Aliz napja
Az aranysakál, melyet nádi farkasként is szoktak emlegetni, hosszú évszázadok óta egy őshonos, alacsony létszámban, és sokszor alkalmi módon jelen lévő ragadozó volt Magyarországon. Az utóbbi évekre jellemző gyors elterjedésük miatt az állattartók és vadgazdálkodók részéről egyre gyakrabban hallani panaszos hangokat. Mit kell tudnunk erről a titokzatos fajról? A válaszokat Dr. Heltai Miklóstól, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének vezetőjétől kaptuk meg, aki országos és nemzetközi vonatkozásban is elismert sakálszakértőként van számon tartva. Tovább >>>
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) első magyar és a világ negyedik felsőoktatási intézményeként kapcsolódott az „Együtt a biológiai sokféleségért!” nemzetközi koalícióhoz, amelynek fő célja, hogy a részt vevő szervezetek együttes erővel hívják fel a figyelmet a természeti válságra és emeljék fel szavukat az élővilág változatosságának globális megőrzéséért.Tovább >>>
A Szent István Egyetem (SZIE) – együttműködve a csíkszeredai székhelyű Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvánnyal – 2016 szeptemberében kezdte meg vadgazda mesterképzését Székelyföldön, a Vadvilág Megőrzési Intézet szakmai vezetésével. Az első évfolyam szakmai, gyakorlati tanulmányútja május 21. és 26. között zajlott Magyarországon. A tanulmányút megszervezését a SZIE Kárpát-medencei Agrár és Vidékfejlesztési Innovációs Központja (KAVIK) és a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány támogatta.Tovább >>>
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara harmadik alkalommal rendezte meg a „Vadgazdálkodás Időszerű kérdései” címet viselő konferenciáját. A helyszínt ezúttal is a FeHoVa Fegyver, Horgászat és Vadászat Nemzetközi Kiállítás biztosította, ahol népes szakmai hallgatóság gyűlt össze az nyitónap délutánján.Tovább >>>
Három állatvédő civil szervezet képviselőivel folytattak egyeztetést az Országos Magyar Vadászkamara munkatársai október 21-én. A vadászati érdekképviseletek fővárosi, Medve utcai központjában több aktuális, az állatvédelmet és a vadgazdálkodást is érintő kérdést sikerült megvitatni: a kutyák megjelenését a vadászterületen, a vad megjelenését a lakott területen, valamint ez utóbbi befogásának és repatriálásának témakörét.Tovább >>>
A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Vadvilág Megőrzési Intézete vadgazdálkodási szakirányú továbbképzést (szakmérnök képzést) indít 2016. őszén. A képzést ajánlják mindazoknak, akik a vadgazdálkodás, vadászat iránt érdeklődnek, már felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, és a vadászatra jogosultak munkájába úgy szeretnének bekapcsolódni, hogy a szakterület felsőfokú ismereteivel rendelkeznek. Különösen javasolják a képzést a vadásztársaságok elnökeinek, titkárainak, vadászmestereinek és egyéb tisztségviselőinek.Tovább >>>
A Buda környéki erdőkben pár évvel ezelőtt találkoztak először magányos aranysakálokkal a Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei. Mára bizonyos lett, hogy az őshonos állatfaj ismét stabilan jelen van a főváros környéki erdőkben is. Az emberre veszélyt nem jelentő, közepes testű emlős ragadozó nem betelepítéssel, hanem természetes módon bukkant fel a Parkerdő által kezelt területeken.Tovább >>>
Városokra vonatkozó vadgazdasági modell kialakítását javasolja egy új tanulmány, amely a Pilisi Parkerdő Zrt. megbízásából a lakott területeken egyre gyakrabban észlelt vaddisznók viselkedését vizsgálta - áll a szervezet MTI-hez eljuttatott közleményében.Tovább >>>
Vadállatok urbanizációja. Ez volt a téma az OzoneNetwork TV Egyenlítő című műsorának. A kérdéskört két szakértő vendég járta körül; Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője és dr. Heltai Miklós egyetemi docens a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetéből.Tovább >>>