Pozitív gazdasági eredménnyel zárult a vadászati év Zalában
Gazdasági értelemben pozitív évet zárt a zalai vadászati ágazat, ám a vadászatok eredménye a tervezettnél mégis gyengébb lett. Február végén zárult a 2014-2015-ös vadászati év. Mára a Zala megyében mintegy 314 ezer hektár vadgazdálkodásra alkalmas területen működő 52 vadgazdálkodásra jogosult szervezet beküldte az illetékes vadászati hatósághoz a vadászati évről szóló főbb adatait. Ezekről érdeklődtünk Lázár Attilától, a Zala Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási főosztálya vadászati és halászati főfelügyelőjétől.
– A komoly hótakaró nélküli enyhe, csapadékszegény tél a vadállománynak kedvezett. Jobb volt az áttelelés, a vadak nyilván jobb kondícióval vészelték át ezeket a hónapokat. Egy kicsit előre gondolva, ennek köszönhetően jobb minőségű, nagyobb súlyú trófeákat várhatunk az új vadászati évben. Vélhetően jóval kevesebb volt az elfogyasztott téli takarmány, ami megtakarítást eredményezhetett a társaságoknál. Ugyanakkor az enyhe télnek árnyoldala is volt, negatív hatást gyakorolt a vadászati teljesítményekre. Nehezebb volt a vadat elérni, terelni és hajtani. Ezért a tervezetthez képest gyengébbek lettek a teljesítmények. De ebben annak is szerepe lehet, hogy a vad egyre jobban alkalmazkodik a vadászati nyomáshoz. Nagyobb szarvascsapatok alakultak ki, és a 80-100-150 egyedből álló szarvascsapat könnyebben tud menekülni, kitörni és eltűnni a vadászok elől. A vaddisznó pedig érdekes módon olyan, a belterületekhez közeli helyeket népesített be, ahol nem is lehet vadászni. Másrészt az enyhe tél miatt etetéssel sem sikerült egy helyre koncentrálni a vadakat. Úgy tűnik, a vadászati gyakorlat ezeket a változásokat nem tudja kellőképpen követni – mondott példákat Lázár Attila. Így a tervezett 6000 gímszarvas helyett az év során 4890-et lőttek a vadászok. Az elejtésre tervezett 11.000 vaddisznóból pedig 8400 került terítékre, és az 5500 őz helyett is csak 4728-at tudtak kilőni.
Mindezek mellett 1,4 milliárd forint bevétel és több mint 1,37 milliárdos kiadás mellett, közel 27 millió forintos nyereséggel zárt az egész zalai vadgazdálkodás. A vadgazdálkodók az év során 307,7 millió forint vadkárt fizettek ki, szemben az előző évi 294,7 millió forinttal.
A korábbi évekhez képest érdekes változás következett be. A belföldi bérlelövésekből és szolgáltatásokból álló bevételek aránya messze megelőzte a külföldi bérvadászoktól származó bevételeket. A külföldi bérlelövések 281 millió forintot tettek ki, a belföldi vadászok pedig 371 millió forintot fizettek azért, hogy hódolhassanak a vadászatnak. Mint emlékezetes, korábban Zalában hagyományosan a német és osztrák vadászok fizettek többet. Ezek szerint egyre több olyan tehetős magyar van, aki vadászatra tudja fordítani a pénzét.
– A 2014-2015-ös évben a nagyvadállomány létszáma a becslések szerint a tervezettnél gyengébb teljesítmények mellett is csökkent. Ennek ellenére a nyár folyamán sor kerül az egyes vadászati teljesítmények felülvizsgálatára. Április 2-án összeült a Zala Megyei Területi Vadgazdálkodási Tanács. Egyrészt értékeltük az elmúlt évet, másrészt a testület meghatározta az új tervezési irányszámokat. Ezek alapján továbbra is az a cél, hogy mérsékelni kell a megyében a nagyvadak állományát – mondta Lázár Attila. Gímszarvasból 6000, vaddisznóból 10.000, őzből pedig 5500 példány lelövését tűzték célul a zalai vadgazdálkodók számára 2015-2016-ban.
(Hajdú Péter - zaol.hu)
