Szakmai napot tartottak az Egri Erdészet területén

Az OEE Egri Helyi Csoportja szakmai napot szervezett az Egererdő Zrt. támogatásával az erdészeteknél dolgozó kollégák részére 2013. november 5-én az Egri Erdészet területén. A program az egerbaktai ún. Rábca-völgyben kezdődött, ahol a mintegy 25 főnyi érdeklődőt köszöntötte Dobre-Kecsmár Csaba vezérigazgató, csoporttitkár, és Nahóczki László erdészetvezető. Ezt követően Garamszegi István volt erdészetvezető villantott fel néhány érdekességet tevékenységéből.

A jelenleg 80 éves régi marhahajtóút mellé telepített erdei fenyő elegyes – feketefenyves. Az érvényes üzemterv tarvágást követő kocsányos tölgy felújítást írt elő. Üzemtervtől eltérő kérelemmel a használat fokozatos felújítóvágásra módosult. Az erdőrészletben a szomszédos KST és CS állományokból már idősebb egyedek is betelepültek az ígéretes természetes KST-CS újulatot pedig makk alá kapálással egészítettük ki. A helyenként nagyobbra sikeredett lékekben felnőtt „óriáscsalán” mutatta, hogy a mély lejtőhordalék talajokon milyen keserves lehetett volna a mesterséges erdőfelújítás. Egerbakta 8E. A környék a 70-es évek végéig katonai kitelepülési körzet volt. Ezért a kb. 20 X 20 m-es sátorhelyeket növényzetmentesen tartották. Az erdőrészlet tölgy elegyes cseres, kora jelenleg 72 év. Az állomány 37 éves korában 1966-ban került első gyérítésre. Ezt követően az 1976-86 közötti üzemtervben növedékfokozó gyérítést írtak elő, amely nem lett végrehajtva. Vélhetően a katonai jelenlétre gondolva az üzemterv gyenge növekedést, károsodást, záródáshiányt jelez. 1987-96 közötti üzemterv szintén gyérítés előírást tartalmaz, melyet szintén nem hajtottak végre. A károsítást ez az üzemterv is említi. 1997-2007 között nincs előírás. Üzemtervtől eltérő kérelemmel 2004-ben gyérítést hajtottunk végre Cser és FF eltávolításával. 2006-ban az Egerbakta – Parád közút mellett szegélyvágást végeztünk. A jelenlegi kezelési terv nem tartalmazott előírást, de az állományt jónak írja le. Napjainkban a szegélyvágás szépen felújult, a közút felől takarja az erdészeti beavatkozásokat. A sátorhelyeken 1-4 m-es újulat, fiatalos fejlődött, cáfolva a tölgy és cser nagy fényigényét. Érdekesség, hogy még az anyaállományban a cser elegyaránya jóval nagyobb a tölgynél, az újulatnál ez fordítva jelentkezik. [caption id="attachment_7711" align="aligncenter" width="600"]

Egerbakta 8E[/caption] Egerbakta 22A. A talajvédelmi rendeltetésű erdőrészlet. 2000-ben üzemtervtől eltérő kérelmet adtunk be, kísérleti jellegű talajvédelmi rendeltetést fenntartó szálalóvágásra, melyet nem kaptunk meg. Ekkor egészségügyi termelést végeztünk a tölgyszáradással legjobban érintett szintvonalirányú sávban és a letermelt rész egy részét bekerítettük. A különbség kerítésen belül és kívül döbbenetes. A vadtól elzárt terület többkorú újulata valóban betölti a rendeltetését, a terület többi részét a vad a tőmagasságig lekoptatta. A résztvevők megállapították, hogy a „nyűgös területek” talajvédelmi erdővé kinevezése és magára hagyása vadjárta területen a rendeltetési célt meg sem közelíti. [caption id="attachment_7710" align="aligncenter" width="600"]

Egerbakta 22A[/caption] Szarvaskő 24A. A 24-es tag nagy összefüggő egykorú erdőtömb a Bükki Nemzeti Park része. Bár a klasszikus értelemben még nem vágásérett, de a mozaikosság miatt 2002-ben üzemtervtől eltérő kérelem után részterületeken bontást illetve léknyitást végeztünk. Az egyik lék vágásvezetési hiba folytán meghaladta a 0,5 ha-t és a nagy vadnyomás miatt hézagosan újult fel. Ennek köszönhetően illetve szálalási változások miatt jelenleg problematikus a helyzete, annak ellenére, hogy sok (úgy tűnik haszontalan) költséget ölt bele az erdészet. Bélapátfalva 76A. Mikro-tarvágásos erdőfelújítás égeresben. A Berva – patak mellett, kiemelt kirándulóhelyen hosszan nyúlik el az erdőrészlet. Az Erdészet számára nyilvánvaló volt, hogy a vágásérett éger klasszikus tarvágással, tájképvédelmi okból illetve a várható vadkár miatt nem termelhető. Mikro-tarvágásokkal a természetes újulat kiegészítésével a természetes erdőtársulás jól kialakítható. Az éger árnyéktűrő-képességét tanúsította. [caption id="attachment_7709" align="aligncenter" width="600"]

Bélapátfalva 76A[/caption] A helyszínek megtekintése után a „túravezetőbe” rövid ideig egy kis erdei ebéd a hozzávaló italokkal fojtotta bele a szót. Rövid pihenés után a további helyszínek megtekintése következett. Bélapátfalva 49A. Az első tudatos szálalóvágás az Egri Erdészetnél. Az 1987-1997 közötti üzemterv az erdőrészletre tarvágás utáni LF erdősítést írt elő. Az Erdészetnél ekkor már jelentkeztek másutt az LF száradás jelei, ezért az üzemtervi előírást nem hajtották végre, hanem egy 1995-ben végrehajtott kombinált gyérítéssel megteremtették a szálalóvágás alapjait. (Megjegyzem ekkor nem, hogy a szálalás, de még az SZV üzemtervi előírása is gondot okozott.) Az állományt jelenleg igen változatos erdőtársulások jellemzik, a gyertyános-tölgyes mellett megjelenik a bükkös és a patakparti égeres is. A tölgy több lékben együtt fejlődik a gyertyánnal, a magasságuk változó, de néhány eléri a 3 m-t. Mónosbél 5E. Csertelenítés utáni erdőkép. A természetes erdőtípus a GY, T, ill. B határán lenne, de az anyaállomány B ill. CS néhány db KTT eleggyel. Az erdészet 10 éve üzemtervtől eltérő kérelemmel gyérítést hajtott végre CS és MJ eltávolításával. Azóta az eredeti erdőkép jelentősen átalakult, a cser visszaszorult az „újulati szintet” a kezdeti szálalóképnek megfelelő többkorú B alkotja. Bélapátfalva 2D. Tudatos szálalóvágás. Kezdő lépése üzemtervtől eltérő növedékfokozó gyérítés volt akáctalanítással kombináltan 2003-ban. 2010-ben SZV. Jelenleg ígéretesnek mutatkozó kezdő szálalókép a Gy-T re jellemző elegyfafajokkal többkorú, többméretű tölgy fácskákkal. Az „újulat” néhány tölgy egyede meghaladja a 3 m-t. [caption id="attachment_7708" align="aligncenter" width="600"]

Bélapátfalva 2D[/caption] Amikorra az erdőrészletből kijutottunk, a „Szomjas Csukában” megfőtt az estebéd, melynek elköltése után rábíztuk magunkat a cigányzenére. OEE Egri HCs - Garamszegi István (Forrás: Országos Erdészeti Egyesület)