A kompenzáció és a korlátozások aránytalansága a legnagyobb probléma – NATURA 2000 konferencia Sopronban

elo_erdo_konferencia_31A NATURA 2000 erdők kezeléséről, problémáiról, a biodiverzitás megőrzéséről tartott konferenciát a LifeinForest program részeként a WWF Magyarország, valamint partnerei. A terepi programokkal és poszter kiállítással is színesített szakmai rendezvényre sokan voltak kíváncsiak, a téma fontosságát bizonyítja, hogy a Soproni Egyetem konferenciaterme szinte teljesen megtelt magán erdőgazdálkodókkal, az állami erdőgazdaságok képviselőivel, természetvédelmi szakemberekkel, kutatókkal és hallgatókkal.

TELJES KÉPGALÉRIA AZ ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA ELSŐ NAPJÁRÓL >>>

Tartamosság és kompenzáció

A rendezvény elején a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánhelyettese, Dr. Bidló András a tartamosság fontosságára hívta fel a figyelmet, amelynek jelentése szerinte az elmúlt évtizedekben jelentősen változott. „Mind a mai napig erősen kötődünk az erdők természetességéhez, és napjainkban már nem csak azt tartjuk fontosnak, hogy gazdaságilag legyen tartamos egy erdő, emellett a természetvédelmi szempontok is egyre inkább előtérbe kerülnek” – utalt a dékánhelyettes arra, hogy ma már az erdő azon – természetvédelmi, közjóléti – funkcióit is megbecsüljük, ami nem csak a fatermelést szolgálja. Dr. Bidló András beszédében a kihívásokról is szót ejtett, a klímaváltozás mellett kiemelve, hogy nagy feladat megőrizni azokat az ökológiai rendszereket, amik az elmúlt évezredekben kialakultak.

elo_erdo_konferencia_32

Dr. Gálhidy László, a WWF Magyarország erdő program vezetője köszöntőjében kiemelte, hogy a NATURA 2000 területek egyik legfőbb problémája, hogy a tulajdonosok, a gazdálkodók sok esetben nem tudják, hogyan kell megvédeni egy-egy fajt, hogyan kell megőrizni vagy helyreállítani egy-egy élőhelyet. „A Natura 2000 célok elérése nagymértékben a gazdálkodókon múlik, ami nagy terhet is jelent számukra. Hiszen új eljárásokat, módszereket kell alkalmazniuk, aminek komoly többlet költsége lehet. Ez a munka azonban támogatás nélkül nem várható el, hiszen a megőrzött értékek az egész társadalom javát szolgálják. Éppen ezért az erdőgazdálkodóknak érezniük kell, hogy a társadalom segít nekik ebben a munkában” – emelte ki a WWF Magyarország szakembere.

elo_erdo_konferencia_27

Cselekvési terv készül

Rakonczai Zoltán, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának szakpolitikai tisztviselője a NATURA 2000 hálózat kilátásairól szóló előadásában felvázolta, hogy Európát 176 millió hektár erdő borítja, amiből nagyjából 21% Natura 2000-es terület. Magyarország esetében ez az arány egyébként 40%.

Rakonczai Zoltán fontos célkitűzésként emelte ki, hogy legyenek olyan erdőtervek, amelyek a biodiverzitás védelmét is kellőképpen figyelembe veszik. A cél a mérhető javulás az erdőgazdálkodástól függő, illetve az általa érintett fajok védettségi helyzetében, valamint az ökoszisztéma szolgáltatásokban.

elo_erdo_konferencia_23

A tisztviselő a „Natura 2000 és az erdők” bizottsági útmutatót is bemutatta előadásában, aminek még nem készült el a magyar nyelvű változata. A kiadvány egy hasznos információforrás és javaslatgyűjtemény, aminek célközönsége többek között a természetvédelmi és erdészeti hatóságok, a területkezelők. Az útmutató természetesen nem egy végleges, lezárt dokumentum, hiszen az a tapasztalatokkal továbbfejleszthető, bővíthető. Esettanulmányokat, és a gyakran ismételt kérdésekre válaszokat is tartalmaz. A jövőben minden uniós nyelven, így magyarul is elérhető lesz.

A jövőre vonatkozóan Rakonczai Zoltán elmondta, hogy a Bizottság több EU-s jogszabályt is vizsgálat alá vett az elmúlt időszakban, ami a NATURA 2000 rendszer alapjául szolgáló irányelveket is érintette. Megállapították, hogy az alap jogszabályok alkalmasak a feladatuk betöltésére, így ezeken nem kell változtatni, a megvalósításon azonban lenne mit javítani. Problémaként fogalmazták meg többek között, hogy túl sok faj és élőhely mutat negatív tendenciát, a területek 50%-án nem megfelelő a természetvédelmi kezelés, hiányzik a finanszírozás, és tudáshiány is észlelhető. A vizsgálat következtében májusban, júniusban egy cselekvési terv születhet majd meg a NATURA 2000 területekhez kapcsolódva.

Gálhídy László megköszönte Dr. Bidló Lajosnak, hogy a Soproni Egyetem helyet adott a konferenciának

Dr. Gálhidy László megköszönte Dr. Bidló Andrásnak, hogy a Soproni Egyetem helyet adott a konferenciának

A tisztviselő előadása végén a legnagyobb kihívások között említette a klímaváltozást, de kiemelte azt is, hogy az erdészeti igazgatás és a szakma presztízse is leépülőben van Európa-szerte. „A szakma súlya a döntéshozatalban megroggyant az utóbbi időkben, eközben pedig egyre nagyobb az igény a fára, például a biomassza kapcsán” – fogalmazott Rakonczai Zoltán, hozzátéve, hogy ezek miatt aztán könnyen kialakulhat olyan helyzet, hogy miközben az erdőkre egyre nagyobb nyomás helyeződik, aközben a szakmai kezelés némiképp háttérbe szorulhat.

Sokszínűséggel a biodiverzitásért

Pawel Pawlaczyk Lengyelországból érkezett a soproni konferenciára, a Klub Przyrodników képviseletében tekintette át az európai Natura 2000 erdőket. A szakember kiemelten beszélt a biodiverzitás megőrzése és az erdőtulajdonosok munkája közötti összhang megteremtéséről.

elo_erdo_konferencia_22

Előadásában több lehetőséget is kifejtett, amelynek segítségével a biodiverzitás védelmezhető. Néhány erdő esetében megoldást jelenthet a kezelések teljes felhagyása, a beavatkozások megszüntetése. A szakember ugyanakkor kiemelte, hogy vannak olyan esetek, amikor ez a konzervációs eljárás nem megoldás. Példaként egy skandináv területeket mutatott be, ahol éppen azért tűntek el fajok, mert megszűnt a bolygatás. „Egyes fajok esetében szükséges az emberi beavatkozás. Ilyenkor a “csináljunk mindent úgy, ahogy eddig tettük” elv lehet a megoldás a terület védelme érdekében” – hívta fel a figyelmet a szakember. Mint mondta, a tradicionális erdőgazdálkodói, területkezelési módszereket nem kell minden esetben elhagyni. Adott helyzetben az összefüggő területen történő erdőirtások is fontosak lehetnek – természetesen nem a tarvágásokra gondolva. Pawel Pawlaczyk beszélt a holtfa jelentőségéről, de arra is kitért, hogy egyes területeken az erdőtűz is hosszú távon hasznosnak bizonyulhat.

Pawel Pawlaczyk aláhúzta: sokszínűségre van szükség a megoldások tekintetében is. Van, ahol a hagyományos erdészeti rendszerekre van szükség, van ahol specifikus, konzervációs megoldásokra, a kezelések teljes felhagyására. Mint mondta, Lengyelországban is megpróbálják megteremteni az egyensúlyt.

Ahol tiltott a tarvágás

Živan Veselič, a Slovenia Forest Service szakembere előadásában elárulta, hogy Szlovénia erdőterületének 71%-a NATURA 2000 terület. A szomszédos országban kiemelten fontos a természetközeli erdőgazdálkodás, aminek komoly hagyománya van. Szlovéniában 1947 óta tilos a tarvágás, ráadásul a tervezésnél az erdő minden funkcióját figyelembe veszik, legyen az gazdasági, természetvédelmi vagy közjóléti. Mint kiderült, a szomszédos országban 10 évente készítik el a 14 darab regionális erdőgazdálkodási tervet, ezen belül pedig 232 egységgel dolgoznak.

elo_erdo_konferencia_21

A jövőre megfogalmazott céljaik között van, hogy fenntartsák az erdőrezervátumok hálózatát, és hogy erdeikben legalább 3% olyan holtfát tudjanak megtartani, aminek átmérője minimum 30 cm. A szakember ugyanakkor hozzátette, hogy törekednek arra, hogy kisebb, mozaikosabb területeken ez az arány lehetőleg 5-10% legyen. Živan Veselič hozzátette: országában létrehoztak egy pénzügyi alapot is, ami a jelentős többségű állami erdőkre fordítható.

A szlovén szakember egy kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy síkvidéken is több természetközeli erdőgazdálkodási módszert lehet alkalmazni a tarvágás helyett. Az egyik ilyen például a kislékes szálalás.

Nem csak az ipari minőség számít

Ulrich Mergner erdészetvezető, a Bayerische Staatforsten (bajor állami erdészet) szakembere “Természetvédelmi szempontok a Steigerwald erdőgazdálkodásában” címmel tartott előadást a soproni konferencián. Elmondta; a bajor vidéken nagy a tűzifa iránti kereslet, ráadásul sok fűrészüzem is van a területen. A fa iránti igény és a természetvédelem összehangolása éppen ezért nehéz feladat, de szemléletük az utóbbi időszakban jelentősen megváltozott. Ma már például az ipari szempontból hibás, például odvas fákat is ott hagyják a területen, hiszen az segíti a biodiverzitás megőrzését, növelését.

A hallgatóság sorából ehhez kapcsolódva kérdés is érkezett, miszerint az így keletkező bevételkiesést ki téríti meg. Hiszen az ilyen fa gyengébb minőségű, tehát jelentősen olcsóbban értékesíthető. Ulrich Mergner válaszában elmondta, hogy a jó minőségű ipari fa ára valóban 70-140 euró/köbméter, míg az úgynevezett „élőhelyfák” ára nagyságrendekkel kevesebb, ám szerinte nem okoz problémát az ebből adódó anyagi veszteség, hiszen az adott erdőt biodiverzitás megőrzése miatt tartják fent. Hozzátette, hogy nagy mennyiségű holtfát is hagynak a területen, állót és fekvőt egyaránt. A kezeléseknek, az élőhelynek számító fák megóvásának köszönhetően mára egy olyan rovarfaj is visszatelepült erdeikbe, amely már régóta nem volt jelen.

elo_erdo_konferencia_20

Érdekesség még, hogy egy jogszabály a fa regionális feldolgozását helyezi előtérbe. Eszerint a szállításért 5 km-es távolságra 5 euro, 200 km-es távolságra azonban már köbméterenként 20 euro szállítási díjat kell fizetni, így minden szereplőnek az az érdeke, hogy a helyben megtermelt fát a lehető legközelebbi üzemben dolgozzák fel, értékesítsék.

Félezer éves bükk Bajorországban

Dr. Erich Mayrhofer, az osztrák Kalkalpen Nemzeti Park igazgatója “Natura 2000 szempontok érvényesítése védett területen” címmel tartott előadást. A Felső-Ausztria déli részén fekvő rendkívül változatos élőhelyekkel rendelkező nemzeti park tervezését 25 éve kezdték el, az igazgatóság idén 20 éves. Területe nagyjából 210 négyzetkilométer, erdeinek 80%-a állami, 20%-a magántulajdonosok kezében van.

Mint azt megtudtuk, 30 különböző típusú erdő található a területen, nagy a biodiverzitás, amit az is jelez, hogy 1300 lepkefaj, és több mint 1000 virágos, lágyszárú növény él a területen, ahol bevezették az úgynevezett „Wilderness” vadon szemléletet. Mint kiderült, a legtöbb erdőben nem, vagy csak minimális beavatkozást végeznek. Például az idős lucfenyő erdők esetében, ahol a bükk felnövése folyamatban van, nincsen szükség bolygatásra. A nemzeti park területén zónákat hoztak létre, a természeti, „vadon” zóna a belső részen, a kezelési zóna jellemzően a széleken található, de sok esetben ezen erdőterületekhez sem nyúlnak hozzá. Jövőbeli céljuk, hogy az erdészeti utak mennyiségét is jelentősen csökkentsék.

elo_erdo_konferencia_19

Megtudtuk, hogy területükön nem engedélyezett a fakitermelés, ahogy a halászat sem, viszont a gazdálkodásuk részét képezi a fenyők megfelelő kezelése, adott esetben fák kivágása a rovarkárok megelőzése érdekében. A nemzeti park legidősebb bükkfája 525 éves, a területen 7 különböző harkályfaj, rengeteg rovar, és hiúz is él.

LIFE programok az erdőkben

Lucie Trokanová, a LIFE kommunikációs szakértője elmondta, hogy 1992 óta 4500  sikeres program zajlott le támogatásukkal. A biodiverzitás, mint finanszírozandó téma, 4 jelentős alterületre oszlik, ebből az egyik a LIFE&Forests. Kiemelte, hogy fontos, hogy a klímaváltozással kapcsolatos programok is helyet kaptak a LIFE-ban, de az ismeretterjesztési feladatokra is nagy hangsúlyt fektetnek, amely főként az erdőtüzek megelőzéséről szól.

elo_erdo_konferencia_18

A LIFE legfontosabb célja az élőhelyek megóvása és helyreállítása, valamint a konkrét fajvédelem, éppen ezért a Natura 2000 célokhoz kapcsolódó projekteket is kiemelten fontosak tartják. Lucie Trokanová elmondta, hogy jelenleg 15 új erdővédelmi projektet elindításáról tárgyalnak. Végül előadását egy spanyolországi, puhafa ligeterdős projekt követendő példájával zárta, amelynek az invazív fajok visszaszorítása volt az egyik célja.

Tapasztalatok 2004-től

Rövid kávészünet után magyar előadókkal folytatódott az Élő Erdő Konferencia. Dr. Varga Ildikó osztályvezető a Földművelésügyi Minisztérium Természetmegőrzési Főosztályától mutatta be a NATURA 2000 hálózatot és az elmúlt 13 év tapasztalatait. Mint mondta, a rendszer céljai közé tartozik, hogy az adott élőhelyeket helyre kell állítani, illetve az adott fajok számára biztosítani kell az élőhelyet. A cél, hogy a közösségi jelentőségű fajok állománya minimum állandó legyen, de inkább növekedjen. Ilyenek a fában fejlődő rovarfajok, a szegélylakó fajok, védett madarak és növényfajok. A 2004-es kijelölések részletei után részletesen beszélt arról is, hogy 2008-ban több jogsértési eljárás is indult erdős területen végzett erdőgazdálkodói tevékenységek miatt, ezek pedig több évig húzódó eljárások lehetnek.

elo_erdo_konferencia_9

Az elmúlt 13 évben voltak pozitív momentumok, a közös tervezés például nagyon fontos, hiszen a természetvédelmi szemlélet és a gyakorlati megvalósítás ilyenkor tud ütközni egymással. Céljuk, hogy a fenntartási tervezések készítését folytassák, és 2019-ig be is fejezzék. Dr. Varga Ildikó beszélt arról is, hogy az eddig kiadott, gazdálkodóknak szóló útmutatók hasznosítása jó volt, így a jövőben is terveznek hasonlókat, illetve a korábbiakat is fejleszthetik, bővíthetik.

Mit tegyek a klímaváltozással?

A hallgatók közül az előadás végén Pintér István magán erdőgazdálkodó kért szót, aki elmondta, hogy 2004-ben szeretett volna jogorvoslati panasszal élni, ám erre nem volt lehetősége, a területét ugyanis azért sorolták be a NATURA 2000 hálózatba, mert a környéken fekete harkály fészkel. „A gyakorlati erdőgazdálkodás nehézsége a NATURA 2000 területeken a korlátozások nagy mennyisége, és a kompenzációk hiánya” – mondta az erdőgazdálkodó, majd felvázolta, hogy miután neki 5 köbméter holtfa területen hagyása van elő írva, nagyjából 90 000 Ft hasznot hagy bent a területen. Eközben helyette 40 000 Ft támogatást kap. Hozzátette; néhány előírást már a vadkár mennyisége miatt is lehetetlen teljesíteni. Hozzászólásában felvetette, hogy a klímaváltozásra sem adnak megfelelő választ az előírások, hiszen náluk a cseresek foltosan száradnak ki, ám az erdőfelújítás során nem válthatnak jobban alkalmazkodó fafajra.

elo_erdo_konferencia_28

Dr. Varga Ildikó válaszában elmondta; a támogatásokkal kapcsolatban egyet ért a gazdálkodóval, az nem arányos a korlátozásokkal. A klíma eltolódását pedig ők is érzékelik, ám nem szeretnének elébe menni a dolgoknak, és segíteni a folyamatokat például más fajok telepítésével. Ettől függetlenül nekik is előre kell menekülniük, és érzékelik a problémát

Magán erdőgazdálkodók, korlátozások

“Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken” címmel Dr. Király Gergely, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának egyetemi docense tartott előadást, amely során elmondta, hogy több kritika is érte a hálózatot azért, mert átmeneti erdő, kultúrerdő és faültetvény is bele került, ám véleménye szerint ez jobb, mintha felaprózódott volna a rendszer. 46 hazai élőhely típus van a hálózatban, amiből 18 erdei.
Az „okoskodó nemzeti parkos és a jogait foggal-körömmel védő gazdálkodó” konfliktusokról elmondta, hogy azok leginkább a jelölő élőhelyek esetében kerülnek előtérbe. A jelölő fajok okozta konfliktusok lokálisak, ráadásul jellemzően nem is a NATURA 2000-hez kapcsolódnak. Ettől függetlenül nagyon sok helyen konfliktusmentes a hálózat működése. Előadásában kiemelte még az erdőtervezések pozitív szerepét, hiszen ezeknél előtérbe kerülhet az ökológiai párbeszéd.

elo_erdo_konferencia_8

Dr. Király Gergely egy kérdésre válaszolva előadása végén elmondta; a NATURA 2000 rendszer a sok egymás mellett futó természetvédelmi projekt egyik eleme, ezeket pedig egységesen kell szemlélni, más célokkal egyeztetve működhetnek jól.

Akadnak jó példák

Dr. Tímár Gábor, a Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságától a Natura 2000 előírások alkalmazásáról beszélt. Előadásában a közeljövőbe tekintve elmondta, hogy az erdőtörvény módosítása a NATURA 2000 szabályokat érdemben vélhetően nem fogja érinteni.

A szakember kiemelte, hogy a NATURA 2000 területek fele nemzeti szinten is védett terület, és problémának nevezte meg a különböző védettségek átfedését. A rendszer nem a konzervációs elveket követi, hanem azt, hogy a gazdálkodást úgy kell megváltoztatni, hogy az a fajok, élőhelyek számára jó legyen, éppen ebben rejlik a konfliktusok forrása is. A célok között van a megfelelő összetétel (elegység), a szerkezeti változatosság, a holtfa és a mikroélőhelyek biztosítása, valamint a működés és fennmaradás.

elo_erdo_konferencia_7

Mint mondta, az erdőgazdálkodók szempontjából komoly problémát jelent a pályázati keretösszegek csökkenése és a céltámogatások megszűnése, ám sok esetben az adatok hiánya sem könnyíti meg a két fél dolgát. (Erről a múlt heti Kárpáti erdeink kutatása konferencián is esett szó!)  Dr. Tímár Gábor jó példaként hozta fel a Parádfürdői Erdészetet és a Királyréti Erdészetet, ahol jól működik a rendszer, ám hozzátette, hogy magánerdőben is lehet eredményesen gazdálkodni a NATURA 2000 hálózaton belül. Példaként egy 500 hektáros területet hozott fel, amelynek 83%-a NATURA 2000 terület, ennek fele pedig nemzeti védettséget is élvez. Az érintett magán erdőgazdálkodó több pályázatot is megnyert, amely komoly bevételt jelent számára.

Minden negyedik magánerdő NATURA 2000 terület

Duska József, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének újdonsült ügyvezető elnöke a magán erdőgazdálkodók szemszögéből vizsgálta a NATURA 2000 hálózatot. Előadásában többek között rávilágított arra is, hogy 1935 óta az erdőterületek megduplázódtak hazánkban, ezeknek jelentős része azonban nem természetközeli erdő.

A gazdálkodás nehézségei kapcsán elmondta, hogy az öröklési rendszer miatt jelenleg 550 ezer fő erdőtulajdonos van Magyarországon, ami az érték és a jövedelmezőség elaprózódását is eredményezi. A nyilvántartott erdőgazdálkodók száma 38 000 fő, ezek egy része azonban már elhalálozott, vagy nem végzi ténylegesen a gazdálkodói tevékenységét. Erre mindenképpen megoldást kellene találni, hiszen olyan erdőtulajdonosok is léteznek, akiknek mindössze néhány tucat négyzetméternyi erdőterületük van.

elo_erdo_konferencia_5

Duska József kifejtette, hogy 215 000 hektár magánerdő tartozik a NATURA 2000 hálózatba, ami azt jelenti, hogy minden negyedik hektár magánerdő NATURA 2000 területen van.

Miért fontos a magán erdőgazdálkodóknak a NATURA 2000? – tette fel a kérdést. Azért, mert a fenntartását egy egyszerű és egyfordulós pályázat segíti, konkrét és vállalható célokkal, amely egyébként nem jellemző az erdészeti ágazatban úgy, mint például a mezőgazdasági területalapú támogatások esetében. Emellett a NATURA 2000 hálózat fenntartása a köz érdekében tett aktív szolgálat. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy az erdő nyújtotta szolgáltatásokat az egész társadalom igénybe veszi, így a terheket nem csak az erdőgazdálkodónak kellene viselnie.

Példamutatás fenntarthatóságból

Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. termelési és természetvédelmi főmérnöke az örökerdő gazdálkodásról beszélt a megjelenteknek. Mint mondta, a módszer harmóniába állítható a NATURA 2000 törekvésekkel. Mindezek mellett a társadalmi nyomás is az örökerdők területének növelését fogja eredményezni a vágásos erdőgazdálkodással szemben.

elo_erdo_konferencia_4

Kifejtette, hogy az egykorú erdők felújítása költséges, azok veszélyeztetettebbek a természeti hatásokkal szemben, például a széldőlésre. A vágásterületeken nagy a hőingadozás, csökken a páratartalom, növekszik a talaj hőmérséklete, változik a talajélet, ezek pedig például a bálványfának, a kései meggynek is kedveznek. Emellett konfliktusokkal jár, miközben sokkal kisebb az általa nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatás.

Ezzel szemben az örökerdő esetében változatos az erdőszerkezet, több faj található benne, nem eredményez vágásterületet, és jobban ellenáll a katasztrófáknak. A módszer az erdőre, mint élő szervezetre tekint, a vágásterületeket teljesen elkerüli, a jól teljesítő fákat tartja meg, az újulat pedig nem cél, hanem következmény. Ezeknek köszönhetően az örökerdő sokféle szolgáltatást nyújt. Pozitív szelekción alapul, javafákat (őshonos, legjobb egyedek) választanak ki, amelyek kitöltik az átmenethez szükséges időszakot. A területen 40-80 db/ha javafát jelölnek ki, az erdőrészen pedig 5 évente van beavatkozás. Csépányi Péter elmondta, hogy a korona alapot is célszerű megtartani, ami vizsgálataik szerint az alsó, értékesebb részen nagyobb törzsvastagságot is eredményez. A nagyobb koronához ráadásul nagyobb gyökérzet társul, így a fa ellenállóbb lesz.

Az örökerdő gazdálkodás előnye a kiegyenlített, jól tervezhető munkaszervezés, illetve az is fontos szempont, hogy jól integrálható a folyamatba a természetvédelem. Emellett – mint arról már szó volt – változatosabb és ellenállóbb erdőt kapunk. A hozam is kiegyenlített, így ökonómiailag kiszámíthatóbb a rendszer. A vizsgálatok szerint az örökerdő gazdálkodás semmiben sem rosszabb, mint a vágásos. A Pilis és a Visegrádi-hegység valamint a Valkói Erdészet területén elvégzett vizsgálatok azt bizonyítják, hogy az örökerdő nem jön ki vesztesen az ökonómiai összehasonlításokból.

A poszterpályázat díjátadása

A poszterpályázat díjátadása

Csépányi Péter elmondta, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt. területének 38%-án már nem a klasszikus vágásos üzemmód működik. Hangsúlyozta, hogy nem csak a gazdasági adatok számítanak, hiszen ott van a természetvédelem, a klímaváltozás elleni küzdelem, és az örökerdő módszerével a turizmus számára is kedvező erdőkép alakul ki, amivel egészséges környezetet is tudnak nyújtani. A legfontosabbnak ugyanakkor azt tartja, hogy ezzel a megoldással az erdészek példát tudnak állítani a gazdaság többi ágazatának, hogy hogyan is kell a fenntarthatóságot értelmezni.

Jog és pályázat

A késő délutáni program három különböző szekcióra osztva folytatódott. A jogszabályi kérdésekről, támogatási rendszerekről Lapos Tamás, a NÉBIH Erdészeti Igazgatóságának szakértője beszélt. Mint mondta, az évek során elvégzett munkája bizonyítja azt, hogy az erdőgazdálkodás és a természetvédelem tud együtt élni, együtt dolgozni.

Előadásában elsőként a NATURA 2000 területek kijelöléséről beszélt. Komoly problémaként emelte ki, hogy „hazánkban a NATURA 2000 területek kijelölésekor a kormányzati természetvédelem nagyon sok esetben azt kommunikálta az érintett erdőgazdálkodók felé, hogy a korábban már engedélyezett erdőgazdálkodási tevékenységeket a későbbiekben is korlátozás nélkül lehet majd folytatni, és ez még ma is benne van a köztudatban”.

elo_erdo_konferencia_3

Előadásában érintette azt a tervet, miszerint az erdő-környezetvédelmi programban az állami erdőgazdaságok is pályázhattak volna forrásokra, ám ezt nem sikerült elérni, így kizárólag a magán erdőgazdálkodók igényelhetnek támogatást. Erre reagálva egy magán erdőgazdálkodó kifejtette; nem lett volna igazságos, ha az állami erdőgazdaságok is részesülnek ebből a forrásból, hiszen a bevételük csak apró részét képezte volna ez az összeg, míg a magán erdőgazdálkodók esetében komoly segítséget jelent.

Lapos Tamás előadásában, majd a szekcióbeszélgetés során is többször hangsúlyozta, hogy „ne a mindenkori támogatásokra építsünk. Az mindössze arra szolgál, hogy valamit elkezdjünk, valamit működő pályára állítsunk. Olyan fejlesztésbe vágjunk, ami később is életképes lesz.” A szakember előadásából az is kiderült, hogy van olyan előrejelzésük, ami azt mutatja, hogy Magyarországon 2030-40-re meg fog duplázódni a faanyag-igény.

Duska József, a MEGOSZ ügyvezető elnöke a támogatások kapcsán párhuzamot vont a mezőgazdasággal. Mint mondta, az erdészeti ágazatot hátrányosan érinti, hogy míg a területalapú támogatáshoz csak alapvető kezeléseket kell elvégezni a mezőgazdasági területeken, addig az erdészeti támogatások esetében sokféle munkát kell végezni, és olyan előírásoknak kell megfelelni, ami sokakat egyből kizár a rendszerből. Ez alól kivétel a NATURA 2000 támogatás, és ez is a sikerének a titka. Duska József hangsúlyozta, hogy az erdőgazdálkodás alultámogatott.

elo_erdo_konferencia_2

A NATURA 2000 támogatások kapcsán egy erdőtulajdonos a 2016. évi pénzek utalásáról érdeklődött, amiről az ügyvezető elnök azt a tájékoztatást adta, hogy a Magyar Államkincstár és a NÉBIH közötti szerződés hiánya miatt csúszott át 2017-re az összeg átutalása. Ígéretek szerint ez áprilisban már megtörténik. Az erdőgazdálkodók ezt szkeptikusan fogadták, többek szerint leghamarabb csak májusban kaphatják meg a pénzüket. Többen sérelmezték, hogy ha erdőgazdálkodóként nem utalnak időben a NAV-nak, akkor kamatot, netán büntetést számolnak fel részükre, ezzel szemben nekik csak tűrniük kell a támogatások csúszását.

A szekcióülésen egyébként az EUTR is felvetődött, amiről Duska József elmondta, hogy véleményük szerint azt hihetetlen módon túlbonyolították. Röviden felvetődött a 2020 utáni ciklus támogatási rendszere is, amely kapcsán elmondta, hogy az erdészeti források jelenlegi szintjén akkor is meg akarják tartani, ha kevesebb pénzből kell majd gazdálkodni, hiszen ez az összeg így is a minimum.

elo_erdo_konferencia_1

A délutáni szekcióülésen számos más panasz, észrevétel és gondolat elhangzott, reméljük, hogy nem hiába. Jól látszik, hogy a NATURA 2000 mindenesetre húsba vágó kérdéskör, amit a nagyszámú, 200 feletti résztvevő is bizonyít. A WWF Magyarország és partnerei által szervezett Élő Erdő Konferencia március 22-én terepi programokkal folytatódott.

A rendezvényen egyébként minden vendég kapott egy csomagot is, amely számos hasznos információval szolgálhat a gazdálkodóknak. A NATURA 2000 erdőterületek kezeléséről szóló kiadvány mellett egy terepi madárhatározóval is gazdagodtak az erdész és természetvédő szakemberek.

elo_erdo_konferencia_24

(Gribek DánielErdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?