Jelentős károkat okoznak a szarvasok a földeken Bács-Kiskun megyében

szarvas_bogesNagyvadfajból őz, vaddisznó és szarvas él Bács-Kiskun megyében, ezek közül mostanában az utóbbi miatt fáj a vadászok feje, ugyanis kiugró a szaporulat, egyre duzzad az állomány és komolyan károsítja a termőföldeket.

A környéken jellemző növénykultúrákból a napraforgót, a szóját és a kukoricát kedveli leginkább a szarvas, hektárokat tarol le rudlikba verődve, egyre nagyobb károkat okozva a gazdáknak, így közvetve a vadásztársaságoknak – írja a baon.hu.

Milliós nagyságrendben fizetjük a károkat a gazdáknak, hosszú-hosszú évek óta már – magyarázta Rigó Ferenc. A 12 ezer hektáros területen működő Homokmégyi Dózsa Vadásztársaság elnöke vázolta: a gazdáktól sok bejelentést kapnak, pedig használnak elektromos riasztót, telepítettek ultrahangos elhárítóeszközöket, illetve más riasztószerekkel is igyekeznek távol tartani az állatokat a gazdaságoktól.

Akkora a szarvasállomány, hogy nagyon nehezen bírunk vele. Kijárunk vadkár­elhárító vadászatokra, sokat dolgozunk a növényi kultúrák megóvásáért, de nem mindig járunk sikerrel – fogalmazott.

A szakértő kifejtette: ha a társaság veszi észre a feldúlt földet, akkor rögtön kezelésbe veszi az ügyet, ha viszont a termelő, akkor ő köteles jelenteni a kárt a területen illetékes vadásztársaságnak. Utóbbi esetben hivatásos vadászok vonulnak ki, hogy elvégezzék a felmérést, majd egy kárszakértői jegyzőkönyvet írjanak alá a termelővel; ezután – optimális esetben – indulhat a kártérítés kifizetése a gazdának.

Előfordul azonban, hogy nem tudnak megegyezni a felek, ekkor a területileg illetékes jegyzőhöz kell fordulni. Amennyiben vele és az igazságügyi szakértővel sem jutnak eredményre, a gazda bírósági útra terelheti a kárigényét, de ritkán jutnak el eddig a vitás helyzetek.
szarvas_boges

 

Egy népes szarvasrudli hatalmas károkat képes maga után hagyni – jegyezte meg Rigó Ferenc. Nemrég voltunk szemlézni egy tízhektáros kukoricatáblán: bejártuk, alaposan megnéztük, és kiderült, hogy öthektáros pusztítást végeztek. Ez ugyan ritkaságszámba megy, de találunk ilyet is – szemléltette. A vadásztársaság elnöke hangsúlyozta: náluk – és gyanítja, hogy a legtöbb hazai társaságnál már ez a helyzet – jó ideje nem fordult elő olyan év, amikor nem kellett kártérítésre költeniük, és szerinte ez a tendencia folytatódik, így a büdzsébe eleve belekalkulálják a többmilliós kifizetéseket.

Kezdődik a bőgés, figyeljenek az autósok!

Rigó Ferenc figyelmeztetett: az autósoknak is komolyan meggyűlhet a bajuk az elszaporodott szarvasállománnyal, mivel kezdődik a párzási időszak (bőgés). A sofőröket arra inti, hogy a vadveszélyt jelző táblákkal jelölt szakaszokon és általában az erdős területek közelében fokozott elővigyázatossággal vezessenek. A vadász szerint ez sokkal veszélyesebb időszak az őzek üzekedésénél, ugyanis az óvatlanul úttestre ugró hatalmas bikák (200–250 kilogrammot is nyomhatnak) sokkal nagyobb károkat és sokkal több személysérüléses balesetet okozhatnak, mint az őzek.

Ha már megtörtént a baj – fűzte hozzá Rigó Ferenc – és valaki elgázolt egy állatot, akkor jelentse azt a rendőrségen, hiszen ők kötelesek helyszínelni és értesíteni az illetékes vadásztársaságot. A Homokmégyi Dózsa vezetője jó tanácsként javasolta: a pórul járt autóvezető maga is alaposan fotózza körbe az esetet, biztosítsa be magát tanúval, de semmiképpen ne hagyja el a helyszínt, és ne vigye haza a tetemet! Ez utóbbi egyébként lopás bűntettének minősül.

 

(baon.hu)

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?