Az erdőtelepítési egységárak számításának háttere

Az Alföldi Erdőkért Egyesület 2019. évi, őszi Kutatói Napján “Az erdőtelepítési egységárak számításának háttere” címmel tartott előadást Schiberna Endre, a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet munkatársa. Ennek anyagát most az Erdő-Mező Online is közzé teszi.

AZ ERDŐTELEPÍTÉSI EGYSÉGÁRAK SZÁMÍTÁSÁNAK HÁTTERE

Schiberna Endre Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Erdészeti Tudományos intézet, Ökonómiai Osztály

KIVONAT

Az erdőtelepítés az erdőgazdálkodási ágazat egyik legfontosabb tevékenysége, amely folyamatosan az erdészeti politika kiemelt céljai között található. Az erdőtelepítések támogatása 2004 óta az EU vidékfejlesztési támogatásai között szerepel, és az elmúlt 15 évben ennek mértéke, valamint az erdőtelepítési teljesítmény tág határok között változott. Az erdőtelepítési terület növelése érdekében a támogatási egységárakat 2017-ben és 2019-ben is felülvizsgálták. Az előbbi alkalommal a felülvizsgálat alapja a kivitelezési műveletekre vonatkozó egyedi egységár-gyűjtés, míg a második esetben a főbb költségtételek áremelkedése alapján képzett indexálás volt. Az erdőtelepítés hatására kieső jövedelem pótlásának számítása a szántóföldi növénytermesztés főnövényeinek jövedelme, valamint a referencia állománynak választott cser főfafajú erdőtelepítéssel elérhető jövedelem közötti különbségeként adódott a jelenérték számítás alkalmazásával. A ritka elegyfajok alkalmazásának támogatása új támogatható tevékenységként jelent meg, amelynek támogatási egységárát egy modellszámítás alapozta meg. Ennek technológiai elemei az egyedi törzsvédelemmel ellátott nagyméretű csemete utólagos ültetésére alapulnak. KULCSSZAVAK: erdőtelepítés, jövedelempótló támogatás, ritka elegyfajok, vidékfejlesztés

BEVEZETÉS

Az erdőtelepítések Magyarország erdőgazdálkodásának olyan kiemelt témaköre, amely a XIX. századtól fogva napjainkig más és más okból, de folyamatosan az erdészeti politika prioritásai között szerepel. Különleges jellemzője, hogy az évszázadok során nagyobb hangsúlyt kapott a telepített erdők védelmi szerepe, és kisebb szerephez jutott, illetve csupán rövidebb időszakot jellemzett, amikor az erdőtelepítéseket a faigény kielégítése hajtotta nagymértékben. Ennél fogva az erdőgazdálkodás ezen területe támogatásra talált az erdőgazdálkodás szakterületén kívül eső politikai szintű döntéshozók körében, a támogatások miatt az érintett gazdálkodók körében, hiszen a társadalmi hasznok világosak és jól kommunikálhatók. Emellett a gazdálkodók a támogatási lehetőségben találták meg a számításaikat. erdeszeti_tamogatas_2

Az erdőtelepítést elsősorban a fátlan vidékeken jelentkező deflációs károkra és az ezzel összefüggő egészségügyi problémákra ajánlották, például Krámer (1756). Ugyanilyen céllal létesítették az alföldfásítás ikonikussá vált erdeit is Ásotthalom, Kecskemét és Szarvas határában, amely törekvések egyúttal szolgálták a kedvezőtlen termőhelyek valamiképpeni hasznosítását is. A folyamat lényegében folytatódott az 1920-as és 1930-as években, de további kényszert jelentett, hogy az ország feldarabolása után a megmaradt erdőterületek mennyisége és minősége miatt faimportra volt szükség. A fenti környezet-javítási célok mellett ennek a faimportnak a részben pótlására az 1920-1938 közötti időszakban mintegy 50 ezer ha erdő létesült igen nagy részben (72%) akác fafaj alkalmazásával. (Keresztesi, 1968) A második világháborút követő teljes politikai és gazdasági átalakulás során a központi gazdaságirányítás keretei között korábban nem tapasztalt erdőtelepítési kampány zajlott le. A rontott erdők szerkezetátalakítása, az erdőnevelés és a tervszerű erdőgazdálkodás továbbfejlesztése, valamint a szaporítóanyag termesztés modernizálása és az erdőterület növelése komplex erdészeti fejlesztési programot alkotott. (Solymos 2000) Az 1945-1990 közötti időszakban mintegy 600 ezer ha erdőtelepítés jött létre. Az 1989-es rendszerváltozás idejére az erdőterület jelentősen megnövekedett, fahiány csak a fenyőválasztékok tekintetében maradt meg, valamint az átalakulási időszakot jelentős gazdasági visszaesés és magas költségvetési deficit kísérte, ennek ellenére az erdőtelepítés továbbra is kormányzati szándék maradt. A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás területén végrehajtott szervezeti változások, valamint a termőföld tulajdonszerkezeti átalakítása azonban hátráltatta az erdőtelepítések végrehajtását. Az 1990-es évek végén az átalakulási folyamat befejeződésével, valamint a mezőgazdaságot súlytó válság miatt megnőtt az új földtulajdonosok erdőtelepítési kedve, amely az EU csatlakozás következtében elérhetővé váló támogatások felfutásáig újra a magasnak számító 10 000 ha/év teljesítmény fölé került. Az 1990-től napjainkig terjedő időszakban az erdőtelepítési kedv és tényszámok alakulásától függetlenül az erdőtelepítés prioritásként maradt meg. Az ekkor megszülető, az erdőgazdálkodást és a vidékfejlesztés területét érintő tervekben és stratégiai dokumentumokban mindig szerepet kap, ráadásul igen gyakran a 27% erdősültség elérésének kitűzésével, amely a történelmi tapasztalatok alapján legfeljebb 30-50 éves időtávon érhető el. Mindezek alapján látható, hogy az erdőtelepítés a közelmúltig alig veszített vonzerejéből. 2007-ben csaknem 19 ezer ha elsőkivitelű erdőtelepítés jött létre, ezt követően azonban 5 éven belül az éves erdőtelepítés 1-2 ezer ha éves szintre csökkent. Ez a csökkenés szoros összefüggésben állt azzal, hogy a szántóföldi növénytermesztés jövedelmezősége mind a piaci folyamatok, mind pedig a támogatások következtében folyamatosan javult, miközben az erdőtelepítések támogatási rendszere sok hibával volt terhelt. Annak érdekében, hogy a kitűzött erdőtelepítési célok teljesíthetők legyenek, 2017-ben, majd 2019-ben is az erdőtelepítési egységárak felülvizsgálatára vált szükségessé. Jelen közlemény célja, hogy bemutassa az erdőtelepítési támogatások 2017 és 2019 években végrehajtott felülvizsgálatát, a felülvizsgálatok hátterét és eredményét – a teljesség igénye nélkül.

Erdőtelepítések támogatásának rendszere

A magyarországi erdőtelepítések finanszírozása 2004-től, az EU csatlakozás időpontjától az EU vidékfejlesztési programja keretében történt. Jelenleg a Vidékfejlesztési Program 2014-2020 aktuális változatának 8.1.1. Erdősítés támogatása elnevezésű pontja rendelkezik az erdőtelepítési támogatások részleteiről. A kérdéses vidékfejlesztési intézkedés az alábbi támogatási tételeket tartalmazza - Erdőtelepítés első kivitele (T-B-EKL, A, ELL, NNY) - Erdőtelepítés fenntartási költsége (T-B-EKL, A, ELL, NNY) - Jövedelem kiesés pótlása - Iparicélú ültetvények létrehozása (A, NNY) - Kiegészítő tevékenységek o kerítés építése o villanypásztor o padkakészítés o erdőszegély kialakítása o mikorrhizált csemeték alkalmazása o ritka elegyfajok alkalmazása

ERDŐTELEPÍTÉSI EGYSÉGÁRAK SZÁMÍTÁSI HÁTTERE

A fent felsorolt támogatási tételek közül 2017-ben az erdőtelepítés elsőkivitele és fenntartása, valamint a jövedelemkiesés pótlása került felülvizsgálatra. A felülvizsgálat alapja egy olyan adatgyűjtés volt, amelyben magán-erdőgazdálkodók szolgáltattak erdészeti szolgálattásokról egységárakat. Az adatgyűjtésben 75 erdőgazdálkodó vett részt a jogosult erdészeti szakszemélyzet közreműködésével. Az adatszolgáltatók a teljes ország erdősült területét lefedték. Az adatokat a felhasználás előtt megtisztítottuk, illetve javítottuk azoktól a hibáktól, amelyek nyilvánvalóan elütésből, vagy a kért mértékegység nagyságrendi tévesztéséből származtak, mint például a Ft/ha vagy eFt/ha tévesztése. Az 1. táblázatban látható, hogy az egyes fafajcsoportokra alkalmazott elsőkiviteli és fenntartási egységárak egy műveleti sor beárazásával jöttek létre. A műveleti sort az Erdészeti Tudományos Intézet javaslata alapján a Vidékfejlesztési Programot kidolgozó szakmai bizottság állította össze. Bár az e műveleti sorokból összeálló erdőtelepítési technológiákban mind fafajcsoportokon belül, és azok között is ellentmondások fedezhetők fel, ennek felülvizsgálata nem volt feladat, ezért ez változatlan maradt. Az egyes műveletek beárazása a fent említett adatgyűjtés alapján megállapított országos átlagos egységárak felhasználásával történt. Az egységárak általános forgalmi adó nélküli közvetlen költségek 2017 évi árszínvonalon. Szintén változatlanul maradtak azok a tételek, amelyek az aktuális árakhoz képest jelentős eltérést mutattak valamilyen irányba, mert szakmai tartalmuk feltehetőleg lényegesen eltér az adatgyűjtés során alkalmazott vonatkozó technológiai elemtől. [caption id="attachment_60844" align="aligncenter" width="590"]

1. táblázat: A tölgy-bükk-egyéb kemény lomb fafajcsoportokra alkalmazott erdőtelepítési költség számítási táblázat 2017-ben (eFt/ha ill. Ft/db)[/caption] 2019 évben az egységárak újabb felülvizsgálata történt meg a 2017 és 2019 évek közötti költségnövekmények érvényesítésére, amely módosítás a fafajcsoportok mindegyikére egységesen történt 20,7%-os növekmény alkalmazásával.

Jövedelempótló támogatások számítási háttere

Az erdőtelepítés esetén kieső tényleges jövedelem számítása a földhasználati formák által elérhető jövedelmek összevetésével történt. Mivel az erdőtelepítések többféle művelési ágú területen történhetnek többféle fafajjal, illetve állománytípussal, és mivel a kieső jövedelem pótlására csak egyetlen, a fenti tényezők szerint nem differenciált összeget alkalmaz a Vidékfejlesztési Program, ezért szántó művelési ágú területen elegyetlen IV. fatermési osztályú, cseres célállományú, csemetével történő erdőtelepítést tekintettük referencia értéknek. A szántóföldi növénytermesztés pénzügyi helyzetének jellemzéséhez az Agrárgazdasági Kutatóintézet tesztüzemi hálózatának 2015, 2016 és 2017 évre vonatkozó országos átlagadatai álltak rendelkezésre a főbb szántóföldi növényekre vonatkozóan. A ténylegesen kieső jövedelem számítása az erdészeti jövedelem és a viszonyítási alapként meghatározott szántóföldi művelés jövedelmének különbözeteként adódik. A szántóföldi jövedelmet a főbb szántóföldi növények, a búza, ősziárpa, kukorica, ipari napraforgó és repce átlagos módosított ágazati eredményével azonosítjuk, amely az erdészeti jövedelemhez hasonlóan magában foglalja a közvetlen támogatásokat is. A számítás során felhasznált értékeket a 2. táblázat mutatja be. A szántóföldi ágazati jövedelem módosítására azért van szükség, hogy az erdészeti ágazati költségelszámolást és a tesztüzemi hálózatban alkalmazott költségelszámolást szinkronizáljuk. Ezek miatt az ágazati eredményhez az alábbi tételeket hozzáadtuk: - Fenntartó tevékenység költsége - Idegen gépi szolgáltatások költsége - Munkabér - Munkabér közterhei - Földbérleti díj - Értékcsökkenési leírás - Egyéb költség - Tevékenység általános költsége - Gazdasági általános költség [caption id="attachment_60843" align="aligncenter" width="599"]

2. táblázat: Főbb szántóföldi növények területegységre vetített jövedelme 2015-2017 között (Ft/ha)[/caption] A 3. táblázatban bemutatott kalkuláció sorra veszi az erdőtelepítés által létrejövő földhasználat várható hozamait és közvetlenül az erdőterületre vetíthető költségeit, amely alapján az annuitás számításának módszerét alkalmazva megállapítja az éves átlagos erdőgazdálkodási eredményt. Az éves átlagos erdőgazdálkodási eredményhez hozzászámítjuk az erdőtelepítés fenntartási időszakában elérhető egységes területalapú támogatást. Mivel ez a támogatás nem minden esetben érhető el az erdőtelepítők számára, annak értékét a szántóföldi támogatás 2/3 részeként vesszük figyelembe. Mivel az erdőtelepítés esetén kieső jövedelem számításakor a szántóföldi gazdálkodás és az erdőgazdálkodás közvetlen támogatásokkal növelt jövedelmét hasonlítjuk össze, a kimutatott erdőtelepítési jövedelempótló támogatás nem okoz rendszerszintű kettős támogatást. [caption id="attachment_60842" align="aligncenter" width="600"]

3. táblázat: Ténylegesen kieső jövedelem számítása szántó művelési ágon csemete ültetéses cser erdőtelepítés esetén[/caption] A számításokban felhasznált adatok forrásai: - erdészeti naturális hozam adatok mageredetű cser országos fatermési tábla (Dr. Kovács Ferenc, 1982) - erdészeti pénzügyi adatok: Erdészeti Tudományos Intézet felmérései - mezőgazdasági pénzügyi adatok: Agrárgazdasági Kutató Intézet adatközlései

RITKA ELEGYFAJOK ALKALMAZÁSA TÁMOGATÁS ÁNAK SZÁMÍTÁSI HÁTTERE

Az őshonos főfafajú erdőtelepítések sajátossága, hogy ezen faállományokban a befejezést követően természetes úton elegyfajok jelennek meg. Ez a folyamat főként a pionír, valamint az árnytűrő, második lombkoronaszintet képező fafajokra jellemző ott, ahol a termőhelyi feltételek a többszintű faállomány kialakulását lehetővé teszik. Az erdőtelepítések jelentős mértékű elegyítésének jellemző módja, hogy az elegyfajokat vagy már az elsőkivitel során, vagy a pótlás fázisában alkalmazzák a főfafaj által kevésbé tolerált termőhelyi mozaikokhoz igazodva. Ezekben az esetekben a szaporítóanyag csemete, vagy nagyobb méretű csemete (suháng, túlméretes csemete). A ritka elegyfajok elegyítésének legfontosabb technológiai kihívása, hogy a természetes elegyedés esélye kicsi, a mesterséges elegyítés fenti eljárásaihoz pedig nem érhető el nagyszámú csemete, illetve ezek fajlagos költsége lényegesen magasabb, mint a főfafajoké. Ezért a javasolható eljárás szerint a megcélzott befejezéskori csemeteszámhoz képest kétháromszoros induló tőszámmal nagyméretű csemetét vagy suhángot érdemes alkalmazni. A suhángok ültetése a főfafaj ültetésétől elkülönülten, egyedileg történik, valamint egyedi törzsvédelem alkalmazása is indokolt. Az egyedi törzsvédelemre használt anyagokat a faegyedek kérgének parásodása után el kell távolítani, és hulladékként kell kezelni. A ritka elegyfajok 4. táblázatban bemutatott költségei az alábbi megfontolások alapján készült: - Szaporítóanyag beszerzés: ritka elegyfajok szaporítóanyagának gyűjtésével és termesztésével kevés csemetekert foglalkozik, a beszerzés csak nagy távolságokból lehetséges. - Szaporítóanyag költsége: jellemzően 60+ cm méretű suháng, vagy nagyméretű csemete 100 db/ha induló tőszámmal. A suháng egységáraként egyéb referencia hiányában a kereskedelmi forgalomban megtalálható gyümölcs oltványok árának kétszeresét vettük figyelembe. - Ültetés: Egyedi ültetés elsőkivitelkor, vagy azt követően, melynek része a tányérozás, gödör ásás és tömörítés. - Törzsvédelem: Egyedi törzsvédelem karóval merevített háló alkalmazásával anyag és munkadíj egyben. - Ápolás: Egyedi gyomkorlátozás nem szükséges, törzsvédő karbantartása, eltávolítása, hulladékkezelés munkadíja 12 évre. [caption id="attachment_60841" align="aligncenter" width="600"]

4. táblázat: A ritka elegyfajok alkalmazása támogatási egységárának számítása (€/ha)[/caption]

AZ ERDŐTELEPÍTÉSI TÁMOGATÁSOK SZÁMÍTÁSI BIZONYTALANSÁGAI

Az ÁFA hatása

A Vidékfejlesztési Programban szereplő támogatási összegek az általános forgalmi adó nélküli nettó költségeken alapulnak. A kedvezményezettek az erdősítések kivitelezési munkálatait saját munkaerővel és saját munkaeszközökkel is elvégezhetik ugyan, de ehhez jellemzően erdészeti kivitelezési szolgáltatást vesznek igénybe, és a szükséges szaporítóanyagot, vagy a kiegészítő tevékenységek esetén felmerülő egyéb anyagokat is csak kivételes esetben tudják önmaguk előállítani. A beszerzett anyagok és az igénybe vett szolgáltatások ÁFA tartalma a beszállító, vagy az szolgáltató ÁFA státuszától függ. A kedvezményezettek számára a fentiek alapján több tényező határozza meg, hogy a támogatás által fedezett költségeiket általános forgalmi adó terheli-e, vagy nem. Fontos tudni, hogy a kedvezményezettek ÁFA státusza különböző, ami befolyásolja, hogy a felmerülő költségekhez esetlegesen kapcsolódó ÁFAt az ÁFA fizetési kötelezettségükből levonhatják-e vagy sem. Magánszemély kedvezményezett esetén erre nincs lehetőség. A fentiek alapján az igénybe vevő számára a felmerülő tényleges költségek az ÁFA státusztól függően az általunk kimutatott normatív költség 1,27-szerese is lehet.

VOLUMEN HATÁSA

A műveleti költségeket olyan erdőgazdálkodóktól és szolgáltatóktól gyűjtöttük, amelyek az erdőgazdálkodás területén kifejezetten tájékozottak és nagyvolumenű erdőgazdálkodási munkát végeznek, vagy rendelnek meg. Ennél fogva az általuk közölt egységárak a vonatkozó műveletek minimum árainak tekinthetők. Kisebb volumen megrendelése esetén 10- 20% mértékű felárral is számolni kell.

Általános költségek hatása

A támogatási egységárakat alátámasztó kalkulációkban közvetlen költségek szerepelnek, amelyek nem tartalmaznak semmilyen általános költséget. Ezek mértéke kisebb mértékben ugyan, de szervezeti formától függően 15-35%-os mértékűek is lehetnek. Ennek megfelelően a valós erdősítési költségek a feltüntetett mértékhez képest magasabbak. FELHASZNÁLT IRODALOM Keresztesi B: Magyar Erdők, Akadémiai Kiadó, Budapest 1968 Kovács F., 1986: Csertölgy országos fatermési tábla Kramer J G; 1756: Medicina castrensis, Monath, 1756 Solymos R; 2000: Afforestation Programmes in Hungary– A Story of Success; In: Norbert Weber (ed.)NEWFOR – New Forests for Europe: Afforestation at the Turn of the Century EFI Proceedings No. 35, 2000 (Forrás: aee.hu – Engedéllyel közzétéve: Erdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu)