V. Németh Zsolt: Gyéríteni kell a hódokat

hodddSzigorúan ellenőrzött körülmények között gyéríteni kell a hódokat – hangsúlyozta a napokban a Földművelésügyi Minisztérium szakállamtitkára, V. Németh Zsolt, aki erről a természetvédőkkel is tárgyalt. Gyors megoldást sürget a találkozón részt vevő Czabán Dávid biológus.

Az utóbbi időben Győr-Moson-Sopron megyében annyira túlszaporodtak a hódok – melyeknek nincs a területen komoly ellenségük –, hogy komoly károkat okoznak. Erről a jelen cikket megjelentető Kisalföldben is többször beszámoltak, de az Erdő-Mező is részletesen foglalkozott már a problémával képekkel bőven illusztrált tudósításában. V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára szerdán tárgyalóasztalhoz ült több természetvédelmi szakemberrel e témában. A találkozón részt vett Czabán Dávid hódkutató is.

– Javasoltam, hogy jó lenne mielőbb létrehozni egy hódkezelési tervet. Felmérni az állományokat és meghatározni, hogy milyen módszerrel lehet gyéríteni az egyébként védett állatokat. Na és hogy ki végezze el ezt – emeli ki a hódspecialista kutatóbiológus. Czabán Dávid szerint Magyarországon ugyanis nincs gyakorlata a hódok gyérítésének. Eddig arra volt példa, hogy csapdázással befogták a rágcsálót, és azt máshol engedték el.

A Szigetközben mintegy száz évnyi „szünet” után a nyolcvanas években jelentek meg az első hódok, amelyek korábbi ausztriai telepítésekből származtak. 2003-ra már az egész területet meghódították, és azóta növekszik a számuk. A legutóbbi, 2013-as felmérés szerint a Szigetközben 500–750 példány élhetett.

Hód okozta kár a Szigetközben - Fotó: Hajdu Márk - Erdő-Mező Online

Hód okozta kár a Szigetközben – Fotó: Hajdu Márk – Erdő-Mező Online

Az ágrendszerben már lassan telítődnek az élőhelyek, a fiatal egyedek kiszorulnak a Mosoni-Dunára és az Öreg-Dunára. Az innen származó egyedek népesítették be az északnyugati országrészt, de tulajdonképpen a Duna menti hódok is innen erednek. Mára szinte az egész ország „megtelt” hódokkal, így a fenti módszer már nem alkalmazható.

Európában sincs szükség sehol aktív betelepítésre, hanem mindenhol a menedzsmentprogramok és az állományszabályozás kerültek előtérbe. Osztrák gyakorlat a gyérítésre, hogy az állatokat csapdázzák és kilövik (a hódokat kutatási célokra is használják). Ezt látja járható útnak hazánkban is a kutató. A vadászattal viszont vannak fenntartásai: egyrészt mert a hód éjszakai állat, de például a magas és sűrű növényzet is akadályt jelent levadászásukban.

– Minél gyorsabb megoldást kell találni a szakemberek bevonásával, a gyakorlati módszerek kidolgozásával. Mivel a hódoknak nincs természetes ellenségük, olyannyira elszaporodhatnak, hogy húsz-negyven éven belül leehetik az összes fellelhető eleséget. Ezzel az állomány összeomlását okozva. Már csak természetvédelmi érdekből is be kell az embernek ebbe avatkoznia – zárta a hódkutató.

(kisalfold.hu)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?