetkárosítás és rongálás bűntette miatt büntetőeljárás folyik ellene. E három növény kapcsán szerencsére a szakértői vélemény egyértelműbben fogalmaz: a váddal ellentétben sás nem pusztult ki, a békaliliomhoz szárzúzó géppel hozzá sem férhettek, míg a békakonty esetében Varga Csabának nem sikerült eredményre jutni. A rekettyefűz – mondta a szakértő – kisebb mértékben valóban sérült körülbelül egy hektáron, viszont egyrészt elindult a fajta regenerálódása, másrészt a károk megfelelő kezeléssel visszafordíthatók.
Lám, hol a láp?
Varga Csaba az érintett földrészlet területmegőrzés szempontjából kiemelt jelentőségű lápmedreiről is beszélt. Amelyekről szakértői véleménye alapján elmondható, hogy jelentős részben lápnak sem tekinthető medermaradványokról van szó, hiszen több mint két tucat fúrásos vizsgálat során mindössze egyetlen helyen találtak tőzeget (márpedig lápról csak tőzeggel együtt szokás beszélni – a szerk.). Arra a kérdésre, hogy a vádlott a tevékenységével okozott-e jelentős mértékű változást, károsodást a Natura-területen, a szakértő nemmel felelt. – Jelölő élőhely nem sérült – jelentette ki a szakértő. Natura 2000 jelölő fajoknak az Európai Unió számára kiemelt figyelmet érdemlő növény- ás állatfajok jelenlétét nevezik.
(Magyar Idők; Ratalics László, haon.hu)
