Szakszerű kezeléssel, odafigyeléssel meg lehet állítani bálványfát

Az első előadáson Szidonya István erdészeti növényvédelmi szakmérnök kiemelte, hogy a bálványfa és akác elterjedésében az egész társadalomnak hatalmas szerepe van. Az Északi-középhegységben a bálványfa még csak kopogtat, de számos dunántúli negatív példát tudott említeni. Ott az erdővel szomszédos területekről fertőződtek meg az erdők, így erre oda kell figyelni. Az agresszív akác és bálványfa rendkívül jó sarjadzó képessége, gyorsabb növekedése miatt elnyomja a lassan nővő őshonos fafajokat. Ellenük az egyetlen hatásos védekezési mód a speciális vegyszeres kezelés.

A Szidonya István által vezetett munkacsapat több kezelési eljárást fejlesztett ki, köztük a drónos permetezést, hiszen erre a nehéz, erdei munkára is egyre kevesebb embert lehet találni. Egyetemi kutatók közül az első előadást a Szegedi Tudományegyetemről dr. Gulyás Ágnes tartotta. Kifejtette, hogy a klímaváltozás mérséklésében a lakott környezetek klímatudatos tervezésének is fontos szerepe van. A városfejlesztésnél nagyobb figyelmet kellene fordítani a zöldfelület növelésére, hiszen a nagy nyári forróságban a saját bőrünkön is tapasztalhatjuk a fa hűsítő árnyékának pozitív hatásait. Emellett kiemelte, hogy nagyobb odafigyeléssel kellene a közműhálózat, és új út tervezését végezni a városi fák védelmére, beleértve a gyökérzóna megóvását is. balvanyfa_eloadas_1

A szakmai programot Dr. Kárász Imre, a Eszterházy Egyetem tanára zárta, előadásában a növények allelopatikus tulajdonságát részletezte. De mi is az az allelopátia? Talán kiskertünkből mi is ismerünk olyan növényeket, amiket nem érdemes egymás mellé ültetni, mert egyik faj csak sínylődik a másik társaságában. Ugyanis vannak olyan növények, amik szerves vegyületeket bocsátanak ki a talajba, és ezektől a környezetében élő szervezetek növekedése csökken, de serkenhet is, azaz kifejti allelopatikus hatását. A dió és tölgyfajok egymásra gyakorolt negatív hatása már régóta ismert, és a kutatások már 6 fafaj allelopatikus tulajdonságát igazolták. Az agresszív fajok elleni védekezésben is vizsgálják ennek jelentőségét, de egyelőre a leghatásosabb mód - a kutató szerint is - a folyamatos odafigyelés és vegyszerezés. balvanyfa_eloadas_2