Erdővédelmi veszélyektől a túltartott akácig – Beszámoló az Alföldi Erdőkért Egyesület Kutató Napjáról

aee_kutatonap_2017_2Immáron 25. alkalommal rendezte meg az Alföldi Erdőkért Egyesület éves Kutató Napját – ezúttal november 2-án, Lakiteleken. Ez elmúlt negyed évszázad alatt 293 publikáció, 196 előadás és 97 poszter született.

Az AEE előre tekintve számos környezeti és klimatikus kihívást jósol, amely sok-sok kutatási témát adhat a jövőben. Mindez pedig azt mutatja, hogy szükség van az ilyen kutató napokra, ahol a kutatók, előadók megoszthatják a résztvevőkkel az eredményeiket, tapasztalataikat – mondta el nyitóbeszédében Csiha Imre, az Alföldi Erdőkért Egyesület elnöke.

Az érdeklődők a Kutató Napon 13 előadást hallgathattak meg változatos témákban, amelyek mind aktuális problémákat boncolgattak, kiemelten az Alföld térségére vonatkozóan.

Az alföldi erdőkről

Dr. Mózes Csaba, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese az ’Alföldi, állami erdőgazdálkodási költségvetési vetülete’ című előadásában összegezte az alföldi erdők helyzetét. 25 800 erőgazdálkodó tevékenykedik az alföldi erdőkben, 30 erdészeti tájon, amely Magyarország 59,6 %-a. Az állami programok közül kiemelte a közfoglalkoztatást. Az ebben résztvevők száma évről évre csökken, a mostani, 2017. márciustól 2018. februárig tartó időszakban több mint 4300 fő vesz részt benne, akik vágástér takarítással, gyomirtással, fenntartással, útkarbantartással foglalkoznak. A tüzelőanyag programban kiosztott faanyag mennyisége évről évre nő, a 2016/2017 évben majdnem 140 000 köbméter volt. Idén a keretösszeg elérheti a 3 milliárd forintot is.

Oroszi Sándor Kaán Károlyra, a jeles erdészre emlékezett a jubileumi év kapcsán. Kiemelte, hogy az alföldfásítás önmagában nem erdészeti feladat, annál komplexebb, amelyben együtt kell dolgoznia az erdészeknek, mezőgazdászoknak és vízügyi szakembereknek.

A tölgy csipkéspoloska és a szárazság

Csóka György egy hazánkban először 2013-ban megjelent, a tölgyerdők új inváziós fajára, a tölgy csipkéspoloskára hívta fel a figyelmet, amely már az országban több helyen is tömegesen előfordul. Hatására nyár közepére elsárgulnak a gazdanövény levelei, amellyel olyan mértékű kárt okoznak például a szlavóniai tölgyesekben, hogy az a műhold felvételeken is egyértelműen látszik. Megvizsgálták, hogy a téli hidegek, mennyire csökkentik a populáció egyedszámát, azonban mivel 3 nemzedékes fajról van szó, elenyésző ez a szám. Egyelőre további kutatások folynak arra vonatkozóan, mivel lehetne visszaszorítani terjedését ennek az Észak-Amerikából származó fajnak. A nálunk őshonos tölgyek mindegyike, de az európai tölgyek többsége is elsőrendű tápnövénye, azaz hazai viszonylatban mintegy 500 ezer hektárra jelent potenciális veszélyt.

aee_kutatonap_2017_1

Bidló András a termőhelyi viszonyok változásáról beszélt, különös tekintettel a klímára. Kiemelte, hogy az elmúlt 60 évet megvizsgálva megállapítható, hogy az éves nyári átlaghőmérséklet 1,0-1,5 °C-kal növekedett. A korábbi 4-5 nyár aszályos volt, a mért hőmérsékletek is rekordokat döntögettek, ezt a tendenciát megfigyelve a század végéig 3-4°C-kal fog növekedni az átlaghőmérséklet, a nyári csapadék mennyiség 20-25 %-kal csökken, a téli pedig 10 %-kal több lesz valószínűsíthetően. A jelenlegi és jövőbeni erdőállományok érdekében szükséges, hogy megbecsüljük a termőhelyi változások irányát és hatását, és olyan állományokat hozzunk létre, amelyek a megváltozott termőhelyi körülményekhez alkalmazkodni tudnak.

Pataki Bálint “Új akácfajták nemesítéséről és termesztésbe vonásáról a klímaváltozásokkal terhelt homoki termőhelyeken” címmel tartotta meg prezentációját. Céljuk a magas törzsminőséget és fatömeg-többletet egyszerre adó fajták kiválasztása. Ezen szempontok figyelembevételével került szelektálásra a “Turbo Obelisk” nevű fajtacsoport, amelyekből az utóbbi évben az ország több pontján kísérleti ültetvények létesültek. A fajtacsoportból 6 fajta került állami elismerésre bejelentésre a NÉBIH-hez.

A szennyvíziszap haszna és a túltartott fehér akác

Padra István Balázs, a Bácsvíz Zrt. munkatársa, a szennyvíziszapra, mint a műtrágya kiváltójára hívta fel a figyelmet. Magyarország a világon a második helyen áll a művelhető földterület/teljes terület arányában, de a klímaváltozás, a termőföldjeink szervasanyag-utánpótlása és az ésszerűbb földhasználat nélkül tovább fog degradálódni. Erre lehet egy jó és kézenfekvő megoldás a szennyvíziszap: egy összetett anyag, amelyben az élet alapját jelentő biogén elemek megtalálhatóak, így a legtöbb talajtípus esetében előnyösebb lenne a felhasználása, mint a műtrágyáé. Az iszap szemcsemérete révén fizikai talajjavító anyag (hő- és vízháztartás), összetétele révén elsősorban szénforrás, másodsorban pedig tápanyag lehetne a jövőben a magyarországi mezőgazdasági területeken.

Fehér Sándor a túltartott fehér akáccal kapcsolatos kutatásokról tartotta meg előadását. Ezek az állományok erdőgazdasági szempontból a fatömeg-növekedés visszaesésével veszteséget okoznak, okozhatnak, ez a veszteség azonban a faanyag minősége szempontjából is kimutatható. Megnövekszik a tőkorhadás és az egyéb fakárosodások száma. Ha nem éri károsítás a fát, akkor mechanikai tulajdonságok tekintetében javulás várható, mint pl.: hajlító és rugalmas jellemzőik terén. Azonban ezen tulajdonság miatt nem érdemes tovább fenntartani az állományokat, mert gazdaságilag egyértelműen nagyobb a veszteség a kor előrehaladtával.

A kései meggy injektálása és kenése

Nemes Viktória Erzsébet a kései meggy elleni védekezéssel kapcsolatos kísérletek eredményeit osztotta meg a résztvevőkkel. Az injektálási kísérlet során különböző kombinációkban (Medallon Premium, DMA-6, Banvel 480 S, Lontrel 300, stb.) juttatták be növényvédő szereket a törzsbe, a kenési kísérlet során ugyanezeket a készítményeket alkalmazták, csak kisebb dózisban. Utóbbi kísérlet során a használt kombinációk nem voltak egyformán hatékonyak. Az injektálási kísérlet sikeres volt, különbségek csak a hatáskifejtések gyorsaságában mutatkoztak, a kezelés után egy évvel a fák elpusztultak, sarjak nem képződtek.

aee_kutatonap_2017_4

Kovács Csaba az ipari hulladékként keletkező gipsz felhasználásának lehetőségének vizsgálatáról tartotta meg prezentációját. A Villeroy & Boch Magyarország Kft. gyárában mintegy 2000 tonna, a kézi manufaktúráknál további 1000 tonna gipszforma hulladék keletkezik évente. A szikes talajok javítására alkalmazható lenne a gipsz, azonban magas ára miatt eddig nem volt jellemző. Kísérletek során bebizonyosodott, hogy a jelenleg hulladékként kezelt gipsz azonban alkalmas lenne erre a célra. Ehhez még szükséges úgynevezett próbaüzemek létrehozása, amellyel további adatokkal is alátámaszthatják, hogy a felső rétegbe bekevert talajjavító anyag a kezelés hatására elindítja a kilúgzást az alsó rétegbe, ezzel a talaj felső rétegében, amelyet a növények nagyrészt használnak, csökken a só koncentrációja.

A Kutató Nap szerves részét képezte a poszter szekció is, amelyek szintén változatos témákat dolgoztak fel a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótáboroktól a nyárfa testek vizsgálatán keresztül a növény és állatvilágig.

A résztvevők szavazatai alapján az első helyezést Andrési Dániel az “Erdők egészségi állapotának változása a KEFAG Zrt. Dél-Kiskunsági Erdészetének területén” című poszterével nyerte el.

A Kutató Nap zárásaként átadták „Alföldi Erdőkért Emlékérem” kitüntetéseket is, amelyről másik cikkünkben számolunk be.

(Szilágyi Annamária – Erdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?