Az Alföldi Erdőkért Egyesület őszi Kutatói Napján „Új hazai, ERTI szelekciójú fűz klón teljesítmény vizsgálata szabadalmi bejelentés megalapozására” címmel tartott előadást Csiha Imre, Kamandiné Végh Ágnes és Kovács Csaba a Erdészeti Tudományos Intézettől. Előadásuk anyagát most az Erdő-Mező Online is közzé teszi.
Az Alföldi Erdőkért Egyesület engedélyével a Kutatói Nap többi előadása is olvasható az Erdő-Mező Online portálon!
A cikk alján ajánlót és tartalomjegyzéket is talál!
ÚJ HAZAI, ERTI SZELEKCIÓJÚ FŰZ KLÓN TELJESÍTMÉNY VIZSGÁLATA SZABADALMI BEJELENTÉS MEGALAPOZÁSÁRA
Csiha Imre – Kamandiné Végh Ágnes – Kovács Csaba
Erdészeti Tudományos Intézet
Az Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi kísérleti állomásán 2007-ben 20 energetikai célra alkalmasnak tűnő fehérfűz egyedet szelektáltunk, melyekből 2008-ban az állomás területén gyűjteményt alakítottunk ki. A kísérletbe vont 20 törzsfa utódaiból a 3 legjobb produkcióval rendelkezőket az ország különböző területein kísérletbe állítottuk. Mára a legkiválóbb tulajdonságokkal rendelkező klón 6 kísérletbe van telepítve, ahol figyeljük a növekedésmenetét, produkcióját és egészségi állapotát. A szóban forgó „82”-es fűz klón szabadalmi bejelentése az idei év során megtörtént.
Az alábbiakban az egyik – a Halászati és Öntözési Kutatóintézet területén és közreműködésével – Szarvason telepített kísérletünket szeretnénk bemutatni, amely 2009. áprilisában lett létrehozva. A kísérlet területe 2 ha és a 3 szelektált klón (77, 78, 82) mellett kontrolként az I- 4/59-es elismert fűzfajtát telepítettük. Sajnos a vadrágás következtében ezt ki kellett szántani, helyette nemesnyárat ültettünk.
A klónokat 6 féle hálózatban helyeztük el a sor és tőtávok a következőek:
A dugványozás géppel történt (1. kép), elég mostoha talajelőkészítési körülmények között, de a dugványozás után azonnal meg lettek öntözve az egyedek.
2009 júniusában a sorközökben vegyszeres gyomirtást, a sorokban pedig kézi sorápolást végeztek, amit augusztusban is meg kellett ismételni. 2010 év elején a területet visszametszették az erősítés és a nagyobb produkció végett. Májusban a kipusztult I-4/59-es fajta helyére I-214-es nemesnyárat dugványoztak a HAKI munkatársai. 2010 novemberében mintavételezés alapján megmértük a füzek átmérőjét, magasságát és súlyát. A különböző klónok produktumát az alábbi grafikon szemlélteti (3. ábra).
Bár a terület termőhelyileg nagyon mozaikos, mégis jól látszik a 82-es klón magasabb teljesítménye a többihez képest. A növőtér viszonylatában várhatóan a legsűrűbb állomány teljesített jobban, mivel az egyedek még nem akadályozták egymás fejlődését.
2013 tavaszán egy vállalkozó segítségével letermeltük az állományt. A levágott töveket aprító segítségével parcellánként külön lemértük. A területen a megmaradás és a fejlődés változó, amely valószínűleg a termőhelyi adottságok következménye. A 77-es és a 82-es klón a jobbnak mondható területeken jól teljesített, viszont a 78-as klón sok helyen elfagyott, ezért jóval alacsonyabb lett a produktuma is.
A mért adatokat az alábbi (4. ábra) tartalmazza:
A 78-as klón 2,5 m × 0,9 m-es hálózata értékelhetetlen volt a hiányzó egyedek miatt. Mindkét diagramon a feltüntetett adatok a valós (megmaradt) állomány szárazanyag adatait tartalmazzák. A begyűjtött mintákat szárítószekrényben kiszárítottuk, majd ismét megmértük, és így számoltuk ki a klónok szárazanyag tartalmát (%), melyek a következők:
77-es klón: 48%
78-as Klón: 47%
82-es klón: 49%
A szárazanyag tartalom tekintetében is a 82-es klón bizonyult a legjobbnak. Adataink alapján 2012-ben „NAPERTI” néven bejelentettük a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában fajtajelöltünket, és 2013. szeptember 30. napján meg is kaptuk a szabadalmi védelmet.
———-
A következő napokban az alábbi előadás-anyagokat is olvashatja portálunkon az Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Napjáról:
– A lakitelki erdők leírása, különös tekintettel az őshonosság tükrében – ELOLVASOM >>>
– Az őshonosság fogalmával kapcsolatos elvárások és kétségek – ELOLVASOM >>>
– A Két Víz közének védett és Natura 2000 erdei a változó környezeti viszonyok mellett – ELOLVASOM >>>
– A Szatmár-Beregi kocsányos tölgyesek erdőgazdálkodási tapasztalatai – ELOLVASOM >>>
– Fehérnyár klónok teljesítményvizsgálata alföldi száraz, homoki termőhelyen – ELOLVASOM >>>
– Őshonos nyárfajok genetikai változatossága a Dunántúlon – ELOLVASOM >>>
– Szolnoki árapasztó csatornában végzett beavatkozások árvízre gyakorolt hatásai – ELOLVASOM >>>
– Új hazai, ERTI szelekciójú fűz klón teljesítmény vizsgálata szabadalmi bejelentés megalapozására ——
– Szelektált akác származások virágzásbiológiai vizsgálata Tiszántúl száraz homoki termőhelyen – ELOLVASOM >>>
– Kocsányos tölgy állomány talajnedvességének változása lékes felújítás során – ELOLVASOM >>>
– Hazai kocsánytalan tölgy állományok faanyag-minőségi kérdései– ELOLVASOM >>>
– Kisalföldi nemesnyár hibridek szárítása – ELOLVASOM >>>
– A magyarországi erdők energetikai célra hasznosítható faanyaga – ELOLVASOM >>>
– Energetikai ültetvények égési jellemzőinek vizsgálata – ELOLVASOM >>>
– A biomassza termesztés és feldolgozás függősége a klímaváltozástól – ELOLVASOM >>>
– Rövid vágásfordulójú energetikai ültetvények lombtömegének vizsgálata, szénkörforgalomban betöltött szerepe – ELOLVASOM >>>
– Forvarderek alkalmazási lehetőségei napjainkban – ELOLVASOM >>>
– Talajművelő szerszám végeselem modellezése ELOLVASOM >>>
– Repceszárból előállított pellet hasznosításának ökoenergetikai kérdései – ELOLVASOM >>>
(Forrás: aee.hu – Engedéllyel közzétéve: Erdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu)
