Ébred a természet – felélénkül az erdő

A kikelet hírnökei márciusban bukkannak fel a hazai erdőkben – megjelenésük nem csak a tél elmúltát, hanem a turistaszezon kezdetét is jelzi. A kora tavaszi napfény és a természet szeretete sokakat az erdőbe csalogat: az ébredés első jeleit felfedezni páratlan élményt jelent. A természet és saját magunk védelme érdekében ugyanakkor nem árt a fokozott óvatosság. A Pilisi Parkerdő Zrt. legfrissebb hírlevelében a tavaszi aktualitásokat, jó tanácsokat gyűjtötte össze.

h i r d e t é s

A tavaly december eleji ónos eső okozta jégkár pusztításának nyomai még mindig látszanak a Pilisi Parkerdőben, de a turistautak nagy részét az erdőgazdaság megtisztította, járhatóvá tette. Indulhatunk tehát az idei tavaszköszöntő túrákra. A fennakadt ágak, megdőlt fák miatt az utakról letérni azonban továbbra is veszélyes a jégkárral érintett területen. Ezek térképe és a még lezárt útvonalak listája a www.parkerdo.hu oldalon található. A kárfelszámolás folyamatosan zajlik, ezért az érintett területen mindenütt erdei munkagépekre, munkavégzésre kell számítani még a hétvégi napokon is. A Pilisi Parkerdő Zrt. tavaszköszöntő újdonsága a hármashatár-hegyi turisztikai fejlesztések második mérföldköve, a Hangár Bistro megnyitása a kirándulószezon kezdetére, amely a tavalyi erdei iskola átadása után tovább növeli a közkedvelt városközeli kirándulóhely turisztikai vonzerejét. A hármashatár-hegyi családbarát étterem és rendezvényhelyszín természetközeli környezetben, autóforgalomtól mentes övezetben, hatalmas teraszával minden héten szerdától vasárnapig 11-19 óra között várja vendégeit. Részletes információk a www.hangarbistro.hu oldalon olvashatók. A Hármashatár-hegy fejlesztése során a Pilisi Parkerdő Zrt. megkezdte a kilátópont és egy turistaszállás kialakításának előkészületeit.

A tavasz érkezését néhány látványosan szép növényfaj jelzi: márciusban nyílik először az erdőben a kankalin, a sáfrány, az ibolya, a leánykökörcsin és ebben az időben virágoznak a húsvéti ünnepkörben ismert barka virágzatukkal a különböző fűz fajok. Az időjárás enyhülésének emblematikus növényét, a gyakran már a hófoltok közt is megjelenő hóvirágot nagyobb tömegben láthatjuk az erdők, ligetek, cserjések aljnövényzetében. Ez a különösen szép növény még lombfakadás előtt nyílik, hogy minél több fényt szívhasson magába a talajon. Ezért csak rövid ideig, tavasz közepéig láthatjuk pompázni, utána már termését érleli. A növény a kereskedelmi gyűjtés miatt veszélyeztetett, ezért gyönyörködhetünk a virágában, de ne szedjük le! Igaz ez a többi kora tavaszi virágra is, amelyek vázába rakva egyébként is nagyon hamar elhervadnak.

Kora tavasszal érkeznek meg erdeinkbe a vándormadarak „legbátrabb” hírnökei, köztük a barázdabillegető, a seregély vagy az erdőkben fészkelő, fokozottan védett fekete gólya. Az erdei szalonka megjelenését hagyományosan a változó, de még nyomokban észlelhető természeti jelenségekhez, az időjárás lassú enyhüléséhez, a növényzet itt-ott tetten érhető fakadásához kötik. A szalonka csak naplemente után és hajnalban mutatkozik, a mi földrajzi szélességünkön általában rövid ideig tartózkodik. A kora tavaszi idő csalja elő üregéből a foltos szalamandrát, amelyet vizes, árnyékos helyeken, források mellett pillanthatunk meg. Az állatot ne akarjuk begyűjteni, természetes élőhelyükről kiszakítva hamar elpusztul. Magasabban fekvő erdőkben még zordabb időjárási viszonyokkal találkozhatunk, mint a városokban: ez időtájban is fontos, hogy megfelelően, rétegesen öltözködjünk!

Kora tavasszal a leggyakoribb az erdőtűz. A tavasz az erdőtüzek szempontjából veszélyeztetettebb, mint a nyár. A kora tavaszi rét- és tarlóégetés még mindig elterjedt a mezőgazdaságban: a gondatlanul meggyújtott és nem megfelelően felügyelt tűz sajnos könnyen átterjedhet a környező erdőkre. A tűz terjedését ilyenkor a tél során felgyülemlett elhalt növényi részek (fű, kóró, gallyak) segítik, melyek akár hideg időben is pár nap alatt kiszáradnak, és nagyon könnyen lángra lobbannak. A lángokat pedig már egy közepes erősségű szél is továbbviheti a szomszédos gyep- és erdőterületekre. A hazai erdőkben az úgynevezett felszíni tüzek a jellemzőek, melyek az erdő talajszintjén, illetve az annak közelében levő szerves anyagot érintik. Ezek nagy intenzitású égés esetén koronatűzzé is fejlődhetnek. Az erdőtüzeket gyakorlatilag minden esetben emberi gondatlanság okozza! A fokozott odafigyelés ezért nem csak az agráriumban dolgozók, hanem a turisták részéről is ajánlott: egy el nem oltott tábortűz vagy akár egy eldobott cigarettacsikk is komoly tűzveszélyt jelent. Mindenképp figyeljük az erdészeti hatóság tűzgyújtásra, illetve látogatási tilalmára vonatkozó rendeleteit. Tűzgyújtási tilalom idején a kijelölt tűzrakó helyeken sem szabad tüzet rakni! Az erdőtüzekkel, tűzgyújtással kapcsolatos aktuális információk a www.erdotuz.hu oldalon olvashatók.

Ne parkoljunk az erdészeti utakat lezáró sorompók elé! A turistaszezon kezdetével egyre többen keresik fel gépkocsival az erdőt és sokan közülük igyekeznek minél közelebb jutni a kiszemelt kiránduló célponthoz. Főleg hétvégén jellemző, hogy rengeteg autó próbál megállni a közutak és a turistautak találkozási pontjainál a frekventált kirándulóhelyeken. A parkolásnál azonban ajánlatos a figyelem! Az erdészeknek még a hétvége során is be kell jutniuk az erdőbe, hogy elláthassák feladataikat. Különösen igaz ez most, a jégtörés utáni kármentesítés időszakában, amikor a legtöbb helyen hétvégén is dolgoznak a szakemberek. Adott esetben a mentőknek és a tűzoltóknak is szükséges bejutniuk az erdőbe, például kiránduló-, vagy motorbaleset, erdőtűz esetén. Sajnos volt már példa olyan esetre, amikor a balesetet szenvedett beteghez igyekvő mentőt a sorompó közvetlen közelében álló jármű tartóztatta fel. Amennyire lehetséges, igyekezzünk tömegközlekedéssel megközelíteni az erdőt. Ha autóval érkezünk, törekedjünk már a lakott területek kijelölt parkolóhelyein letenni gépkocsinkat. A Pilisi Parkerdő Zrt. további heti hírei: Két őstulok érkezett a Budakeszi Vadasparkba Egy őstulok pár kapott otthont a Vadasparkban: Lupó, a bika és „kedvese”, Lavinia, a tehén, aki borját várhatóan a nyáron hozza világra. A különleges patások a Hortobágyi Nemzeti Parkból érkeztek, ahol kísérletet tettek arra, hogy keresztezéssel „feltámasszák” a ma élő szarvasmarha-fajták ősét, a 17. században kihalt őstulkot. A Pentezugban létrehozott, minimális emberi beavatkozást igénylő rezervátumban lassan 20 éve zajlik egy tenyésztési program, ahol különböző ősi fajták pároztatásával igyekeznek őstulkot tenyészteni, amely jelenleg is szelektálás alatt áll.

Az őstulok valaha Európa legnagyobb növényevője lehetett: mérete a ma élő legnagyobb bölényekét is meghaladja. A patás újraélesztésére több kezdeményezés is indult a 20. században, jelenleg a célhoz legközelebb talán a hortobágyi kísérlet áll. Túraajánló március 15-re: a Kőhegyi Menedékház A Pomáz feletti Kő-hegyről csodálatos kilátás nyílik a környékre. A meredek hegyoldalt maga Petőfi is megmászta, 1845-ben barátaival, Vachot Imrével és Vachot Sándorral Esztergomba menvén. A kilátóhelyen, ahol megpihentek, 1958 óta emléktábla áll, amely erre a jeles eseményre hívja fel a figyelmet.

A 2014-ben felújított Kőhegyi Menedékház turistautakon Pomáz, Szentendre, Dömörkapu és Lajos-forrás felől gyalogosan egyaránt jól megközelíthető, így könnyen beleilleszthetjük a környéken tett barangolásokba. Közvetlen környezetének látványosságai között találjuk a Kő-hegy platójának délkeleti sziklatornyait, például a jellegzetes formájú Gomba-sziklát, amit „Napóleon kalapja” néven is emlegetnek. A természeti kincsek mellett a turistatársadalom számára méltán híres hely a hegy lapos fennsíkján található Kőhegyi Menedékház, amely hűen idézi meg a magashegyi menedékházak hangulatát. (Pilisi Parkerdő Zrt.)