Az idei nem lesz sikerév – Támogatásokra várnak az erdészeti csemetetermelők

Egy frissen elültetett tölgycsemete Pilisszentkereszt közelében 2015. november 16-án. Áder János köztársasági elnök köszönetet mondott a 2014 decemberi a jégkárt szenvedett erdõk helyreállításáért az erdészeknek és az adományokkal támogatóknak. MTI Fotó: Mohai Balázs

A hazai erdészeti csemetetermelést és szaporítóanyag-előállítást jelenleg leginkább a várakozás jellemzi. A piacot egyelőre csak az erdőfelújítások mozgatják, az erdőtelepítést serkentő pályázatokra nagy szükség lenne, hogy növekedhessen az értékesítés. De a termelők a közvetlenül nekik jutatott forrásokra is várnak, hiszen önerőből a jelenlegi nyomott árak mellett a legtöbben nem tudnak beruházni. Pedig az öntözés és a gépesítés fejlesztése fontos lenne.

Kapcsolódó cikk:
Kertészeti és erdészeti támogatások – Amit az erdészeti szaporítóanyag-előállítóknak tudnia kell!
Eladó facsemeték, erdészeti szaporítóanyagok – Apróhirdetések

Nem lesz sikerév

Gyenes Károly 1991-ben végzett Sopronban, azóta a KEFAG Zrt. munkatársa. „Az erdészeti csemetetermelést 1992-től irányítom, de emellett vadászati ágazatvezető is vagyok 2000-től kezdve” – mondta el a szakember, akihez összesen tíz erdészeti csemetekert tartozik. Ezeken a telepeken évente 16-17 millió csemetét nevelnek, amelyeket nagyrészt (kb. 60%-ban) az állami erdőgazdaság a saját területein használ fel. A maradék 40%-ot más részvénytársaságok vásárolják meg, de sok a magán-erdőgazdálkodó partnerük is, akiknek évente akár százezres nagyságrendben is értékesítenek csemetét. „A mi társaságunk úgy ítélte meg, hogy hosszútávon fontos, hogy saját kézben tudja a csemetetermelést. Folyamatosan fejlesztünk, igyekszünk nyereségesen termelni, és ez működik is” – tudta meg az Erdő-Mező Gyenes Károlytól.

A KEFAG Zrt. csemetekertjeiben volumen tekintetében a feketefenyő és erdei fenyő a legjelentősebb, ebből évente mintegy 11 milliót állítanak elő. Szürke nyárból 3 és fél milliót, akácból 1 milliót, kocsányos tölgyből 100-150 ezret, nemesnyárból szintén 100-150 ezret nevelnek évente. Ezek mellett van további 20-25 elegy fafaj, cserjeféle, ezekből további 600-700 ezer darab kerülhet ki évente.

„Az idei biztosan nem lesz egy sikerév a csemetetermelők számára, igazából a legtöbben várakozó állásponton vannak. Az erdőfelújítások természetesen folyamatos piacot jelentenek, az ahhoz szükséges csemetét az erdőgazdálkodók beszerzik, vagy előállítják. De az erdőtelepítések nem fognak megindulni 2015-ben sem, hiszen még nem jelentek meg a pályázati kiírások (ez várhatóan 2016. tavaszán történik majd meg – a szerk.), Amíg az erdőtelepítési támogatások nem indulnak meg, addig szolid lesz forgalom” – véli Gyenes Károly.

gyenes_karoly_netre

 

Az árak az elmúlt években nem sokat változtak, ami jellemző lesz az aktuális szezonra is. Egy-egy faj esetében persze vannak kilengések, ha éppen valamiből hiány keletkezik, vagy a makkterméssel adódnak gondok. Ilyen esetekben azonban egy év múlva ismét visszaáll a korábbi árszint.

Egyelőre nem változtat igényt a klímaváltozás

Ha erdészeti csemete, akkor persze adott a téma: klímaváltozás. Gyenes Károly szerint eddig a szaporítóanyag-előállítás és a nevelés kapcsán nem figyelhető meg változás a piacon. „Úgy látom, hogy a fajválasztást most még sokkal inkább az aktuális szakmapolitikai kérdések határozzák meg, például, hogy mit támogatnak jobban a telepítésnél vagy egy szerkezetátalakításnál. Ezek most még jobban befolyásolják a piacot, mint az, hogy mi lesz itt 50 év múlva” – osztotta meg tapasztalatait a KEFAG Zrt. szakembere.

Horváth Jenő zempléni csemetetermelő hasonlóan vélekedik. „Ezt nehéz előre kiszámítani, mert az időjárásnak eleve van egy ciklikussága. Régen a parasztemberek úgy gondolták, hogy hétévente változik az időjárás. Ebben van is valami. Szerintem a klímaváltozás nem fog akkora jelentőséggel bírni az erdőtelepítések kapcsán, ugyanis a tervezéskor most is előrelátóak vagyunk. Ugyanakkor fontosnak tartom az elegy fafajok alkalmazását és a többszintű állományok kialakítását. Ha egy-két fafaj nem is bírná vagy megsínylené a klímaváltozást ötven év múlva, akkor még mindig van mellette olyan faj, ami ellenállóbb”.

Szükség lenne a fejlesztésekre

Horváth Jenő 1983-ban kezdett erdészeti csemetét termelni 1 ha-on. Azóta Füzér határában 18 ha-on, Karcsán 12 ha-on, míg Mezőcsáton 20 ha-on nevel 40 különböző fajt – főként fenyőféléket, tölgyet, bükköt, akácot, de elegy fafajokat, sőt még diót is. Évi 6-8 millió csemetét bocsát ki, amelynek mértéke természetesen nagyban függ a támogatásoktól is.

tolgy_szaporitoanyag

„Az erdőtelepítés támogatása mellett nagyon várjuk, hogy számunkra is legyenek források. A csemetekerteket folyamatosan fejleszteni kell, gondolok például az öntözésre, a gépbeszerzésre. Ezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy minőséget tudjunk termelni az erdőtelepítőknek” – hangsúlyozta Horváth Jenő, aki szerint a beruházásokkal a jelenlegi csemetekertek ki tudnák elégíteni a jövőbeli, megnövekedett igényeket is. „Úgy vélem, hogy nem lesz szükség újak nyitására, én magam sem tervezek ilyet. Inkább a jelenlegieket kell fejleszteni”.

Horváth Jenő szerint szintén nagy probléma, hogy még mindig nem lehet tisztán látni a jövőbeli helyzetet. „Ha látnánk már a pontos kiírásokat, abból azt is megtudnánk, hogy az elkövetkező hat évben mire lehet számítani. Úgy pedig lehetne tervezni” – hangsúlyozta a szakember.

Amit támogatni fognak: mikorrhizált csemete

A KEFAG Zrt. egyik részlege évekkel ezelőtt állított már elő mikorrhizált erdészeti csemetét, de akkor Magyarországon ez még nem volt ismert, és igény sem mutatkozott iránta, hiszen drágább, mint a hagyományos. Így a KEFAG Zrt. csemetekertjeiben jelenleg nem állítanak elő ilyen terméket. A Vidékfejlesztési Programban megjelentek szerint ugyanakkor mikorrhizált csemetékre többlet támogatást is lehet majd igényelni, így a jövőben nagyobb lehet a kereslet ezekre a speciális termékekre. Gyenes Károly úgy véli, hogy ha az igény valóban megnövekszik, a KEFAG Zrt. is újból termelni fog mikorrhizált csemetéket.

Nem lesz gond az ipari faültetvényekkel

Mivel a jövőben támogatás igényelhető ipari faültetvények telepítésére is, ráadásul ezek esetében a SAPS támogatás is megmarad – legalább a jelen ciklus végéig -, a nemesnyár csemeték iránt is megugorhat majd a kereslet. „A nemesnyár igény az elmúlt időszakban lecsökkent, és több termelő abba is hagyta a termelést. De ezt fel lehet fejleszteni 1-2 év alatt, tehát nem lesz gond, csak látni kellene már, hogy mik a tervek” – mondta el Horváth Jenő. A szakember szerint nagyon szerencsés lenne a rövid vágásfordulójú ültetvények elterjedése, hiszen azok megnövelnék a csemeteigényt.

A cikk az Erdő-Mező Magazin novemberi, erdészeti csemetés különszámában jelent meg. Előfizetés az újságra: erdo-mezo@erdo-mezo.hu

(Erdő-Mező Online – www.erdo-mezo.huGribek Dániel)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?