Drexler Gábor, a lovas fakitermelő – Erdő-Mező Portré az első magyar rönkhúzó bajnokról

drexler_gabor_5Drexler Gábor az első magyar rönkhúzó bajnok. A 43 éves kóspallagi férfi 20 éve dolgozik az Ipolyerdő Zrt. Királyréti Erdészeténél mint fakitermelő vállalkozó – természetesen lóval. De milyen szerepe van a Magyar Rönkhúzó Bajnokságnak a szakmában? Mik a tervek, és hogyan készült az idei győztes a megmérettetésekre? Milyen lovakkal versenyez és végzi a munkáját? Drexler Gábor lovas fakitermelővel és rönkhúzó bajnokkal az Erdő-Mező beszélgetett.

Kapcsolódó cikkünk:
I. Magyar Rönkhúzó Bajnokság – Megvan az első magyar bajnok! (+KÉPEK)
A munkaló, avagy a Magyar Rönkhúzó Bajnokság múltja, jelene és jövője (+VIDEÓK, KÉPEK)

Erdő-Mező: A lovas fakitermelés korábban rendkívül népszerű volt, sőt talán a leghatékonyabb módszer. A vonszolók, csörlők és egyéb erdészeti gépek megjelenésével aztán ezeknek az állatoknak a munkája nagyon erőteljesen visszaszorult. Az utóbbi években viszont egyre több helyen találkozhatunk lovas fakitermeléssel.

Drexler Gábor: A Királyréti Erdészet területén már évek óta bevezették a szálaló technológiát, és ennek az üzemmódnak nélkülözhetetlen kelléke a ló, mert gépekkel nem tudták a lékeket megközelíteni, azok nem kímélik úgy a talajt. Itt nagyon jó hasznát vesszük a lónak. A szálaló technológia pedig terjed, így a lovas fakitermelés is valóban egyre népszerűbb.

A Magyar Bajnokság végénBaranyai Tamás (Ba-Ta Tanya Team) - Szabadi Endre - Drexler Gábor

A Magyar Bajnokság végén
Baranyai Tamás (Ba-Ta Tanya Team) – Szabadi Endre – Drexler Gábor
Fotó: Bari Judit

Erdő-Mező: Hogyan kezdett lovas fakitermeléssel foglalkozni?

Drexler Gábor: Az Ipolyerdőnél dolgozott az édesapám is. A nyári szünetekben, amikor 10-12 éves voltam, rendszeresen magával vitt az erdőbe. Ezek pont azok a régi idők, amikor még lovat használtak a fakitermelők. Ekkor beleivódott a vénámba mind az erdő, mind pedig a ló szeretete.

Erdő-Mező: Milyen emlékei vannak ezekből az időkből?

Drexler Gábor: Nagyon sok szép emlékem van, és szerencsére sok régi fényképet is megőriztünk azokból az időkből , amikor még ezek a svájcisapkás, bőrkötényes favágók vagy fogatos emberek dolgoztak. Ezeket előszeretettel gyűjtöm, és nézegetem a mai napig.

Fotó: Bari Judit

Fotó: Bari Judit

Erdő-Mező: Azt már tudjuk, hogyan lett fakitermelő. De ehhez hogyan kapcsolódik a rönkhúzó verseny?

Drexler Gábor: Manapság már nem lehet egész évben vágni a fát, a vegetációs időszakban nem tudunk fakitermelést végezni. Én pont ebben az időben kerültem ki Szlovákiába, ahol nagy népszerűségnek örvendenek a rönkhúzó versenyek. Ennek a mintájára kezdtem el szervezni a hazai megmérettetéseket. Az első hivatalos versenyt én csináltam 7 éve, és azóta minden évben megszerveztem. Idén jutottunk el odáig, hogy egy négy fordulós bajnokságot is életre tudtunk hívni.

Erdő-Mező: Hogyan kell elképzelni egy rönkhúzó versenyt?

Drexler Gábor: Különböző versenyszámok vannak, ebből állítjuk össze az aznapi fordulót. Vannak ügyességi feladatok, amelyek imitálják a mindennapi munkát; mondjuk egy kidőlt fán átléptetni a lovat, áthúzni, összegyűjteni a rönköt, máglyázni… tehát ilyenekből áll az első versenyszám.

Régen még fuvaroztak is a lovakkal, így van fogathajtás, amivel ezt próbáljuk imitálni. A legtöbbször fával van megrakva a kocsi, és azzal különböző akadályokon, vizes árkon kell áthaladni. Esetleg betolatni bizonyos helyekre.

Fotó: Bari Judit

Fotó: Bari Judit

Végül van a két klasszikus versenyszám. Az egyik a lánccal történő rönkhúzás, amit ma is alkalmazunk. Itt próbáljuk megmutatni a ló teljesítményét. 10 méterenként akasztunk fel 1-1 rönköt, és az embernek a józan eszére valamint a szívére van bízva, hogy mennyit köt a lovára. A másik klasszikus versenyszám a szánhúzás, ami szintén egy közelítési mód, ami mai napig él. Itt 1 köbméterrel kezdünk, majd 200 kilónként pakolunk súlyt a szánra, amit nagyjából 30 méterig huzatunk el a lóval.

Erdő-Mező: Sokan talán erre azt mondanák, hogy az állatokat ezzel kínozzák, miközben a lovas emberek tudják, hogy ez nem így van…

Drexler Gábor: Igen, nagyon fontos, hogy soha nem bántjuk a lovat, csak azt kell megcsinálnia, amit szívből elvégez. Ráadásul ezek a lovak igénylik is a mozgást, a munkát.

Erdő-Mező: Készülni kell egy-egy versenyre, vagy elég az erdőn végzett munka?

Drexler Gábor: Feltétlenül kell készülni a versenyekre, különben a lónak az izmai elernyednének, elmerevednének. Reggelente egy 30-60 perces edzést igényel az állat, de délben és este is szoktunk, mert szüksége van a mozgásra. Minden nap nagyjából 10 kilométert meg szoktam járatni. Aztán otthon lehet gyakorolni a rönkhúzást, a szánhúzást. Az erdészettől egyébként külön engedélyünk van arra, hogy fogatolhassunk, amibe akár turisták, csoportok szállítása is belefér. Ezt nagyon szeretjük csinálni. Hiszen a lónak mennie kell, a lovat hajtani kell, a lónak büntetés ha áll. Ez az állat igényli a napi mozgást.

Erdő-Mező: Milyen lovakkal lehet fakitermelést végezni és indulni a versenyen?

Drexler Gábor: Igazából ez nincsen fajtához kötve. A legfontosabb dolog az, hogy a lónak nyugodtnak kell lennie. Magyarországon a hidegvérű lovakat használják előszeretettel fakitermeléseknél, de más országokban is ezek a fajták alkalmas erre. Magyarországon létezik például a magyar hidegvérű és a muraközi. De én például 16 éve kerültem kapcsolatba a belga hidegvérűvel, ami szintén megfelelő erre a célra, sőt, én emellett tettem le a voksomat, és azóta megszakítás nélkül belga fogattal dolgozom.

Fotó: Bari Judit

Fotó: Bari Judit

Erdő-Mező: Mit lehet tudni az Ön belgáiról, amelyekkel megnyerte az I. Magyar Rönkhúzó Bajnokságot?

Drexler Gábor: Először is fontos hangsúlyozni, hogy ebben a versenyben a lovaké az érdem, a hajtóé csak másodlagos. 3 év dolgozok együtt a két lóval. Mének, az egyik 6, a másik 8 éves, és Belgiumból származnak. Profi módon teljesítették a verseny feladatait, nekem csak korrigálni kellett itt-ott. Tudják a dolgukat.

Erdő-Mező: Hogyan lehet betanítani a lovas fakitermelésre ezeket az állatokat?

Drexler Gábor: A hidegvérű lónak nagy erénye, hogy hamar, könnyen tanul. Már 2 éves kortól igába lehet fogni őket, és 3 éves kortól teljes értékű munkát tudnak végezni. Én a fiatalokat mindig egy idősebb lóval tanítom be, amelytől átveszik a tapasztalatokat. Így megnyugszik, nem idegeskedik. Ebben a szakmában nagyon fontos például, hogy a ló megálljon az adott szóra. Mindig azt szoktuk mondani, hogy inkább 10-ből 11-szer álljon meg, minthogy egyszer valamiért ne, és baj történjen. A hajtó vagy fogatos 100 százalékig meg kell bízzon a lovában, csak akkor lehet eredményes és hatékony munkát végezni.

Erdő-Mező: Végezetül beszéljünk egy kicsit a bajnokság jövőjéről is. Mik a tervek?

Drexler Gábor: Szeretnénk egy kicsit széthúzni az országban, amire úgy néz ki, hogy van esély. Az Északerdő Zrt. területén például Bükkzsércen lesz egy versenyünk (ez augusztus 30-án lesz – a szerk.). Ez persze már nem fog beleszámítani az idei bajnokságba. De az ország más területeire is szeretnénk kiterjeszteni a rönkhúzást.
A legnagyobb cél pedig, hogy egy Európa Bajnokságot rendezzünk. Nekem már volt szerencsém ilyenen részt venni Szlovákiában. Ott a szlovák erdőgazdaság nagyon szoros szövetséget ápol a helyi rönkhúzókkal, és mindenben támogatja őket.

(Gribek DánielErdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?