Hatalmas károkat okoz a koronavírus az erdőgazdálkodás és a faipar területén

ponsse_zirc_16A koronavírus-járvány magyarországi terjedése a nemzetgazdaság egészét, így az agrár- és élelmiszergazdaságot is hátrányosan érinti. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján szakmai elemzést készített a vírus agrárgazdaságra gyakorolt várható hatásairól, kockázatairól, és az összefoglalóban megoldási javaslatokat is felvet.

Koronavírus – Sorra mondják vissza a vadászatokat a külföldi vendégek, bajban a vadgazdálkodás is >>>

Erdőgazdálkodás

Az elmúlt öt év átlagában Magyarország éves fakitermelése nettó 6,3 millió köbméter. Ez elsősorban öt fafaj-csoportot érint: akác, tölgy, nyár, fenyő, bükk. A kitermelt faanyag több mint 50 százaléka tűzifa. Az iparilag felhasználható faanyag mennyisége nagyságrendileg 3 millió köbméter.

A rostfa feldolgozására döntően külföldi tulajdonban lévő nagyüzemek rendezkedtek be (Falco, Interspan, Mohács). A megtermelt késztermék (zömében faforgácslap) nagy részben exportálásra kerül, jórészt Nyugat-Európába. Papírfa: hazánkban már nem üzemel papírgyár, így valamennyi papíripari primerválasztékot szintén külföldre szállítjuk. Egyéb fűrészipari alapanyagok feldolgozása leginkább hazánkban történik, azt vegyes, külföldi és magyar tulajdonú cégek végzik. A keletkező késztermékek a legegyszerűbb feldolgozás után kerülnek értékesítésre csomagolóanyagként vagy raklap, illetve raklap-elem formájában.

valtra_n4_erdeszet_1

Az oszlop és rúd faanyagok belföldi felhasználása minimális, azok is nyugat-európai exportra kerülnek, vagy hengeres fában, vagy minimális feldolgozottsági szinten, hegyezve, hasítva, kérgezve. A megtermelt minőségi rönk (hámozási) nyárfákat külföldi tulajdonú hámozóüzemek dolgozzák fel, vagy exportáljuk azokat (Olaszországba, Szlovéniába, Szlovákiába). A bükk és a tölgyrönk több mint fele kerül exportra, a magyar fűrészipar minőségi termék előállítására alkalmatlan. A megtermelt, több mint 3 millió köbméter tűzifából, 1,2 milliót exportálunk.

Mindezekből az adatokból következik, hogy a Magyarországon termelt faválasztékok nagy része nyugati piacokon értékesítődik, vagy hazánkban dolgozzák azt fel külföldi tulajdonban lévő multik. A jelenlegi helyzetben minden faválaszték és fűrészipari termék exportja jelentős korlátozások alá eshet. A belföldi felhasználás (lásd: egyéb fűrészipari alapanyagok) az ipar termelékenységének függvényében alakul, így az ipar lassulása a csomagolóanyagok, raklapok piacát vetheti vissza. A fa legértékesebb része a rönk, amit vagy hengeres fában exportálunk, vagy külföldi érdekeltségű cégek dolgozzák fel hazánkban.

Látható, hogy a magyar fapiac óriási függőségnek van kitéve. A jelenlegi állapot szerint már a külföldi papírgyárak is leállították a magyarországi kivitelt.

A koronavírussal leginkább fertőzött olasz piac szinte teljesen bezárult, ami valamennyi nyárfatermékre hatással van. Sem hengeres fában, sem feldolgozva nem indulnak vasúti vagonok és közúton kamionok az észak-olaszországi – iparilag fejlett – régióba. Valamennyi exportra kerülő hengeres fa, vagy feldolgozott termék piaca az ipar korlátozott működése miatt csökkenő tendenciát mutat.

Hittner EcoTrac 55V erdészeti közelítő

Az erdőgazdálkodók (állami és magán) már most nehezen tudják elhelyezni a megtermelt faanyagaikat, ezért leállnak a fakitermelési munkákkal, vagy csak részben végzik el azokat. Komoly finanszírozási problémát jelent minden erdőgazdálkodó részére, ha a megtermelt fát nem tudja értékesíteni, vagy csak nyomott áron tudja azt megtenni. Pályázatok kapcsán (foglalkoztatási kötelezettségekkel terhelve) komoly kihívást jelent a munkavállalók többletértéket teremtő foglalkoztatása. A beszűkülés megkezdődött, számtalan visszajelzést kaptunk az exportszállítmányok leállításáról, a beszállítási lehetőségek és a faanyag árának csökkentéséről, a fapiac ellehetetlenüléséről. A magyar erdőgazdálkodók és fafeldolgozók sokkal sérülékenyebbek, mint nyugati versenytársaink, mert tőketartalékuk csak töredéke az ottani gazdálkodóknak, üzemeknek. Tovább súlyosbítja a helyzetet a fapiacon, hogy a környező országokban (Románia, Szlovákia) több millió köbméter fát döntött le a vihar az elmúlt hónapokban.

A helyzet megoldására, kezelésére központi intézkedésekre van szükség, hogy az erdőgazdálkodók ne lehetetlenüljenek el, mivel várhatóan a kieső bevételek miatt a meglévő erdők műszaki állapotára fognak kevesebbet fordítani. Várhatóan a kisebb, gyenge minőségű erdőt kezelő erdőgazdálkodók fognak először tönkremenni, ami miatt az erdők rendezettsége csökken. Meg kell oldani az erdőgazdák átmeneti finanszírozását, mert a klímaváltozás közepette is biztosítani kell az erdők védelmi és közjóléti szerepének megvalósulását. Hatósági korlátozások enyhítésével, határidők kitolásával, a potenciális büntetések jelentős mérséklésével is sokat lehet segíteni. Különösen sújtja a magánerdő-gazdálkodókat, hogy nem tudnak magántőkét bevonni a finanszírozásba, és az erdőterületek Magyarországon se nem biztosíthatóak, se nem szolgálnak banki hitelek fedezetéül.

Az erdőgazdálkodással kapcsolatos valamennyi jogcím esetében szükségszerű a támogatási kérelmek mielőbbi elbírálása, a kifizetések felgyorsítása.

(Nemzeti Agrárgazdasági Kamara)

Hozzászólások

hozzászólás

1 Hozzászólás “Hatalmas károkat okoz a koronavírus az erdőgazdálkodás és a faipar ...

  1. Quercus szerint:

    A tűzifa piacot nem a vírus döntötte be, hanem az irreális árak, és a gazdasági növekedés. Ha az állam nem tenne át az egyik zsebéből a másikba pénzt azzal, hogy az állami erdőgazdaságoknak fizet a szociális tűzifáért, vagyis ha nem lenne szociális tűzifa, akkor a piac már korábban bezuhan, és az állami erdőgazdaságok már csődöt jelentettek volna.

    Nem a koronavírusnak köszönhető, hanem a NÉBIH dilettáns jogértelmezésének, amellyel áttolta az adattári és a földhivatali nyilvántartások összefésülésének kötelezettségét -amely egyébként már évek óta törvényi kötelezettsége az erdészeti hatóságoknak, és a földhivataloknak- az erdőtulajdonosokra, hogy gyakorlatilag ellehetetlenült az erdőgazdálkodói nyilvántartásba történő bejelentkezés.

    Nem a koronavírusnak köszönhető, hogy olyan szinten értelmezhetetlen az Evt., és olyan szinten nem jelennek meg a kapcsolódó jogszabályok, hogy azokat nem lehet alkalmazni, legfeljebb meg lehet próbálni értelmezni. Ezt teszik most az erdészeti hatóságok, aminek az az eredménye, hogy “ahány ház annyi szokás”, vagyis előfordul, hogy két szomszédos megye erdészeti hatósága homlokegyenesen másképpen értelmez egy törvényi előírást.

    Ezek után nem kell azon csodálkozni, hogy mi szakirányítók sem igazán tudunk mit mondani a hozzánk forduló erdőtulajdonosoknak, akiknek ezek után elmegy a kedve a gazdálkodástól.

Vélemény, hozzászólás?