A magyar erdészeti-, vadászati- és gasztronómiai kultúra nemzeti érték

A magyar erdészeti-, vadászati- és gasztronómiai kultúra nemzeti érték, amelyet generációk építettek fel, és azt a ma emberének kötelessége megóvni és gyarapítani - jelentette ki a földművelésügyi miniszter szombaton a Fejér megyei Soponyán, a IX. Országos Vadgasztronómiai Fesztiválon.

h i r d e t é s

Fazekas Sándor kiemelte: Magyarország vadászati nagyhatalom, ennek ellenére az éves vadhúsfogyasztás Magyarországon mindössze 30-40 dekagramm fejenként. Úgy vélte, ilyen fesztiválokra és ehhez hasonló rendezvényekre van szükség a fogyasztás növeléséhez, a magyar vadhús kiemelkedő márkává fejlesztéséhez.

A megnyitó keretében felavatták annak a világelső trófeával rendelkező őzbaknak a szobrát, amelyet 1965-ben ejtettek el Martonvásár közelében. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke avatóbeszédében hangsúlyozta: az őzbak a bizonyíték arra, hogy a magyar vadgazdálkodás világra szóló csodákat képes produkálni. A földművelésügyi miniszter megjegyezte a széles körű társadalmi vita és a törvényalkotási folyamat után hamarosan elkészül a törvénytervezet szövege.

Semjén Zsolt kiemelte: a koncepció tükrözi a vadásztársadalom véleményét, valamennyi magyar vadásztársaság véleményét kikérték. A koncepciót egyeztették a magyar gazdálkodókkal, erdészetekkel, környezetvédőkkel és számtalan más szervezettel, mint a solymászoké, a hagyományőrző egyesületeké vagy a kutyatartóké. Közölte, hogy a törvénytervezet szemléletét alapvetően az élőhelyfejlesztés gondolata határozza meg, mert abban teljes nézetazonosság van, hogy a vadállomány létszáma és minősége elsősorban az élőhelytől függ és nem a vadászattól. A miniszterelnök-helyettes vadgazdálkodási szempontból kiemelkedőnek nevezte, hogy a vadásztársaságok haszonbérlete 20 évre emelkedik, mert egy szarvasbika golyóérettsége 10-12 év, vagyis 10 év alatt nem lehetne valódi vadgazdálkodást folytatni.

Szólt arról is, hogy kialakítanak 48 olyan vadgazdálkodási körzetet, amely teljesen lefedi az ország területét és valódi ökológiai egységet képez. Ezek élén lesz egy-egy államilag fizetett fővadász, aki biztosítja a szakszerű és minőségi vadgazdálkodást - tette hozzá. A miniszterelnök-helyettes beszélt a 2021-ben Magyarországon megrendezésre kerülő vadászati világkiállításról is, ahol a vadászat mellett a horgászat is bemutatkozik, de lesznek kutya- és solymászbemutatók, illetve fogathajtó vb is. Jelezte, hogy erre az alkalomra a magyar vadászati irodalom klasszikus műveit is kiadják, valamint 25 milliárd forintból a budapesti állatkert a világ egyik legmodernebb állatkertjévé válik addigra.

L. Simon László a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a vadászat hagyomány, a vadászat kultúra. Mióta a magyarság a Kárpát-medencében él, azóta a népművészetben, az akadémikus művészetben jelen van a tárgyiasuló képi világ, amit a vadászat jelent - mondta. Megemlítette, hogy az őzbak szobrának alkotója Bíró Lajos szobrászművész, aki rendkívül érzékenyen képes állatokat ábrázolni. Fejér megyében két alkotása volt látható eddig: az agárdi irodalmi emlékfal egyik domborműve és Iszkaszentgyörgyön Amadé László barokk költő, politikus és katona bronz mellszobra. Közölte, hogy a kormánynak nagy tervei annak Soponyán: a múlt héten 33 milliárdos keretösszeggel elindított Nemzeti Kastélyprogam keretében felújítják a helyi Zichy-kastélyt, ahol Semjén Zsolt javaslatára a mezőföli vadászati hagyományokat bemutató kiállítás is helyet kap.

Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke elmondta, hogy Magyarország a dámszarvas trófeák tekintetében a világranglista első 50 helyéből harmincat birtokol, a gímszarvasokhoz hasonlóan pedig az első tízből ötöt. Az őztrófeák között a világ 50 legnagyobbjából 16 magyar, az első tízben hat található. Az 1965-ben elejtett martonvásári őzbak trófeája 766,5 gramm súlyú volt és 228,68 pontjával világrekordnak számított. Világelsőségét 1983-ig tartotta meg, azóta egy svédországi baké az első hely. (kormany.hu - Fotó: Francz Ilona)