Az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvénymódosítás általános vitája zajlott kedden

Az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvénymódosítás általános vitáját folytatta le kedd este az Országgyűlés.
Az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvénymódosítás általános vitája zajlott kedden
Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára expozéjában kiemelte, a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó szereplők kötelezettségének meghatározásáról szóló uniós parlamenti és tanácsi rendelet a szervezet belső piacára kerülő faanyag eredetigazolását követeli meg. Ennek célja az illegális fakitermelés visszaszorítása. Kifejtette: mintegy ötezer faipari tevékenységet végző hazai vállalkozás, valamint az erdőgazdálkodók egy része is érintett lehet az uniós rendelet végrehajtásában. Utalt arra, hogy az uniós szabályozás 2013. március 3-án lépett hatályba, így az átültetésében jelentős a lemaradás, és emiatt eljárás is indult Magyarország ellen. A rendelet a piaci szereplőkre terheli, hogy a fa és faanyag legális eredetéről meggyőződjenek, mielőtt az unió belső piacán először forgalomba hozzák. E kötelezettség teljesítését nemzeti hatóságnak kell ellenőriznie, ami az erdészeti hatóság feladata lesz - közölte az államtitkár. Kitért arra, hogy Magyarországon az illegális fakitermelés évi 300 ezer köbméter körül van, ez mintegy 3 milliárd forintos összeg, az adókiesés körülbelül egymilliárd forint, és további 3-400 milliós költségvetési hiány fakad a be nem fizetett járulékokból. Ezért részletesen meghatározzák a hatósági eszközöket, az adatátadási szabályokat és a szankciókat. A javaslat szerint az állami erdőkben megvalósított egyes közjóléti, turisztikai beruházások üzemeltetését legfeljebb öt évre az állami erdőgazdaságokon kívüli más személyeknek át lehet majd engedni. A javaslat a vidéki gazdálkodás biztonságát növelné, és a rezsicsökkentésre irányuló kormányzati szándékot is szolgálja - közölte. Vita Dankó Béla (Fidesz) arról beszélt, hogy az erdők a Föld tüdejét jelentik, azokat minden lehetséges eszközzel védeni kell. Felidézte, hogy az erdőtörvényt az előző ciklusban és már a mostaniban is többször módosították, de ezek alapvetően turisztikai jellegűek voltak. Kitért arra, hogy az illegális fakitermelés súlyos gazdasági, társadalmi következményekkel jár, hiábavalóvá teszi a legális piaci szereplők tevékenységét. Ez általános probléma, hozzájárul az erdőpusztításhoz, veszélyezteti a biológiai sokféleséget - sorolta. Indokolt az egységes uniós fellépés, amelyet a jogszabály is szolgál majd. Legény Zsolt (MSZP) azt mondta, mivel uniós kötelezettségnek kell eleget tenni, támogatni fogják a javaslatot. Hozzátette: az illegális fakitermelés hatékony visszaszorítását követeli meg az uniós szabályozás. Közölte, lényeges változás lesz, hogy kötelezővé teszik a faanyag származásának igazolását. Földi László (KDNP) szintén a jogharmonizáció szükségességére hívta fel a figyelmet az uniós szabályozással összhangban. Kiemelte: új fogalmi meghatározások is megjelennek a törvényben, és hiteles okmányok szükségesek ahhoz, hogy "a fa elkezdjen utazni" akár országon belül, akár az unióban. Az uniós rendszer bevezetése jelentős előnyökkel jár majd - jelentette ki, és kitért arra is, hogy egyszerűsítések is megjelennek az erdészeti tevékenységet folytatók számára. Jelezte: a KDNP támogatja az indítványt. Magyar Zoltán (Jobbik) közölte: üdvözlik a javaslatot, örülnek, hogy a kormány segíteni akarja a falopások visszaszorítását, "csatlakozik a medvékhez". A képviselő arra a hírre utalt, hogy a medvék megjelenése miatt visszaszorult a falopás a Bükkben. A képviselő kitért arra, hogy számos fafeldolgozó cég szűnt meg, ami közel ezer munkavállalót érint. A vállalkozások éves forgalma 16,2 milliárd forint volt, így az állam is jelentős bevételtől esik el. Komoly elmaradások vannak az ellenzéki képviselő szerint, de látott esélyt arra, hogy olyan jogszabály szülessen, amelyet el tudnak elfogadni. Sallai R. Benedek (LMP) közölte: célnak a még nagyobb erdősítést kell tekinteni, de aggasztó, hogy Magyarországon a legnagyobb arányban - 24,2 százalékkal - a nem őshonos akácosok vannak jelen. A korábbi szabályozás lehetővé tette, hogy legalább védett területen flóraidegen fafajokat ne ültessenek. A bürokrácia csökkentésnek örülnek, de az erdőtervezés átláthatóságára vonatkozó szabályozással még foglalkoznának. Legrosszabb esetben tartózkodni fognak a szavazáskor - jelezte. Egyed Zsolt (Jobbik) azt mondta: az illegális fakitermelés Északkelet-Magyarországon sokkal nagyobb arányú, mint amit az államtitkár elmondott. Úgy gondolja, ezt csak törvényi erővel és drasztikus beavatkozással lehet megakadályozni. Azt mondta, kötelességük az erdők védelme, és azt kérte, lobbizzanak egy olyan rendszer kiépüléséért, amely a falopást meg tudja akadályozni. Zárszó Bitay Márton Örs zárszavában elismerte, valóban sok minden kimaradt a javaslatból, de ennek oka, hogy az erdőtörvény átfogó módosítását érdemes végiggondolni. Ez azonban több más jogszabállyal is összefügg - jelezte, hozzátéve: tavasz végére, nyárra olyan koncepció készülhet, amely részletesen áttekinti a helyzetet. Arra különösen ügyelni akarnak, hogy helyi faipari vállalkozásoknak adjanak alapanyagot - mondta. Egyúttal fontosnak tartotta, hogy 13 ezer hektárral nőtt az erdők területe az elmúlt időszakban és folyamatosan ültetnek. A védett területeken továbbra sincs akácültetés - közölte az államtitkár, de arra hívta fel a figyelmet, hogy a változó éghajlatra is tekintettel kell lenni a fafajták telepítésénél. Az elnöklő Latorcai János ezután az általános vitát lezárta. (MTI) erdomezolike